A Munkaadó, 1927 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-05 / 1. szám

1927 január 5. éves história folyamán“ — pedig ő bizonyára hiszi ezt nemcsak írja — úgy örvendenie kel­lene azon hogy azok az építőiparosok futva jelentkeznek ott, ahol az építkezés szándéká­ról értesülnek és kérve-kérik, hogy nekik az építés munkájából juttassanak, mert a hozzá­értők építőmunkája még ennél is fontosabb. Ha évezredes történelmünk folyamán mindenki, minden magyar csak ezt cselekedte volna és ahelyett, hogy koncért kapkodna a munkára való vállalkozás lehetőségét sür­gette volna, úgy — ki tudja — talán nem is került volna a sor Trianonra. De legbensőbb meggyőződésünk szerint ezt a cselekedetet most, Trianon után nekünk szemünkre vetnie, még Rákosi Jenőnek sem szabad. Farkas Elek: AAA*AA*AAA*AAA**MN*A*A*A*AAA*A**AA»* A Mérnök Egylet és a fenntartott munkák A Magyar Mérnök és Építész­ Egylet a ka­marai tagok számára fenntartott mérnöki munkák ügyében a kereskedelemügyi minisz­terhez felterjesztést intézett, amelyben kifejti, hogy az Egylet szakosztályai közül a mű- és a középítési szakosztályok szótöbbséggel elvetet­ték azt a gondolatot, hogy az ipari munka megszervezésével járó mérnöki szellemi mun­ka is a Kamara hatáskörébe tartozónak jelen­tessék ki, s ezzel egyszersmind törlendőnek ta­lálta a javaslatból az egész idevágó 10. §-t, míg a többi sza­kosztályok (nevezetesen az út-, vasút- és hídépítési és vízépítési, geodéziai, a gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, vala­mint a bányászati és kohászati sza­kosztályok) egyhangúlag helyesnek találták a mérnöki szellemi munkának ilyen kiterjedtebb értel­mezését. A választmány a kérdés alapos meg­vitatása után szintén az utóbbi álláspontra he­lyezkedett a következő meggondolások alap­ján, és a következő feltételek teljesítését felté­telezve. Az 1923. évi XVII. t. c. expressis verbis ugyan sehol sem mondják ki azt, hogy az a mérnöki gyakorlat, amelyet a törvénycikk szabályozni kíván, az ipari és üzemi munka megszervezésében előforduló mérnöki mun­kára is kiterjed, de viszont sem a törvényben, sem az annak alapjául szolgáló törvényjavas­lat indokolásában nem foglaltatik semmi olyan intézkedés vagy kijelentés, amely az ily értelmezés lehetőségét kizárná. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvény értelmezése és alkalma­zása te­kintetében nyitva áll Nagy méltóságod előtt az a lehetőség, hogy az ipari és üzemi m­unka megszervezésével és vezetésével járó mérnöki munkát, ha ez, közérdekből kívána­tosnak látszik, „a mérnöki gyakorlat“ fogalma alá tartozónak méltóztassék tekinteni, s e munka magasabb fokozatait a Kamara tagjai­nak méltóztassék fenntartani. A kérdés ilyértelmű eldöntésével szem­ben megnyilvánuló aggályok egyike az, hogy az 1923. évi XVII. t. c. ilyetén értelmezése az ipart szabályozó törvényekkel összeütközé­sekre vezetne, a másik, hogy az ily munka­­fenntartás az ipar szabad mozgását és fejlődé­sét akadályozná. Az első aggály a kiadandó rendelet ide­vágó részének­­kellő szabatosságú megfogalma­zása által tárgytalanná tehető; nevezetesen tárgytalanná válik akkor, ha a kiadandó ren­delet világosan kifejezésre juttatja, hogy az ipari (építési és üzemi) munkák keretében elő­forduló magasabbrendű mérnöki munkáknak (az ily építési és üzemi munkák mérnöki tu­dást igénylő technikai vezetésének) a mérnöki kamara tagjai részére való fenntartása nem jelenti maguknak a kérdéses ipari munkáknak az ipari jogszabályok hatálya alól való kivo­nását, hanem azt­ célozza, hogy ezen magasabb­­rendű mérnöki munkákért azok végzői egy­szersmind a mérnöki kamarának