A Munkaadó, 1933 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-04 / 1. szám

1933 január 4. M MR!NiU/iDá £ legújabb fé OSER mérnököket és pedig elsősorban a vidék­ről felszármazott technikusságot, a ha­zai keretek közé. A felmerü­lt kérdés ily megoldása annál is aktuálisabb, miután a nemzeti munkaprogramban tervbevett és országosan kifejlesztendő telepítési munkálat csakis egy kellőképen kiépí­tett országos műszaki szervezettel hajt­ható sikeresen végre. Az a kérdés, hogyan biztosíthatjuk a vidékre kerülő építész, illetőleg mérnök megélhetését. A már úgyis túlságosan feldagadt közigazgatás több mérnököt felvenni nem képes; a törvényhozó tes­tület az újabb köztisztviselői állások lé­tesítésétől elzárkózik, tehát olyan keret és anyagi fedezet keresendő, amelynek, megszerzésére és a műszaki kar részé­re való biztosítására reményük lehet. Egyetlen lehető megoldásnak a mai viszonyok között a hites mérnöki intéz­mény megvalósítása mutatkozik. A hi­tes mérnök elvégezne 1. bizonyos olyan hatósági műszaki funkciókat, amelyeket ezideig a közigazgatás laikus tisztviselői végeztek, mentesítené őket, a közigaz­gatás külön megterhelése nélkül olyan teendőktől, amelyek részükre csak fölös megterheltetést jelentettek; 2. végezhet­ne éppen hites mérnöki jellegének birto­kában minden olyan szakértői tényke­dést, ahol hatósági szakértői közremű­ködésre van szükség. A hites mérnöki hatáskör oly módon állapítandó meg, hogy a mérnöki kar egyrészt méltóképen és kellő súllyal kép­viseltessék a közigazgatással és a nagy­­közönséggel szemben, másrészt kiküszö­­böltessenek mindazon lehetőségek, me­lyeknek a magánmérnöki gyakorlat ká­rát vallhatná. Közületek ne kész ingatlano­kat vásároljanak tőkefeles­legeikből A közületek, mint az állam, város, MABL, OTI, stb. ne meglévő ingatla­nokat vásároljanak tőkebefektetés cél­jából, hanem az erre szánt tőkéket építendő ingatlanokba fektessék, be. Ezáltal úgy a tervező építészeknek, mint pedig számtalan iparágnak mun­kát, keresetet juttatnak, ami pedig nemzetgazdasági, nemzetfenntartási szempontból igen fontos. Jogos kíván­sága ez, úgy a tervező építészeknek, mint pedig az építő­iparos-polgárság­nak is, hi­sz a felhasználásra váró tőke az ő befizetett pénzeikből gyűlt össze, fénymásolat 2 perc alatt kész. Fénymásolóintézet Budapest, VI., Ó-utca 49. Tel.: A. 238-90. résére váró tőkéinek egy részét azok­nak bocsátják rendelkezésükre, akiknek már tehermentes telkük és némi tőkéjük is van­­ az építkezésre. Úgy, mint azt a LÁB. által is már gyakorolta a magas kormány, igen helyesen. Igen rossznak tartjuk, ha ezeket a pénzeket a közüle­tek a bankoknak adják ki gyümölcsöz­­tetés céljából, mert­­az építeni és tőkét igénybe venni szándékozók a bankok közbejötte folytán csak drágább pénz­hez juthatnak. Azzal érvelni, hogy la­kásbőség van, nem lehet, mert köztu­domású, hogy­­az 5-6 szobás lakások ürülnek meg egy bizonyos számban, amelyeket a változott gazdasági viszo­nyok között élő józan polgárság ma egyrészt megfizetni nem tud, másrészt pedig azok a korszerűtlen kislakások, amelyek a higiénikus követelmények legminimálisabb emberi szükségletét sem elégítik ki, mert 30—50 éves öreg házakban vannak. Az állami és egyéb építkezé­seket a jövőben ne a bankok hajtsák végre Állami