Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-04 / 1. szám

6. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ Leszerelemi alatt 3 db 3 almás CiVTE^ A'KAZ­AIV 45 m2 fűtőfelülettel vasúti sínek, 1«'n­OezeS'DOl RADIÁTOROK kb 1300 m2, csapok, szelepek stb. vasgerendák, különféle vascsövek és vasoszlopok olcsón kaphatókPick L. és Társánál ?TfTiYn“T­ °Vi „Egy harmincméteres kupola építése a középkorban” Ezen a címen karácsonyi számunk­ban Fábián Gáspár dr. tollából igen érdekes közlemény jelent meg, amelynek visszhangja támadt. Vitéz Márton Ferenc építőmester lapunkhoz az alább írt megjegyzéseket küldte be. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy a Munkaadó dec. hó 21-i számában megjelent „Egy har­­mincméteres kupola építése a közép­korban” című tanulságos cikkhez né­hány megjegyzést fűzzek. A cikkíró úr bevezetésképpen leírja a Vaszari könyvéből ismert részleteket a firenzei dóm kupolaépítésével kapcsolat­ban, mondván: „Ezt a kupolát Filippo Brunelleschi építőmester tervezte és al­kotta, mert e­kkor e két hivatás nem volt különválasztva, amiből drámai jele­netek fakadtak." Azt értjük ebből, hogy a drámai jele­netek elmaradtak volna, ha a két hiva­tás külön van választva. Bár elismerem, hogy ma nagy munkáknál indokolt a tervezés és kivitelezés megosztása, még­is rá kell mutatnom arra a tényre, hogy évszázadokon át egészen a legújabb időkig (mondhatnánk, a világháború ki­töréséig) minden különválasztás nélkül épült a ma is bámulat és csodálat tár­gyát képező dómok, katedrálisok, palo­ták egész sora... Ég Brunelleschi, e nagy építőmester megtervezte és meg­építette a többek között: a Capella dei Pazzit, a palazzo Pittit, új kupolarend­szert szerkesztett éppen a szóbanforgó dómnál, munkásságával új korszakot al­kotott, anélkül, hogy valami baj szárma­zott volna e kettős tevékenységéből. Mellesleg a Pitti-palota, dacára közel 500 éves korának, anyagszerűbb és mo­dernebb, mint a háború előtti pesti bér­paloták (de inkább kaszárnyák) malter­ból és gipszből készült kőutánzatú hom­lokzatai. Viszont tudunk esetet — hogy a hazai példáknál maradjunk —, mint a helyte­lenül bazilikának nevezett lipótvárosi plébániatemplomnál, ahol pont a kupola­­építésnél fordultak elő drámai esetek, bár itt a tervező és kivitelező nem egy személy volt. Néhai nagy építőmeste­rünk, Alpár Ignác, tervezett is, épített is, még­pedig kiválóan. Nem szándékom e példákkal érvelni, sem vitát provokálni, csupán arra aka­rok rámutatni, hogy nem lehet a firen­zei dóm kupolaépítése körül annak ide­jén lezajlott huzavonát úgy beállítani, mintha az a tervező és kivitelező azo­nossága miatt támadt volna. Versengés volt az, nem annyira az anyagiakért, mint inkább a dicsőségért. (A baptiste­­rium kapujára kiírt pályázaton viszont Ghiberti vitte el a pálmát.) Ma pedig a kenyérért folyik a harc, ami bizonyára nem lenne olyan éles és kíméletlen, ha hazánk nem volna egyharmadára nyo­morítva. vitéz Márton Ferenc építőm. Terrenoi asbestpalacse Gyártja: Miskolczi és Társa asbestcement-palagyára Tartós! Könnyű! Olcsó! Egyedárusítás és lerakat: GRUBER JÁNOS Budapest, V., Kálmán­ u. 22. Tel.: 230-33. Új építőmesterek Az építőmesteri képzettség megvizs­gálására szervezett bizottság előtt épí­tőmesteri képesítést nyertek a követke­zők: Madácsi István szül. 1903 júl. 6. Pest m. Szigetszentmiklós. Lakik: Szigetszentmiklós. Wagner István Géza szül. 1905 aug. 21. Szolnok m. Jász­apáti. Lakik: L. Haraszti-u. és Név­­telen-u. sarok. Kapuváry Károly szül. 1900 febr. 2. Budapesten. Lakik: L. Horthy M.