A Munkaadó, 1927 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-05 / 1. szám
1927 január 5. éves história folyamán“ — pedig ő bizonyára hiszi ezt nemcsak írja — úgy örvendenie kellene azon hogy azok az építőiparosok futva jelentkeznek ott, ahol az építkezés szándékáról értesülnek és kérve-kérik, hogy nekik az építés munkájából juttassanak, mert a hozzáértők építőmunkája még ennél is fontosabb. Ha évezredes történelmünk folyamán mindenki, minden magyar csak ezt cselekedte volna és ahelyett, hogy koncért kapkodna a munkára való vállalkozás lehetőségét sürgette volna, úgy — ki tudja — talán nem is került volna a sor Trianonra. De legbensőbb meggyőződésünk szerint ezt a cselekedetet most, Trianon után nekünk szemünkre vetnie, még Rákosi Jenőnek sem szabad. Farkas Elek: AAA*AA*AAA*AAA**MN*A*A*A*AAA*A**AA»* A Mérnök Egylet és a fenntartott munkák A Magyar Mérnök és Építész Egylet a kamarai tagok számára fenntartott mérnöki munkák ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztést intézett, amelyben kifejti, hogy az Egylet szakosztályai közül a mű- és a középítési szakosztályok szótöbbséggel elvetették azt a gondolatot, hogy az ipari munka megszervezésével járó mérnöki szellemi munka is a Kamara hatáskörébe tartozónak jelentessék ki, s ezzel egyszersmind törlendőnek találta a javaslatból az egész idevágó 10. §-t, míg a többi szakosztályok (nevezetesen az út-, vasút- és hídépítési és vízépítési, geodéziai, a gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztályok) egyhangúlag helyesnek találták a mérnöki szellemi munkának ilyen kiterjedtebb értelmezését. A választmány a kérdés alapos megvitatása után szintén az utóbbi álláspontra helyezkedett a következő meggondolások alapján, és a következő feltételek teljesítését feltételezve. Az 1923. évi XVII. t. c. expressis verbis ugyan sehol sem mondják ki azt, hogy az a mérnöki gyakorlat, amelyet a törvénycikk szabályozni kíván, az ipari és üzemi munka megszervezésében előforduló mérnöki munkára is kiterjed, de viszont sem a törvényben, sem az annak alapjául szolgáló törvényjavaslat indokolásában nem foglaltatik semmi olyan intézkedés vagy kijelentés, amely az ily értelmezés lehetőségét kizárná. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvény értelmezése és alkalmazása tekintetében nyitva áll Nagy méltóságod előtt az a lehetőség, hogy az ipari és üzemi munka megszervezésével és vezetésével járó mérnöki munkát, ha ez, közérdekből kívánatosnak látszik, „a mérnöki gyakorlat“ fogalma alá tartozónak méltóztassék tekinteni, s e munka magasabb fokozatait a Kamara tagjainak méltóztassék fenntartani. A kérdés ilyértelmű eldöntésével szemben megnyilvánuló aggályok egyike az, hogy az 1923. évi XVII. t. c. ilyetén értelmezése az ipart szabályozó törvényekkel összeütközésekre vezetne, a másik, hogy az ily munkafenntartás az ipar szabad mozgását és fejlődését akadályozná. Az első aggály a kiadandó rendelet idevágó részénekkellő szabatosságú megfogalmazása által tárgytalanná tehető; nevezetesen tárgytalanná válik akkor, ha a kiadandó rendelet világosan kifejezésre juttatja, hogy az ipari (építési és üzemi) munkák keretében előforduló magasabbrendű mérnöki munkáknak (az ily építési és üzemi munkák mérnöki tudást igénylő technikai vezetésének) a mérnöki kamara tagjai részére való fenntartása nem jelenti maguknak a kérdéses ipari munkáknak az ipari jogszabályok hatálya alól való kivonását, hanem azt célozza, hogy ezen magasabbrendű mérnöki munkákért azok végzői egyszersmind a mérnöki kamarának is felelősséggel