és egyéb közpénzekből létesí­tendő építkezéseket ne adjanak a jövő­ben bankoknak és egyén­i érdekcsopor­toknak. A közpénze­kből létesítendő építkezéseket ide a bankok végeztessék, amikor is­ a bank adja az építkezéshez szükséges tőkét, tehát tőkenyújtó, ő végzi el a tervező építész munkáját, egy személyben továbbá ugyancsak ő a ki­vitelező és a nyersanyagkészítő és szál­lító is. A bank szoríttassék vissza ere­deti hivatásának betöltésére és legyen, ha kell tőkét nyújtó, de ne legyen ter­vező építész, építési vállalkozó, iparos, anyagtermelő és végrehajtó szerv is egy személyben. (Elég tanulságos példa a budapesti városi kislakásépít­ési ak­ció, a dagály­ utcai rendőrlegénységi lakóház építkezése, az albertfalvai la­kótelep építése stb.) A tervezési feladat adassák ki a tervező magánépítészek­nek, a kivitelezési munka pedig a meg­felelő építési vállalkozóknak és iparo­soknak. Ez a megoldás az, amely a bankot, az építészt, az építőiparossá­got egyaránt kiszolgálja és az adófizető műszaki polgárság érdekeit megvédi. A korszerű kislakásépítkezést nem megállítani, de minden eszközzel segíteni kell egy bérház, sorház, ikerház, vala­mint szabadon álló családiház-formá­ban, minden eszközzel elő kell segíteni a lakáspítést. Erre­­szükség van nemcsak a munkanélküliség megszüntetése érde­kében, hanem ezáltal alkalmat nyúj­tunk a törzsökös magyar kispolgár va­gyoni megerősödéséhez. Ezt pedig az­által érjük el, ha a közületek kihelye­­ i Korányi ás Fröhlich vasszerkezet, fémportál, napellenző és redőnygyár 3E53E BUDAPEST, Vill., KISFALUDY­ UTCA 5. JMKSI Kedves vevőinek és üzletszatarainak Boldog Ifi Évet kivan. Az állástalan fiatal, mun­kanélküli építészek élet­kérdésének szabályo­zása Az egyesület, ismerve az állástalan és munkanélküli fiatalság kétségbeejtő helyzetét és átérezve ennek a kérdésnek súlyos horderejét, önmaga ajánlott fel a múltban is, de mindent el fog követ­ni a jövőben is, hogy a kétségbeesés szélén álló fiatal kortársainak hathatós erkölcsi és — ha módjában legendő —­ anyagi támogatására siessen. Az előbb felsorolt munkaalkalmak közül egyné­hányat, igenis, kizárólag az ő számuk­ra kívánja kiharcolni a közületektől, mert ha egyesületünk megélhetésüket ily módon biztosítva látja és tudatában lesz annak, hogy a jövő építészgenerá­ció érdekében mindent, amit csak lehe­tett, elkövetett, úgy fogja érezni, hogy szent kötelességének tett eleget amikor nagy nemzeti értéket képviselő építész­fiatalságunkat a teljes kétségbeesésből kivezetni segíti. Fentiekben vázoltam mindazon el­gondolásokat, javaslatokat és terveket, amelyeknek megvalósításában látja a magánépítészi kar az építőipari élet re­organizálásának, a harmonikus és ren­dezett műszaki munkának egy jobb jö­vőt biztosító előfeltételeit. Ezen gondo­latokkal zárjuk az elmúlt esztendőt és nyitunk egy reményteljesebb, egészsé­gesebb új esztendőt. IfÍTÁR­OS —:o.