Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-04 / 1. szám
6. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ Leszerelemi alatt 3 db 3 almás CiVTE^ A'KAZAIV 45 m2 fűtőfelülettel vasúti sínek, 1«'nOezeS'DOl RADIÁTOROK kb 1300 m2, csapok, szelepek stb. vasgerendák, különféle vascsövek és vasoszlopok olcsón kaphatókPick L. és Társánál ?TfTiYn“T °Vi „Egy harmincméteres kupola építése a középkorban” Ezen a címen karácsonyi számunkban Fábián Gáspár dr. tollából igen érdekes közlemény jelent meg, amelynek visszhangja támadt. Vitéz Márton Ferenc építőmester lapunkhoz az alább írt megjegyzéseket küldte be. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy a Munkaadó dec. hó 21-i számában megjelent „Egy harmincméteres kupola építése a középkorban” című tanulságos cikkhez néhány megjegyzést fűzzek. A cikkíró úr bevezetésképpen leírja a Vaszari könyvéből ismert részleteket a firenzei dóm kupolaépítésével kapcsolatban, mondván: „Ezt a kupolát Filippo Brunelleschi építőmester tervezte és alkotta, mert ekkor e két hivatás nem volt különválasztva, amiből drámai jelenetek fakadtak." Azt értjük ebből, hogy a drámai jelenetek elmaradtak volna, ha a két hivatás külön van választva. Bár elismerem, hogy ma nagy munkáknál indokolt a tervezés és kivitelezés megosztása, mégis rá kell mutatnom arra a tényre, hogy évszázadokon át egészen a legújabb időkig (mondhatnánk, a világháború kitöréséig) minden különválasztás nélkül épült a ma is bámulat és csodálat tárgyát képező dómok, katedrálisok, paloták egész sora... Ég Brunelleschi, e nagy építőmester megtervezte és megépítette a többek között: a Capella dei Pazzit, a palazzo Pittit, új kupolarendszert szerkesztett éppen a szóbanforgó dómnál, munkásságával új korszakot alkotott, anélkül, hogy valami baj származott volna e kettős tevékenységéből. Mellesleg a Pitti-palota, dacára közel 500 éves korának, anyagszerűbb és modernebb, mint a háború előtti pesti bérpaloták (de inkább kaszárnyák) malterból és gipszből készült kőutánzatú homlokzatai. Viszont tudunk esetet — hogy a hazai példáknál maradjunk —, mint a helytelenül bazilikának nevezett lipótvárosi plébániatemplomnál, ahol pont a kupolaépítésnél fordultak elő drámai esetek, bár itt a tervező és kivitelező nem egy személy volt. Néhai nagy építőmesterünk, Alpár Ignác, tervezett is, épített is, mégpedig kiválóan. Nem szándékom e példákkal érvelni, sem vitát provokálni, csupán arra akarok rámutatni, hogy nem lehet a firenzei dóm kupolaépítése körül annak idején lezajlott huzavonát úgy beállítani, mintha az a tervező és kivitelező azonossága miatt támadt volna. Versengés volt az, nem annyira az anyagiakért, mint inkább a dicsőségért. (A baptisterium kapujára kiírt pályázaton viszont Ghiberti vitte el a pálmát.) Ma pedig a kenyérért folyik a harc, ami bizonyára nem lenne olyan éles és kíméletlen, ha hazánk nem volna egyharmadára nyomorítva. vitéz Márton Ferenc építőm. Terrenoi asbestpalacse Gyártja: Miskolczi és Társa asbestcement-palagyára Tartós! Könnyű! Olcsó! Egyedárusítás és lerakat: GRUBER JÁNOS Budapest, V., Kálmán u. 22. Tel.: 230-33. Új építőmesterek Az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt építőmesteri képesítést nyertek a következők: Madácsi István szül. 1903 júl. 6. Pest m. Szigetszentmiklós. Lakik: Szigetszentmiklós. Wagner István Géza szül. 1905 aug. 21. Szolnok m. Jászapáti. Lakik: L. Haraszti-u. és Névtelen-u. sarok. Kapuváry Károly szül. 1900 febr. 2. Budapesten. Lakik: L. Horthy M.