-út 86. Pintér Imre okt. ép. szül. 1903. Kalocsán. Lakik: Baján, Tóth K.-u. 36/a. Pintér József szül. 1901 nov. 25. Kolozsváron. Lakik: Székesfehérvár, Zsolt-u. 28. Sándor Károly okt. ép., szül. Vácott. Lak­ik: Bpest,­­Badacsonyi-u. 23. II. 1. Schön­feld Sándor oki. m. szül. 1888 dec. 18. Aszódon. Lakik: Rákospalota, Dugonits­­u. 159. Váróczy László szül. 1903 jún. 22., Budapesten. Lakik: Bpest, VIII., Ludo­­vicium-u. 8/b. Miczkovits Károly szül. 1903 dec. 10. Ausztria, Wien. Lakik: Debrecen, Thaly Kálmán-u. 5. Kovács László okt. m. szül. 1898 szept. 16. Budapesten. Lakik: Bpest, V., Bál­­vány-u. 3. II. 14. Vágó László meghalt. A csendben dol­gozó, a művészetért élő, a szó nemes értelmében vett alkotó bohém, ötven­­kilenéves korában itthagyott bennünket. Tervező építész volt, akit csak két dolog jellemzett: maradandó értékű munkái és csupaszív egyénisége. Közszereplés­ben nem vett részt, az emberek vias­­kodása nem érdekelte, csak a téma és a téma kiforrásának izgató vajúdása. Modern művész volt, mert mindig ön­magát adta, s ez soha nem ismétlődő, mindig új volt klasszikus művész volt; mert alkotásában volt mindig mara­dandó építészeti tartalom, s ami még jellemezte, előkelő ízlés. Sok érté­kes munkát hagyott hátra, a­ kivi­telre megérett tervek számtalanja ma­radt utána árván, de akik igazán is­merték, tudhatják csak, hogy mennyi értéket vitt magával... Ez a művész­­lélek az emberi jósággal társult. Az építőmesterben éppúgy a munkatársat látta, mint segéderőiben. A gondolatát, kritikáját mindenkinek meghallgatta, hogy aztán mindent túlszárnyalva adja meg a legmeglepőbb, a legjobb meg­oldást. Vágó László tragikusan korai halála nemcsak az építőművészetnek gyásza, hanem gyásza az egyetemes építészetnek és gyásza mindenkinek, aki az értékes, nemes ember elveszté­sének fájdalmát érezni tudja. Vágó László emlékét kegyelettel őrzik­ meg a magyar építőmesterek is. M. S. Szakmunkások ellenőrzése az OTI útján. Az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága arról értesítette a polgármesteri hivatalt, mint az ipartes­­tü­letek felügyeleti hatóságát, hogy a jövőben az ipartestületek kötelékébe tartozó iparosok szakmunkás bejelenté­seikre vonatkozólag az OTI által veze­tett nyilvántartásokba betekintést en­ged. Az ipartestületeknek­ ily módon kellő alkalmuk nyílik arra, hogy a be­jelentéseket elmulasztó tagokat ellen­őrizhessék. Tervező Magánépítészek Országos Egyesülete közgyűlése. A Tervező Ma­gánépítészek Országos Egyesülete 1934. évi jan. hó 17-én d. u. 5 órakor a Köz­­ponti­ kávéház (IV., Egyetem­ u. .1.) külön termében tartja III. évi rendes közgyű­lését. Napirend: 1. Elnöki megnyitós. 2. Főtitkár jelentése. 3. Esetleges indítvá­nyok. 4. Pénztáros jelentése. 5. Felment­vény megadása. 