is felelősség­gel tartozzanak. Kifejti továbbá, hogy nagyobb nézetelté­résekre adott okot az Egyletiben az az elvi kér­dés is, vájjon a mérnök a saját foglalkozási körén túleső más mérnöki munkakörben is működhessék-e, avagy az egyes foglalkozási ágak munkaköre szakok szerint szigorúan kü­­lönválasztassék. Az Egylet­ szakosztályai közül a mű- és középítési szakosztályok szótöbbséggel az utóbb szigorúbb felfogást tették magukévá, a többi szakosztályok az egyes foglalkozási ágak szigorú elkülönítése ellen foglaltak állást. A választmány e kérdésben elvileg he­lyesnek találta a Kamara javaslatának (3, 4, és 4, %) azt a felfogását, hogy program­tervek készítése­ tekintetében a Kamara tagjait nem kívánja saját foglalkozási köréhez kötni, el­lenben a részleteket illetően szabályozni kí­vánja azt, hogy az egyes foglalkozási körök­ben rendszerint kik és mily határig jogosul­tak működni, s a mérnök saját szakmájától idegen munkakörben mily feltételek teljesí­tése esetén működhetik. A fent előadottakból kiviláglik, mily nagy fontossága lenne a jövőben annak, hogy a fenntartott mérnöki munkakör határai te­kintetében felmerülő vitás kérdések eldöntése mi módon történik. A Kamara javaslata sze­rint (8. §.) a döntésre elsőfokon a Kamara, másodfokon a Mérnöki Tanács lenne hivatva. E javaslat nézetünk szerint nem egyeztet­hető össze az 1923. évi XVII. t. c. 3. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt ama határo­zott rendelkezéssel, amely szerint: ha vala­mely­ mérnöki munkálat végzésére való jogo­sultság vitássá válik, a vitás kérdésben a Ka­mara meghallgatása után, s a netán érdekelt csaa­kri­i ri­­s­zterekkel egyetértően a­­kereskede­lemügyi miniszter dönt.“ A fölterjesztés megkerüli azt a kérdést, mi történik akkor, ha az iparűző kamarai tag esetében az ipar­törvény és a kamara ellenté­tesen intézkedik, valamint az elől is, hogy a mérnököknek a saját foglalkozási körén túl­eső, más mérnöki munkakörben való műkö­dése milyen elvi alapon szabályoztassék, stb. Szóval a legfontosabb elvi és gyakorlati kér­déseket illetőleg ezidőszerint óvakodik a szín­vallástól. A­ Munkaadó Szövetségi Ügyein Munkaközvetítőnk 53-ik heti jelentése 1926 december 27-től 1926 december 31-ig 1 Kőműves_______ 56 15 15 3522 Ács____________ 11 14 14 383 Állásoló_________ 212 2 344 Betonos_________6 2 2 155 Kőfaragó __ _— — — 1 Összesen __ 94 33 33 440 Budapest, 1926 december 31. WIESEL ADOLF díszműbádogos, légszesz- és vízvezeték-berendező raktáron tart fürdőkodakat, légszekrényeket és tetőablakokat. Budapest, VI., Vilmos császár­ út 47. Műhely Podmaniczky­ utca­­i Te­lfon 9-20 L­I XI Szakma Munkát Összesen keves talál belépettkilépett 3. oldal SIKFÖHÉM a maga nemében felülmúlhatatlan A legkönnyebb, a legolcsóbb, zsaluzás nélkül, gyorsan készül. Hang és hőszigetelő! A téli fagy beállta előtt ne vigyünk épületünkre sok vizet! Használjunk üreges „ÚJLAKI“ födémet és válaszfalat ! ÚJLAKI patinás asibest-cement­­pala a legkiválóbb és legtetsze­tősebb tetőfedőanyag. Ezeken kívül: faltégla, tetőcserép, ké­ménytégla, traverztégla és min­dennemű egyéb különleges tég­lák, legjobb minőségben és leg­olcsóbban : Újlaki Tégla- és Mészégető R.-T. Budapest, V., Vilmos császár­ út 28. szám. Forduljon hozzánk árajánlatért és prospektusért ! Minden építőmunkaadónak nélkülözhetetlen hetilapja A Munkaadó. Fizessen elő A Munkaadóra! SZKA cementgyorskötő és cementsürítő nedvesség, víz és savak ellen a legjobban szigetel.­­”„Ta­8 ASZFALT- ÉS FEDÉLLEMEZIPAR :­ KIRSCHNER IGISAC tetőfedési vállalata. BUDAPEST, V. KERÜLET, KATONA JÓZSEF­ UTCA 23- SZÁM. TELEFON: LIPÓT 902 -38.

Next