-út 86. Pintér Imre okt. ép. szül. 1903. Kalocsán. Lakik: Baján, Tóth K.-u. 36/a. Pintér József szül. 1901 nov. 25. Kolozsváron. Lakik: Székesfehérvár, Zsolt-u. 28. Sándor Károly okt. ép., szül. Vácott. Lakik: Bpest,Badacsonyi-u. 23. II. 1. Schönfeld Sándor oki. m. szül. 1888 dec. 18. Aszódon. Lakik: Rákospalota, Dugonitsu. 159. Váróczy László szül. 1903 jún. 22., Budapesten. Lakik: Bpest, VIII., Ludovicium-u. 8/b. Miczkovits Károly szül. 1903 dec. 10. Ausztria, Wien. Lakik: Debrecen, Thaly Kálmán-u. 5. Kovács László okt. m. szül. 1898 szept. 16. Budapesten. Lakik: Bpest, V., Bálvány-u. 3. II. 14. Vágó László meghalt. A csendben dolgozó, a művészetért élő, a szó nemes értelmében vett alkotó bohém, ötvenkilenéves korában itthagyott bennünket. Tervező építész volt, akit csak két dolog jellemzett: maradandó értékű munkái és csupaszív egyénisége. Közszereplésben nem vett részt, az emberek viaskodása nem érdekelte, csak a téma és a téma kiforrásának izgató vajúdása. Modern művész volt, mert mindig önmagát adta, s ez soha nem ismétlődő, mindig új volt klasszikus művész volt; mert alkotásában volt mindig maradandó építészeti tartalom, s ami még jellemezte, előkelő ízlés. Sok értékes munkát hagyott hátra, a kivitelre megérett tervek számtalanja maradt utána árván, de akik igazán ismerték, tudhatják csak, hogy mennyi értéket vitt magával... Ez a művészlélek az emberi jósággal társult. Az építőmesterben éppúgy a munkatársat látta, mint segéderőiben. A gondolatát, kritikáját mindenkinek meghallgatta, hogy aztán mindent túlszárnyalva adja meg a legmeglepőbb, a legjobb megoldást. Vágó László tragikusan korai halála nemcsak az építőművészetnek gyásza, hanem gyásza az egyetemes építészetnek és gyásza mindenkinek, aki az értékes, nemes ember elvesztésének fájdalmát érezni tudja. Vágó László emlékét kegyelettel őrzik meg a magyar építőmesterek is. M. S. Szakmunkások ellenőrzése az OTI útján. Az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága arról értesítette a polgármesteri hivatalt, mint az ipartestületek felügyeleti hatóságát, hogy a jövőben az ipartestületek kötelékébe tartozó iparosok szakmunkás bejelentéseikre vonatkozólag az OTI által vezetett nyilvántartásokba betekintést enged. Az ipartestületeknek ily módon kellő alkalmuk nyílik arra, hogy a bejelentéseket elmulasztó tagokat ellenőrizhessék. Tervező Magánépítészek Országos Egyesülete közgyűlése. A Tervező Magánépítészek Országos Egyesülete 1934. évi jan. hó 17-én d. u. 5 órakor a Központi kávéház (IV., Egyetem u. .1.) külön termében tartja III. évi rendes közgyűlését. Napirend: 1. Elnöki megnyitós. 2. Főtitkár jelentése. 3. Esetleges indítványok. 4. Pénztáros jelentése. 5. Felmentvény megadása. 