— Elkészült az út- és csatorna­­építési szabályrendelet reformja ■Hosszú tárgyalások után elkészült az út- és­­csatornaépítési szabályrendeletek módosítása. Az új szabályrendeletek a többi között ezeket tartalmazzák: Az útburkolatok fenntartása, javí­tása, átépítése vagy eltávolítása a fő­vá­ros­­kizárólagos joga. A burkolási mun­kálatokról a közvetlenül érdekelt ingat­lantulajdonosokat és üzlettulajdonosokat a munkálatok megkezdése előtt huszon­négy órával előbb értesíteni kell. Az út­burkolatok költségét az érdekelt ingat­lanok tulajdonosai fizetik meg. A bur­kolási járulék kiszámításánál az összes költségeket figyelembe veszik. "Ebből a költségből az érdekelt ingatlantulajdo­nosokra annyi vethető ki, amennyibe három méter széles, szegélyezett gya­logút­­kerül". A Kocsiutaknál az egy-egy ol­dalon fekevő ingatlanok tulajdonosainak legalább nyolc méter szélességig az összköltségek ötven százaléka vethető ki. A járulékokat a különböző burkolat­­nemek szerint évente négyzetméteren­­kénti egységárban a polgármester álla­pítja meg. Ez a járulék az I., II., II­V.— VIII. építési övezet 15—17 méternél szélesebb útvonalain és terein a kilenc aranypengőt, a tö­bbi­­útvonalom pedig a hét­­ aranypengőt négyzetméterenknt nem haladhatja meg. A szabályzat a járulékok kivetésével egyes, telkekre kedvezményeket biztosít, így a Duna ba­lpartján a III.—VIII., a jobbparton a II.—VIII. építési övezetekben a be nem épített saroktelkek tulajdonosai a kivetendő rendes járulékoknak csupán harminc százalékát fizetik. Egyéb­­ked­vezményeket is tartalmaz a szabályren­delet és kimondja, hogy a polgármester esetről-esetre akkor is fizetési kedvez­ményt adhat, ha egyes ingatlanok vá­ros- és telekrendezés folytán nem épít­hetők be, ha a kivetendő járulék az in­gatlan értékét eléri vagy meghaladja, vagy ha az ingatlannak nem a tulajdo­­nos a haszonélvezője. A közterületek mellett lévő ingatlanok tulajdonosai az útburkolás elrendelését külön is kérhetik és ebben az esetben az összes költsége­ket a munka megkezdése előtt a fővá­rosnak be kell fizetniük. Ha valamely burkolás után harminc éven belül a régi burkolat felhasználásával vagy új anyaggal jobb minőségű­­burkolat ké­szül, úgy a régi burkolatért fizetett já­rulékot ebből le kell vonni. (Ha kocsiút egy részét közérdekből drágább burko­lattal kell ellátni, a járulékot a kocsiút többi részén alkalmazott olcsóbb burko­lat alapján vetik fel. Közforgalomra szolgáló lépcsők költségeiből az ingat­lantulajdonosok csak annyit tartoznak befizetni,­­amennyit egy három méter szélességű drága anyagból készült gya­logút burkolása helyett számítanának fel. A csatornaépítési szabályrendelet nagy vonásokban azonos tartalmú az út­ A fő építőanyagok árának szabályozása Nagyban elősegítené az építési ked­vet, ha az alábbi öt főépítőanyag és szén indokolatlanul magas árát szabá­lyozni és leszállítani sikerülne. 1. Tégla, 2. mész, 3. cement, 4. vas, 5. fa és szén Ezáltal legalább 10%-kal olcsóbbá lehet tenni az építkezés költ­ségeit, ami megint számos munkaalkal­mat jelentene úgy a tervező építészek­nek, mint az építőiparosságnak Ez nagy­ban javítaná­­az építőmunkákkal kap­csolatos több, mintegy 30—35 ipari foglalkozást űzők gazdasági helyzetét, adófizetőképességét. Adózás Általában a legutóbb életbe lépett in­gatlanadó és illetékpolitika nem számol kellőképen a szerintünk helytelenül be­állított adókulcsok káros kihatásaival. Papíron ezek a kulcsok többletbevételt tételeznek fel. A valóságban azonban amúgy is vérszegény közgazdasági helyzetünkben az adóemelés A gazda­sági vérkeringést még jobban megder­meszti­­és a várt adóremények még az eddiginél is rosszabbak lesznek. 