6. Lelépő tisztikar, igaz­gatóság, választmány újraválasztása. A sztrájkolók megbüntetése. Megemlé­keztünk már az építőipari sztrájk alkal­mával erőszakoskodás miatt letarózta­­tott sztrájkolók büntetéseiről. Most a Krayzell-tanács tárgyalt több ezzel kap­csolatos ügyet, amelyekben valamennyi vádlott ellen magánosok elleni erőszak bűntette címén emeltek vádat. Ezt azzal követték el, hogy a dolgozó munkásokat erőszakkal és fenyegetéssel , megakadá­lyozták a munka folytatásában. A vád­lottak azt mondták be, hogy nem hasz­náltak senkivel szemben sem fenyege­tést, tettlegességet, vagy más erőszakot és ilyen cselekedetre nem is kaptak senkitől utasítást. A kihallgatott tanúk és a sértettek azonban másként vallot­tak és azok meghallgatása után a bün­tetőtörvényszék kihirdetett öt ítéletet, amely szerint valamennyi vádlottat bű­nösnek mondtak ki a magánosok ellen elkövetett erőszak vétségében és ez­ért Dögei Illés kőművesmunká­st hat heti, Kovács Sándor, Balogh József, Szukop Ferenc, Augusztini József, Pollák János kőművesmunkásokat, Kenessey István, Nagy P. Béla ácsokat, Pásztor András és Radig Pál festőmunkásokat fejenként két havi fogházra ítélte. Büntetésüket a törvényszék az elszenvedett előzetes le­tartóztatással kitöltöttnek vette és el­rendelte szabadlábrahelyezésüket. Az ítéletek jogerősek. Kétszázezer pengő a kecskeméti kór­­házépítkezésre. Kecskemét vezetőségét az utóbbi hónapokban behatóan foglal­koztatja a kórházügy. Az OTI-tól ugyanis másfél hónappal ezelőtt 400.000 pengős kölcsönfelajánlás történt, mely összeget a városnak modern kórház­építésre kell fordítania. A tárgyalások révén az OTI csak kb. 200.000 pengőt hajlandó Kecskemétnek folyósítani kór­házépítésre, s az új kórházba ellenér­tékként elhelyezheti a betegeit. Fáy István főispán úgy nyilatkozott, hogy a kórházügyben a tárgyalások a leg­komolyabb stádiumba jutottak, sajnos, az OTI kölcsönfelajánlásának lecsökke­­nése miatt új kórház építéséről nem lehet szó, csak a meglévő központi kór­ház kibővítéséről. Azonban ez a bővítés összegszerűségében is lényeges és jelen­tős munkát biztosítana az iparosoknak és az építőmunkásoknak. Zimay Károly polgármester kijelentette, hogy kora tavasszal megkezdik a kó­rházátalakí­­tást, amikor mintegy 150 építőmunkást alkalmaznak. A kórh­ázü­ggyel kapcso­latosan Cserey-Pechány Albin dr. kór­házi igazgató főorvos kijelentette, hogy a modern orvostudomány igényeinek megfelelő kétemeletes épületet emelnek, hol a sebészet, szülészet, belgyógyászat kórtermei, valamint az irodahelyiségek kerülnek. Ugyancsak jelentős átalakí­tást végeznek a megmaradt épületrészre is és vele párhuzamosan építenek egy 30 m. hosszú oldalszárnyat. Később a szegedi vasútvonal melletti kórház­­telekre pavillont építenek, melyben a tüdőosztály, buja- és elmekorosztály nyer elhelyezést. Ugyancsak jelentős átalakításokat végeznek az Izsáki­ úti kórházban is, hol átmenetileg meg­marad addig a tüdőosztály, míg a sze­gedi vasútvonal melletti kórháztelekre felépül a modern pavilion. Kérelem a lap olvasóihoz. A karácso­nyi számban ifj. Sorg Antal kartársunk kívánatosnak tartotta egy modern , az építőipar minden ágazatával foglalkozó — építészeti­­zsebkönyv megírását. Ez a zsebkönyv szerkesztésemben kiváló szak­­munkatársak közreműködésével már hó­napok óta munkában van és remélhető­leg kora tavasszal elkészül. Az egyik fejezet megírásához azonban az egész szakma közreműködésére szükség van. Ebben a „Jobban építsünk“ fejezetben rámutatok úgy a föld-, kőműves- és