6. Lelépő tisztikar, igazgatóság, választmány újraválasztása. A sztrájkolók megbüntetése. Megemlékeztünk már az építőipari sztrájk alkalmával erőszakoskodás miatt letaróztatott sztrájkolók büntetéseiről. Most a Krayzell-tanács tárgyalt több ezzel kapcsolatos ügyet, amelyekben valamennyi vádlott ellen magánosok elleni erőszak bűntette címén emeltek vádat. Ezt azzal követték el, hogy a dolgozó munkásokat erőszakkal és fenyegetéssel , megakadályozták a munka folytatásában. A vádlottak azt mondták be, hogy nem használtak senkivel szemben sem fenyegetést, tettlegességet, vagy más erőszakot és ilyen cselekedetre nem is kaptak senkitől utasítást. A kihallgatott tanúk és a sértettek azonban másként vallottak és azok meghallgatása után a büntetőtörvényszék kihirdetett öt ítéletet, amely szerint valamennyi vádlottat bűnösnek mondtak ki a magánosok ellen elkövetett erőszak vétségében és ezért Dögei Illés kőművesmunkást hat heti, Kovács Sándor, Balogh József, Szukop Ferenc, Augusztini József, Pollák János kőművesmunkásokat, Kenessey István, Nagy P. Béla ácsokat, Pásztor András és Radig Pál festőmunkásokat fejenként két havi fogházra ítélte. Büntetésüket a törvényszék az elszenvedett előzetes letartóztatással kitöltöttnek vette és elrendelte szabadlábrahelyezésüket. Az ítéletek jogerősek. Kétszázezer pengő a kecskeméti kórházépítkezésre. Kecskemét vezetőségét az utóbbi hónapokban behatóan foglalkoztatja a kórházügy. Az OTI-tól ugyanis másfél hónappal ezelőtt 400.000 pengős kölcsönfelajánlás történt, mely összeget a városnak modern kórházépítésre kell fordítania. A tárgyalások révén az OTI csak kb. 200.000 pengőt hajlandó Kecskemétnek folyósítani kórházépítésre, s az új kórházba ellenértékként elhelyezheti a betegeit. Fáy István főispán úgy nyilatkozott, hogy a kórházügyben a tárgyalások a legkomolyabb stádiumba jutottak, sajnos, az OTI kölcsönfelajánlásának lecsökkenése miatt új kórház építéséről nem lehet szó, csak a meglévő központi kórház kibővítéséről. Azonban ez a bővítés összegszerűségében is lényeges és jelentős munkát biztosítana az iparosoknak és az építőmunkásoknak. Zimay Károly polgármester kijelentette, hogy kora tavasszal megkezdik a kórházátalakítást, amikor mintegy 150 építőmunkást alkalmaznak. A kórházüggyel kapcsolatosan Cserey-Pechány Albin dr. kórházi igazgató főorvos kijelentette, hogy a modern orvostudomány igényeinek megfelelő kétemeletes épületet emelnek, hol a sebészet, szülészet, belgyógyászat kórtermei, valamint az irodahelyiségek kerülnek. Ugyancsak jelentős átalakítást végeznek a megmaradt épületrészre is és vele párhuzamosan építenek egy 30 m. hosszú oldalszárnyat. Később a szegedi vasútvonal melletti kórháztelekre pavillont építenek, melyben a tüdőosztály, buja- és elmekorosztály nyer elhelyezést. Ugyancsak jelentős átalakításokat végeznek az Izsáki úti kórházban is, hol átmenetileg megmarad addig a tüdőosztály, míg a szegedi vasútvonal melletti kórháztelekre felépül a modern pavilion. Kérelem a lap olvasóihoz. A karácsonyi számban ifj. Sorg Antal kartársunk kívánatosnak tartotta egy modern , az építőipar minden ágazatával foglalkozó — építészetizsebkönyv megírását. Ez a zsebkönyv szerkesztésemben kiváló szakmunkatársak közreműködésével már hónapok óta munkában van és remélhetőleg kora tavasszal elkészül. Az egyik fejezet megírásához azonban az egész szakma közreműködésére szükség van. Ebben a „Jobban építsünk“ fejezetben rámutatok úgy a föld-, kőműves- és vasbeton-, mint a különböző iparosmunkák anyag- és munkahibáira és harcot hirdetek az árrombolással párhuzamosan elburjánzó kontármunka ellen. A hibák elkerülése és a kontármunka, megbélyegzése minden építőmester érdeke: gyakran csekély hibából súlyos perek, kártérítési kötelezettségek keletkeznek, a kontármunkával pedig nem, lehet árban versenyezni, így az egész szakmának tesz szolgálatot az az építőmester, aki szíves lesz a gyakorlatában előfordult érdekesebb tervezési-, anyagvagy munkahibákat név és hely megnevezése nélkül tudomásra hozni. Az öszszegyűlt anyagot kellőképen megrostálva, kritikai megvilágításban fogom közölni. Különösen fontos a szakszerű és kontármunka szembeállítása. Kortársi tisztelettel: Dr. ing. Möller Károly építészmérnök, L. Nárcisz u. 3. Telefon: 56—7—38. Új hő- és hangszigetelő anyagot hoz a piacra a Nagybátony-Újlaki Érdekes üzembővítés! híre érkezett hozzánk. A Nagybátony—Újlaki Egyesült Iparművek rt. felvette üzemi programjába hő- és hangszigetelő építőanyagok gyártását, amelyeket egy teljesen új elgondolás szerinti magyar szabadalom alapján fog előállítani. E cikkek propagálására külön hő- és hangszigetelő osztályt állított fel, melynek vezetésével a szakmában előnyösen ismert Bleier Ignácot bízta meg. Részletes ismertetők és minták még e hó folyamán fognak az összes érdekelteknek rendelkezésére állani. Biztosra vesszük, hogy a Nagybátony—Újlakinak ezen a téren is módjában fog állani az építőiparnak éppenúgy, mint eddigi gyártmányaival a legjobbat nyújtani. A forgalom 0,25 százaléka, de legalább évi 1000 pengő a kartelilleték. A hivatalos lap december 24-iki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások és határozatok illetékéről. Ez az illeték új illetékfajta, amelyet a mezőgazdaságnak az 1933—1934. évre nyújtandó kedvezményekről szóló kormányrendelet hozott be, hogy a mezőgazdaság megsegítésére rendelt alap szükségleteinek fedezetéül szolgáljon. Az illeték a megállapodás vagy határozat egész tartama alatt a forgalombahozott árukérti vagy egyéb szolgáltatásokért kikötött összes ellenérték 0,25 százaléka, de legalább évenkénti 1090 pengő. 1934 január 4. Falburkoló lapokat (csempéket) Fehér és színes kiviisíben konyhák, fürdők, műhelyek hentesüzletek, lépcsőházak stb. részére. Szállilra és kívánatra fekteti is a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán-Fayencegyár R.-T. VII., Öv utca 153. sz. Telefonszám : A. 97-2-19. A. 97-2-18 Költségvetések niitalanul! TERIENNÁlIVIlÍSZK (46285. Ko. XI. 933. A váci külső laktanya vízvezeték és csatornázási munkálataira hirdet január 14-én 9 órára versenytárgyalást a bpesti 1. honvéd vegyesdandár parság építési osztálya (IV., Veres Pálné u. 1. III. 26.). (1442—1933. sz. Községháza.) Tolna vármegyei Magyarkér községben építendő új községháza és szegényház építési munkálatainak biztosítása céljából versenytárgyalást hirdet. A versenyezni óhajtók ajánlataikat legkésőbb 1934 jan. 15-én d. e. 11 óráig a bedegi körjegyzőség hivatalába nyújtják be. DÖNTÉS | Az Erzsébet-híd vasszerkezetének újramázolási munkálataira a kereskedelemügyi minisztériumi megbízást adott Zatourek Ferencnek (Bpest), 159.768 P-vel.