tartozzanak. Kifejti továbbá, hogy nagyobb nézeteltérésekre adott okot az Egyletiben az az elvi kérdés is, vájjon a mérnök a saját foglalkozási körén túleső más mérnöki munkakörben is működhessék-e, avagy az egyes foglalkozási ágak munkaköre szakok szerint szigorúan különválasztassék. Az Egylet szakosztályai közül a mű- és középítési szakosztályok szótöbbséggel az utóbb szigorúbb felfogást tették magukévá, a többi szakosztályok az egyes foglalkozási ágak szigorú elkülönítése ellen foglaltak állást. A választmány e kérdésben elvileg helyesnek találta a Kamara javaslatának (3, 4, és 4, %) azt a felfogását, hogy programtervek készítése tekintetében a Kamara tagjait nem kívánja saját foglalkozási köréhez kötni, ellenben a részleteket illetően szabályozni kívánja azt, hogy az egyes foglalkozási körökben rendszerint kik és mily határig jogosultak működni, s a mérnök saját szakmájától idegen munkakörben mily feltételek teljesítése esetén működhetik. A fent előadottakból kiviláglik, mily nagy fontossága lenne a jövőben annak, hogy a fenntartott mérnöki munkakör határai tekintetében felmerülő vitás kérdések eldöntése mi módon történik. A Kamara javaslata szerint (8. §.) a döntésre elsőfokon a Kamara, másodfokon a Mérnöki Tanács lenne hivatva. E javaslat nézetünk szerint nem egyeztethető össze az 1923. évi XVII. t. c. 3. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt ama határozott rendelkezéssel, amely szerint: ha valamely mérnöki munkálat végzésére való jogosultság vitássá válik, a vitás kérdésben a Kamara meghallgatása után, s a netán érdekelt csaakrii riszterekkel egyetértően akereskedelemügyi miniszter dönt.“ A fölterjesztés megkerüli azt a kérdést, mi történik akkor, ha az iparűző kamarai tag esetében az ipartörvény és a kamara ellentétesen intézkedik, valamint az elől is, hogy a mérnököknek a saját foglalkozási körén túleső, más mérnöki munkakörben való működése milyen elvi alapon szabályoztassék, stb. Szóval a legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseket illetőleg ezidőszerint óvakodik a színvallástól. A Munkaadó Szövetségi Ügyein Munkaközvetítőnk 53-ik heti jelentése 1926 december 27-től 1926 december 31-ig 1 Kőműves_______ 56 15 15 3522 Ács____________ 11 14 14 383 Állásoló_________ 212 2 344 Betonos_________6 2 2 155 Kőfaragó __ _— — — 1 Összesen __ 94 33 33 440 Budapest, 1926 december 31. WIESEL ADOLF díszműbádogos, légszesz- és vízvezeték-berendező raktáron tart fürdőkodakat, légszekrényeket és tetőablakokat. Budapest, VI., Vilmos császár út 47. Műhely Podmaniczky utcai Telfon 9-20 LI XI Szakma Munkát Összesen keves talál belépettkilépett 3. oldal SIKFÖHÉM a maga nemében felülmúlhatatlan A legkönnyebb, a legolcsóbb, zsaluzás nélkül, gyorsan készül. Hang és hőszigetelő! A téli fagy beállta előtt ne vigyünk épületünkre sok vizet! Használjunk üreges „ÚJLAKI“ födémet és válaszfalat ! ÚJLAKI patinás asibest-cementpala a legkiválóbb és legtetszetősebb tetőfedőanyag. Ezeken kívül: faltégla, tetőcserép, kéménytégla, traverztégla és mindennemű egyéb különleges téglák, legjobb minőségben és legolcsóbban : Újlaki Tégla- és Mészégető R.-T. Budapest, V., Vilmos császár út 28. szám. Forduljon hozzánk árajánlatért és prospektusért ! Minden építőmunkaadónak nélkülözhetetlen hetilapja A Munkaadó. Fizessen elő A Munkaadóra! SZKA cementgyorskötő és cementsürítő nedvesség, víz és savak ellen a legjobban szigetel.”„Ta8 ASZFALT- ÉS FEDÉLLEMEZIPAR : KIRSCHNER IGISAC tetőfedési vállalata. BUDAPEST, V. KERÜLET, KATONA JÓZSEF UTCA 23- SZÁM. TELEFON: LIPÓT 902 -38.