vas­beton-, mint a különböző iparosmunkák anyag- és munkahibáira és harcot hirde­tek az árrombolással párhuzamosan el­­burjánzó kontármunka ellen. A hibák elkerülése és a kontármunka, megbé­lyegzése minden építőmester érdeke: gyakran csekély hibából súlyos perek, kártérítési kötelezettségek keletkez­nek, a kontármunkával pedig nem, lehet árban versenyezni, így az egész szak­mának tesz szolgálatot az az építőmes­ter, aki szíves lesz a gyakorlatában előfordult érdekesebb tervezési-, anyag­vagy munkahibákat név és hely megne­vezése nélkül tudomásra hozni. Az ösz­­szegyűlt anyagot kellőképen megros­tálva, kritikai megvilágításban fogom közölni. Különösen fontos a szakszerű és kontármunka szembeállítása. Kor­­társi tisztelettel: Dr. ing. Möller Károly építészmérnök, L. Nárcisz­ u. 3. Telefon: 56—7—38. Új hő- és hangszigetelő anyagot hoz a piacra a Nagybátony-Újlaki Érdekes üzembővítés! híre érkezett hozzánk. A Nagybátony—Újlaki Egye­sült Iparművek rt. felvette üzemi prog­ramjába hő- és hangszigetelő építő­anyagok gyártását, amelyeket egy tel­jesen új elgondolás szerinti magyar szabadalom alapján fog előállítani. E cikkek propagálására külön hő- és hangszigetelő osztályt állított fel, mely­nek vezetésével a szakmában előnyö­sen ismert Bleier Ignácot bízta meg. Részletes ismertetők és minták még e hó folyamán fognak az összes érdekel­teknek rendelkezésére állani. Biztosra vesszük, hogy a Nagybátony—Újlakinak ezen a téren is módjában fog állani az építőiparnak éppenúgy, mint eddigi gyártmányaival a legjobbat nyújtani. A forgalom 0,25 százaléka, de legalább évi 1000 pengő a kartelilleték. A hivata­los lap december 24-iki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a gazda­sági versenyt szabályozó megállapodá­sok és határozatok illetékéről. Ez az illeték új illetékfajta, amelyet a mező­gazdaságnak az 1933—1934. évre nyúj­tandó kedvezményekről szóló kormány­­rendelet hozott be, hogy a mezőgazda­ság megsegítésére rendelt alap szükség­leteinek fedezetéül szolgáljon. Az illeték a megállapodás vagy határozat egész tartam­a alatt a forgalom­bahozott áruk­­érti vagy egyéb szolgáltatásokért kikö­tött összes ellenérték 0,25 százaléka, de legalább évenkénti 1090 pengő. 1934 január 4. Falburkoló lapokat (csempéket) Fehér és színes kiviisíben konyhák, fürdők, műhelyek hentesüzletek, lép­­csőházak stb. részére. Szállilra és kívánatra fekteti is a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán-Fayen­cegyár R.-T. VII., Öv­ utca 153. sz. Telefonszám : A. 97-2-19. A. 97-2-18 Költségvetések niitalanul! TERIENN­ÁlIVIlÍSZK (46285. Ko. XI. 933. A váci külső lak­tanya vízvezeték és csatornázási mun­kálataira­ hirdet január 14-én 9 órára versenytárgyalást a bpesti 1. honvéd vegyesdandár parság építési osztálya (IV., Veres Pálné­ u. 1. III. 26.). (1442—1933. sz. Községháza.) Tolna vármegyei Magyarkér községben épí­tendő új községháza és szegényház épí­tési munkálatainak biztosítása céljából versenytárgyalást hirdet. A versenyezni óhajtók ajánlataikat legkésőbb 1934 jan. 15-én d. e. 11 óráig a bedegi körjegyző­­­ség hivatalába nyújtják be. DÖNTÉS | Az Erzsébet-híd vasszerkezetének újramázolási munkálataira­ a kereske­delemügyi minisztériumi megbízást adott Zatourek Ferencnek (Bpest), 159.768 P-vel.

Next