Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-04 / 1. szám
IPARTESTÜLETI KÖZLEMÉNYEK Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA 1934 január 4. Beköszöntő Új lap hasábjain köszöntjük az Ipartestület tagjait az új esztendő első napján. Az 1934 január elseje két szempontból jelentős az építőmesteri karra. Egyrészt azért, mert az esztendő fordulópontja új reményeket ébreszt, másrészt, mert ebben az évben az építőmesteri kar egyik programpontja, az egységes építőmesteri sajtó született meg. A megpróbáltatások idejének súlyos éve zárult le az építőmesteri kar mögött, amelyet hősies megadással, keresztényi béketűréssel szenvedett el. Jól tudjuk, hogy az ország közgazdasági viszonyai elsősorban a trianoni békeparancs által teremtett helyzetnek a következménye, de az általános világgazdasági viszonyok is megakadályozták az építőipar erőteljes érvényesülési lehetőségeit. Az elmúlt esztendő aggasztó tünetek között múlt ki akkor, amikor a magánépítkezés alapfeltételét képező 30 éves ideiglenes házadómentességet magával ragadta. Ezt a szomorú tényt az építőiparosság nem veheti tudomásul, abba nem nyugodhat bele, s az új esztendőnek egyik sarkalatos programját fogja képezni az építőipari munkaalkalmak megteremtéséhez vezető feltételek megkeresése és létrehozása. A szomorú helyzet közepette mégis vigasztaló momentumul szolgál az átalakítási és jobbátételi munkák adómentességének meghosszabbítása, ami az elkövetkezendő esztendő építőipari tevékenységét tulajdonképpen már ki is jelölte. Amíg a gazdasági viszonyok jelentősen nem javulnak, átmenetileg ez a megoldás is sovány kenyeret fog biztosítani az építőipar részére. Ez az ipar és a rersikapcsolódott testvériparok azonban megérdemlik, hogy végre már elérkezzék az az idő, amikor a sok szenvedés és nélkülözés után egy jobb korszak virrad föl. Ennek az újévnek első napja jelentős fejlődési állomást képez az építőmesterek életében, mert ezzel a nappal a kornak megerősödött, egységes sajtója indul meg. Az „Építőmesterek Közlönye” útján az Ipartestület a tagjait a belső életről tájékoztatta; a Közlöny az építőmesterek tanácsadó, támogató jóbarátja volt. Az egyesített „Építőmesterek Lapja — A Munkaadó” azonban távolabbi célokat kíván szolgálni: az építőmesterség érdekeit a nagy nyilvánosság előtt is meggyőzéssel és ha kell, harcos eszközökkel fogja védeni. Az „Ipartestületi közlemények” rovatban azt a szolgálatot fogjuk tovább is ellátni, amelyet eddig az „Építőmesterek Közlönye” teljesített. A sötétnek látszó láthatár ellenére is bizalommal indulunk neki az új esztendőnek azzal a reménnyel, hogy amint lapunk váratlanul fejlődni fog, azonmód javulni fognak a közviszonyok is és akkor az építőipar megtalálja a lehetőségeit annak, hogy a kar tagjai a nemzeti gyarapodást jelentő építőipari tevékenységüket nemcsak a saját, de a köz javára is hasznosíthatják. Ebben a reményben és bizalomban kívánunk tagjainknak elkövetkezendő jobb esztendőt! * Meghívó az I. negyedévi taggyűlésre Az Ipartestület alapszabályai által előírt első negyedévi taggyűlést IV. Irányi utca 17. sz. székházának földszinti dísztermében 1936 február 8-án, csütörtökön este 6 órakor tartja meg az Ipartestület. Ezen taggyűlésre indítványokat a gyűlés napja előtt legalább nyolc nappal előbb kell bejelenteni. Felkérjük tehát a tagtársakat, hogy javaslataikat minél előbb, de legkésőbb 1934 február 1-ig írásban bejelenteni szíveskedjenek. A taggyűlésen a testület minden rendes-, önkéntes- és kültagjának tanácskozási és szavazati joga van. A taggyűlés által elfogadott javaslatok felett az Ipartestület elöljárósága dönt. Budapest, 1934 január 3. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ Fridrich F. Géza *s. k. Báthory István s. k. főjegyző, elnök. Az átalakítási munkák adókedvezménye A m. kir. kormány a gazdasági és hitelélet rendjének és az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló felhatalmazási törvény alapján az átalakításokkal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények tárgyában 1932. december 22-én a 16.320—1933. M. E. számú rendeletet bocsájtotta ki, melynek alapján a pénzügyminiszter a 178.000—1933. VII. a. számú rendeletben, — amely bevezetésében a 16.320—1933. M. E. számú rendeletet teljes egészében magában foglalja — állapítja meg a kedvezmények mértékét és feltételeit. Lapunk más helyén Pintér Oszkár általánosságban ismerteti és bírálja az adókedvezményeket, e helyütt alább szószerinti szövegében közöljük a rendeletet: A m. kir. pénzügyminiszter 178.000—1933. VII. a. számú