3. oldal Olvasóinkhoz és előfizetőinkhez Az új esztendő mai első számával új előfizetést nyitunk lapunkra. Lapunk szerkesztősége az elmúlt esztendőben is bebizonyította, hogy minden, az építőipar körébe tartozó eseményekről elsőnek tájékoztatja az olvasót. Rovataink minden ak­tuális kérdést napirenden tartanak s az építőipar minden sérelmének kiegyengetése érdekében igen sok esetben eredményesen küzdöttünk. Lapunk ily módon olyan kapcsot teremtet Olvasóival, mely által az olvasó „A MUNKAADÓ”-t saját lap­­jának tekinti. Arra kérjük tehát minden olva­sónkat, barátunkat, tartsanak ki mellettünk, olvassák lapun­kat olyan szeretettel, mint ahogy azt mi Olvasóink kezéhez jut­tatjuk. Miután az „A MUNKAADÓ” egy­ben a legolcsóbb hetilap is, mely az összes versenytárgyalási hir­detményeket hivatalból hozza, hisszük, hogy a lap továbbra is nél­külözhetetlen lesz Olvasóink kezé­ben. Felkérjük tehát t. Olvasóinkat és Előfizetőinket, hogy mindenki tegye meg kötelességét erejéhez mérten s lejárt előfizetéseiket a mai szá­munkhoz mellékelt befizetési lap segítségével újítsák meg s új hírek szerzésével erősítsék la­punkat, hogy megizmosodva, minél többet nyújthassunk s hatványozot­tabban szolgálhassuk Olvasóink ér­dekeit. Kartársi üdvözlettel A MUNKAADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala. Előfizetés­i évre 4 P, 1/2 évre 8 P. burkolási _ szabályrendelettel. Amely in­gatlan előtt a főváros, közcsatornát épít­tet, annak­­tulajdonosa köteles járulék fizetésére, tekintet nélkül arra, hogy csatornázva van-e már az ingatlan. A csatornázási járulék a­­ház­­minden hom­lokzata után kivetendő. A csatornaépí­tési költségek­­hatvan—­kilencven centi­méter szélességű csatorna létesítéséig teljes összegben terhelik az ingatlantu­lajdonosokat, míg az újonnan épített csatornák építési költsége csak abban az esetben térítendő meg teljes összeg­ben, ha a régi csatorna létesítése óta harminc, illetve hatvan év letelt. A járu­lékok fizetésére a polgármester három évig terhelhető halasztást, illetve rész­letfizetést engedélyezhet. Az­­új útburkolási és csatornaépítési szabályrendeleteket újév után külön­­ülé­sen tárgyalják. — .o.— 3,1 millióval csökkent a­­főváros út- és csatornaépítése költségelőirányzata. A székesfőváros út- és csatornaépítései­ nagyjában az inségmunka keretében nyertek elhelyezkedést és az a mintegy 10 millió pengő hitelmunka, amelynek nagy részét már a főváros vállalatba is adta, az 1933. évre vonatkozó­­ út- és csatornaépítt­ezéseket is­­magában fog­lalja. Az idei költségvetés 3,1 millió pengővel zsugorodott össze, úgy, hogy a tavaly előirányzott 8.7830.7­54 pengő helyett mindössze­­5.945 000 pengő az az ös­szeg, amelyet utak építésére és karbantartására a főváros fordítani fog, amely előirányzatiban 224.890 pengő sze­mélyi­­Madias is bennfoglaltatik. A csa­­tornaépítkezések tekintetében az idei előirányzat­­ 3.681.443 pengő a tavalyi 3.980.642 pengővel szemben. Új építkezéseknél, tatarozásoknál használjuk a nélkülözhetetlen szab.­ablak- és ajtólégréselzárót. Tökéletesen véd: hideg, léghuzam, csapadék, por, korom, lárma ellen. Nagy tüzelőanyag megtakarítást Lehetővé teszi szimpla ablakok alkalmazásét RÓTH KORNÉL, V., Zrinyi­ utca 1. (Gresham-palota) Telefon: 825—63.

Next