rendelete az átalakításokkal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények tárgyában. Valamennyi m. kir. pénzügy igazgatóságnak, kerületi adófelügyelőségnek és m. kir. A m. kir. minisztériumnak az átalakításokkal kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények tárgyában 16.320/1983. M. E. szám alatt imádott rendelete a következőket tartalmazza: „1. §. Ha valamely, különben még használható állapotban lévő adóköteles épületet a mai kor követelményeinek megfelelően, lényegesebb költséggel átalakítanak és a megkezdett átalakítást legkésőbb az 1984. év végéig befejezik, az átalakítás természetéhez és a befektetett tőke mérvéhez képest, a házbirtokos abban a kedvezményben részesíthető, hogy a szabályszerűen igazolt költségek egy részét az átalakított épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékokból és ,a házadó után járó községi pótadóból levonhatja. 2. §. Ha valamely állandóan adómentes épületet adóköteles lakássá, üzlethelyiséggé, vagy üzleti irodává alakítandóhivatalnaknak át és a megkezdett átalakítást legkésőbb az 1034. év végéig befejezik, a befektetett tőke mérvéhez képest az épület a rendkívüli pótlékokra és a községi pótadóra is kiterjedő rendkívüli házadómentességben részesíthető. 3. §. Az 1. §. alapján adható adókedvezmény, valamint a 2. §. alapján adható rendkívüli adómentesség részletes feltételeit, mérvét és időtartamát a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 4. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy amennyiben a körülmények azt indokolttá teszik, az 1038. évi január hó 1. után végzett átalakításokra is adókedvezményeket, illetőleg rendkívüli házadómentességet engedélyezhessen. 5. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe.” A fenti rendelet 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §■ (1) Azok az átalakítási munkálatok, amelyeknek elvégzése esetén valamely — különben még használható állapotban lévő — adóköteles épület után adókedvezmények engedélyezhetőik, a következők: 1. valamely hiányzó közműbe való bekapcsolás, illetőleg a meglévő közművek teljes újítása; 2. a lakásból hiányzó fürdőszobának, cselédszobának és árnyékszéknek, a lakásban való létesítése; 3. az épületnekszemély,- vagy teherfelvonóval (lifttel) való felszerelése; 4. az épületnek vagy az épület egy részének magyar szén használatára alkalmas központi vagy étage fűtőberendezéssel való felszerelése, illetőleg a már meglévő ily fűtőberendezésnek magyar szén használatára való átalakítása; 5. új lakásbeosztások létesítése, ideértve az üzleteknek és irodáknak lakásokká átalakítását, avagy üzleteknek, illetőleg irodáknak felosztását, esetleg összevonását is; 6. a padlástér beépítése; 7. a függőfolyosók megszüntetése; 8. szigetelési munkálatok létesítése; 9. az épület alapzatának vagy falainak megerősítése; 10. az utcai és udvari homlokzat újítása vagy teljes rendbehozása, — a homlokzatnak új átfestése vagy átfröcsösölése nem tekinthető újításnak vagy rendbehozásnak; 11. az elavult födémeknek újakkal való kicserélése; 12. a régi ajtóknak és ablakoknak újakkal való kicserélése; 13. a fedélszéknek és fedélhéjazatnak újat való kicserélése; 14. az avult padlóburkolatoknak újakkal való kicserélése; ló. a hatóságilag elrendelt, a tűzbiztonságot szolgáló építkezések. (2) Az adókedvezményekre nem szolgáltatnak jogalapot az olyan munkálatok, amelyek az épület rendes karbantartásához szükségesek, aminek pl. a mázolás, festés, csempézés, belső berendezési tárgyak kicserélése, stb. Az adókedvezményekre jogalapot szolgáltató átalakításokkal egyidejűleg végzett munkálatok költségeit azonban a jogalapot szolgáltató átalakítás költségeihez hozzá kell számítani. 2. §. Az állandóan adómentes gazdasági épületnek átalakítása esetében rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezésére jogalapot szolgáltat minden olyan átalakítás, amelynek következtében az állandóan adómentes épület adóköteles épületté válik. 3. §. (1) Az előző §-okban felsorolt átalakítási munkálatok alapján azonban az adókedvezmény, illetőleg rendkívüli ideiglenes házadómentesség csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szabályszerűen igazolt, az 1. és 2. §. értelmében jogalapot szolgáltató átalakítási, valamint az átalakítással egyidejűleg végzett tatarozási költségek együttes összege eléri 1. családi házaknál a munkálatok befejezésének évére megállapított házadóalapnak 30%-át, 2. bérházaknak a munkálatok befejezésének évére megállapított házadóalapnak 15%-át, 3. egyes, bérbeadás útján hasznosított, bérleményeknek átalakítása esetében az átalakított bérlemény belső köbtartalmához viszonyítva köbméterenkint a 2 (kettő) pengő 50 fillért, 4. állandóan adómentes épületnek átalakítása esetében az épület belső, — a padlásűrben és a pincében levő mellékhelyiségeknek figyelmen kívül hagyása mellett kiszámított — köbtartalmához viszonyítva köbméterenkint az 5 (öt) pengőt. (2) A kedvezményre való jogosultság elbírálásánál az átmenetileg üresen álló bérlemények után megállapított adóalapokat is magában foglaló teljes adóalapot kell számításba venni. 4. §• (1) Családi háznak a jelen rendelet szempontjából — tekintet nélkül arra, hogy azt a tulajdonos maga használja-e avagy bérbeadja, — azt a házat kell tekinteni, amelyben a házmesternek és egyéb alkalmazottaknak lakásain kívül legfeljebb 3 lakás van, avagy ha a ház több lakásból is áll, azokat a tulajdonos vagy hozzátartozói használják. Az ennél nagyobb épületet a jelen rendelet szempontjából bérháznak kell tekinteni. (2) Egyes bérlemények átalakításánál a belső köbtartalom kiszámításánál a szoba magasságot mindenkor 3 méternek kell venni. Az átalakított bérleménnyel kapcsolatban a bérleményen kívül végzett munkálatok összegét azonban a kedvezmény kiszámításánál az átalakítási költségekhez hozzá kell számítani. (3) A kedvezmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni a háztulajdonos vagy hozzátartozóinak lakásánban létesített fényűzési célokat szolgáló átalakításokkal és felszerelésekkel kapcsolatban felmerült költségeket. Ilyenek pl. a famennyezetek, 30 cmnél magasabb lambériák, bőr-, selyemes szövettapéták, különleges mázolások, díszes csempézések, táblaparketták, fayence- és üvegkádak, a konzolokra felszerelt egyes mosdóasztalnál drágább felszerelések, mindenféle kandallók, díszes faragott ajtók és ablakok stb. Ezeket a költségeket sem a jogalapnak, sem a kedvezmény mérvének a megállapításnál figyelembe venni nem szabad. 5. §. (1) Az adóköteles épületnek (bérleménynek) átalakítása esetében a tényleg felmerült, szabályszerűen igazolt és kedvezményre jogalapot szolgáltató költségeknek 60%-át az átalakítás befejezését követő évtől kezdődőleg négy éven át, évi 15%-os részletekben az átalakított épület után kivetett házi adóból, rendkívüli pótlékból és a községi pótadóból le kell vonni. (2) Az adókedvezmény tartama még akkor sem hosszabbítható meg, illetőleg a 15%-os mérv akkor sem emelhető fel, ha a levonható összeg az illető évre kivetett házadónak, rendkívüli pótlékoknak és községi pótadónak az összegét túl is haladja. 6. §. Az ezidőszerint állandóan adómentes épületnek adóköteles épületté való átalakítása esetében, a tényleg felmerült és szabályszerűen igazolt, költségekből egy köbméterre eső minden teljes pengő után egy félévi, de legfeljebb 10 évi, a rendkívüli pótlékra és községi pótadóra is kiterjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség jár. 7. §• (1) Aki az átalakításokra biztosított adókedvezményt igénybe akarja venni, köteles legalább is 8 nappal az átalakítási munkálatok megkezdése előtt a kiviteli terveket és az átalakítási munkálatokról szóló részletes költségvetést két-két példányban Budapesten a kerületi elöljáróságnál, más városokban a városi tanácsnál, községekben pedig a járási főszolgabíróhoz leendő továbbítása végett a községi elöljáróságnál benyújtani és egyúttal bejelenteni a kedvezményre irányuló igényt is. (2) A 3. §. (1) bekezdésének 3., illetőleg 4. pontja alá eső átalakításoknál a bejelentéshez csatolni kell az átalakítandó épület helyiségeinek, illetőleg bérlemények részletes térfogatkimutatásiban előforduló méreteket feltüntető rajzokat ugyancsak két-két példányban. (3) Ha az átalakítási munkálatokhoz építési engedélyre van szükség, akkor az építési engedély iránti kérvényben kell az adókedvezményre irányuló igényt bejelenteni és ahhoz az előírt iratokat és rajzokat csatolni. (4) Ha a ház birtokosa a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek által a házak tatarozása céljából rendelkezésre bocsájtott hitelt veszi igénybe, úgy a bejelentésben ezt a körülményt kifejezetten meg kell említeni. (5) Az (1) bekezdésben említett hatóság az átalakítási munkálatokat azok tartama alatt legalább egyszer a helyszínen ellenőrizteti annak a megállapítása céljából, hogy a munkálatokat a terveknek megfelelően végzik-e, vagy sem. Az ellenőrzés napját és a megállapítást a tervre rávezetett záradékban fel kell tüntetni. 8. §. (1) Az átalakítási munkálatok befejezését legkésőbb 30 nap alatt ugyancsak a 7. §. (1) bekezdésében említett 7. oldal