Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1934 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-04 / 1. szám

8. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ CSÁNGÓ VAS hatóságokhoz írásban kell bejelenteni, egyidejűleg a bejelentéshez csatolt eredeti számlákkal igazolni kell az átalakítási munkálatok költségeit, a 3. §. (1) bekezdésének 3. illetőleg 4. pontjai alá eső esetekben pedig ezeken kívül még a költségeknek egy-egy köbméterre eső összegét is. (2) A székesfővárosi kerületi elöljáróság, vidéken a városi tanács, illetőleg a járási főszolgabíró helyszíni szemle útján megállapítja, hogy az átalakítási munkálatok tényleg a bemutatott tervek és költségvetések szerint végeztettek-e el, az átalakított épületre a lakhatási (használati) engedély kiadható-e, azután a megállapításnak megfelelően záradékolja az építési tervet és a költségvetést, azokat az (1) bekezdésben említett bejelentéssel és a 7. §. (1) bekezdésében említett iratokkal és rajzokkal együtt megküldi az illetékes m. kir. adóhivatalnak (kerületi adófelügyelőségnek). (3) A járási főszolgabíró a helyszíni szemlék foganatosításával a községi elöljáróságot is megbízhatja. (4) Amennyiben a bérház birtokosa tatarozási hitelt (7. §. (4) bekezdés) vett igénybe, úgy a számlák felülvizsgálatát és a végzett munkálatoknak az adókedvezmények szempontjából való műszaki ellenőrzését is Budapesten, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Csepel és Pestszentlőrinc nagyközségek területén a kereskedelemügyi minisztérium építési osztálya, egyéb helyeken pedig az illetékes m. kir. államépítészeti hivatal köteles ellátni. Ezekben az esetekben tehát az iratokat előbb a kereskedelemügyi minisztérium építési osztályához, illetőleg a m. kir. államépítészeti hivatalhoz kell áttenni és ezek küldik meg az iratokat a m. kir. adóhivatalnak (kerületi adófelügyelőségnek). (5) Az eljáró tisztviselők fegyelmi felelősség terhe mellett a legmesszebbmenő gondossággal kötelesek ügyelni arra, hogy megállapításuk a valóságnak a legpontosabban megfeleljen. 9. §. (1) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) csak szükség esetében tart újabb helyszíni szemlét, egyébként a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján érdemlegesen elbírálja. A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) köteles határozatában mindenkor szám szerint közölni az átalakítási költségeknek a kedvezmény elbírálásánál elfogadott összegét és egyúttal az el nem fogadott összegeket megfelelően indokolni. (2) Haa kedvezményt a 3. §. (1) bekezdésének 1—3. pontjai értelmében kell elbírálni, a jogosultság megállapításánál figyelembe vett adóalapnak az összegét a határozatban szintén közölni kell. 10. §. (1) Adóköteles épület (épületrész) átalakítása esetében a házadót a rendes szabályok szerint a teljes adóalap után kell kivetni és a kivetéssel egyidejűleg külön jegyzék útján kell az átalakítási költségeknek 15%-át, — a házadó, rendkívüli pótlék és községi pótadó közt arányosan felosztva — törlésbe hozni. Azt, hogy az illető évben milyen összeg hozatott e címen törlésbe, a házadóról szóló fizetési meghagyásban az adózóval közölni kell. (2) Az 1981. évi 35.000. számú körrendelet 6. pontja, illetőleg az 1933. évi 45.000. számú körrendelet 3. pontja alapján levonandó évi 12, illetőleg 6%-ot az 1934. évtől kezdődőleg szintén az előző bekezdésben szabályozott módon kell levonásba hozni. (3) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) az 5. §. (1) bekezdése, valamint az 1931. évi 35.000 számú körrendelet 6. pontja, illetőleg az 1933. évi 45.000 számú körrendelet 3. pontja alapján adott adókedvezményekről külön nyilvántartást köteles vezetni, feltüntetve abban a kedvezményeik szempontjából elfogadott költségek összegét, a kedvezmény mérvét és tartamát, valamint az évenként levonásba vont összeget. (4) A 6. §., valamint az 1929:XXIX. t.-c. 4. §-ához fűzött utasítás (5) bekezdése, illetőleg az 1981. évi 35.000. számú körrendelet (5) bekezdése alapján adott rendkívüli ideiglenes házadómentességeket az ideiglenes házadómentességekről vezetendő nyilvántartási jegyzékben kell nyilvántartani. 11. §. A lakásüresedés, valamint a bérek behajthatatlansága esetében törlendő öszszegeket a házadókivetés során adóalapul vett teljes összeg után kell megállapítani. 12. §. Amennyiben a m. kár. adói hivatal a bejelentett költségeket egészbe® vagy részben nem tartja elfogadhatónak és a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 27. §. (1) bekezdésének 1—3. pontja szerint minősíthető adócsalás esete látszik fennforogni, ennek megtorlása iránt a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 18. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Rendelkezései csak azokra az átalakításokra alkalmazhatók, amelyek a rendelet kibocsátása után kezdetnek meg. Budapest, 1938. évi dec. hó 22. napján. Dr. Imrédy Béla s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Budapest, V., Táci út 14. (Berlini tértől első megálló) Telefon: 134—35. Vétel eladás -ablak, -kapu, -ajtó, -gerenda, betonvas, sín -falkötő, -kapcsok, -gépek Az építőkereskedelem helyzete Új szakmai cégek gründolása a közterhek viselése szempontjából nem kívánatos Irta: Tolnai Nándor B. lapjuknak ebbeli kívánsága, hogy az építőanyagkereskedelem az elmúlt évi helyzetéről s jövő kilátásairól nyilatkozzam, roppant nehéz feladat elé állít, mert csak igazat tudok írni, ez pedig lesújtó. Lesújtó az építőanyag-kereskedelem s az általa kísért ipari szakmák szempontjából, amelyekre mind az elmúlt év javulástnem hozott, sőt minden messze mögötte maradt még a peszszámizmus várakozásának. Ami pedig a közeljövő kilátásait illeti, ezekről még korai nyilatkoznom, annál is inkább, mivel a kemény, tél réme károsan befolyásolja a vállalkozást. A görög mitológiának van egy alakja, aki egy barlang mélyén megpillantotta a jövőt s a nevetés ajkára fagyott. Én a jövőt nem ilyennek képzelem. Leghelyesebben járok el,s úgy vélem, ha a túlzott pesszimizmust az optimizmus köntösébe öltöztetem, hogy a helyzet valóságában még sötétebbé ne tűnjön, fel, mint aminő úgyis, hanem reményeinket, megmaradt legbecsesebb értékünket, felszínen tartsam, mivel ez képezi ez időszerint lelki tápunkat. A szomorú valóság azonban az, hogy az építőanyagkereskedelem az elmúlt évben a küzdelmek láncolatát élte át, amely annál nagyobb volt, ,mert a harmincévest házadómentesség hatályának lejárata nyomán támadt átmeneti építkezési fellendülésből nem vehette ki az őt megillető részt, azért, mert a gyáripar látva csökkenő forgalmát azelőző évhez képest, a fogyasztóval való közvetlen kapcsolat kiépítésében vélte a regresszumot megtalálni, ami azonban sikerrel nem járt. Az építőanyagkereskedelem helyzetére ez annál súlyosabban hatott ki, mivel , az építőanyagkereskedelemre a gyáripar detaileladási szervei nélküli is, elviselhetetlenné vált a gyilkoló verseny, amelyet a szaküzleteknek a szükségletet messze túlhaladó létszáma idézett elő, és ami nagyfokú árromboláshoz vezetett, ugyannyira, hogy az építőipar maga is szükségesnek találja az építőanyagkereskedelmi árak sürgős rendezését. Bármilyen súlyos lesz is az egyfázisú forgalmiadó, aránytalanulmagas kulcsaival, de remélhetőleg megszünteti az árak differenciálódásait, amelyek kalkuláció szempontjából a vállalkozó karra nézve immár elviselhetetlenné váltak. Ha a gyáripar detaileladási szerveinek megszüntetésével átlagos számításokat végezünk a fővárosi és vidékiépítőanyagszükségletről, elosztva azt szaküzleteink számával, arról fogunk meggyőződést szerezni, hogy még a gyáripar ama jóakarata esetén is, hogy elősegítia kereskedelem és termelő közötti megértést, alig fogunk még egy szakmát találni, amelynél annyira sürgős volna a gründolások további terjedésének megakasztása. Tehát önként áll előannak a szükségessége, hogy ezen „ipar űzésére” az engedélyek kiadása legalább három évre szüneteltessék. Népszerűen kifejezve: keresztülvitele annak,hogy három éven át új szakmai cégek ne keletkezhessenek. Szükséges lenne ez szerintem, már azért is, mert nálunk fúziók kizárvák, nem úgy, mint a bankoknálés a gyárvállalatoknál és csak a javasolt nyugalmi állapot hozhatna némi erőt közterheink viselésére. Az építőanyagkereskedelem problémája nemcsak mint ilyen nőtt meg. De megnőtt az építőiparban való összefüggése is., Megnőtt azáltal, hogy szervesen kapcsolódik egész közgazdasági életünkhöz. Ebben a problémában az iparosság ezreinek sorsa fonódik össze. Erőteljes építkezés ugyanis szerintem csakis az építőanyagkereskedelem közreműködésével képzelhető el, olyan teljesítőképes felkészültséggel, amely minden anyagot szállít s biztos alapokra fektetve, ezzel a financirozás feladatát is részben ellátja, hisz ez elől pénzintézeteink ma jobban elzárkóznak, mint valaha s ebben keresendő, hogy a bizalmatlansági krízis mind nagyobb arányokat ölt, holott ennek enyhítése elsőrendű közérdek, amit e lap hasábjaiban már többször kifejeztem. Hozzá kell fűznünk, hogy építőanyagkereskedelem, jelenlegi értelmében, jelentőségében és nagyságában nem volt s az egész szakma egy rövid emberöltő alatt küzdötte fel magát magaslatának mai fokára. Korának hű képét adja az ötven év előtti építőanyagkereskedelem primitív berendezésével, amelynek művelői maguk látták el kicsi vállalatuknak minden munkáit. Olyan volt a nálunknál boldogabb kortársunk, mint a korában élt csimpolyás ember, aki fejére, kezére, lábára erősítetthangszerrel, egy egész orkesztert prasentált. Fejlődésünk grafikonja mutatja, hogy _ az építőanyagkereskedelem közszükséglet kielégítésére hivatott s így elengedhetetlenül szükséges, hogy mindazokat az ideálokat, amelyeket a szakma regenerálódása érdekében megrajzolunk, a realitások világába vigyük át. Építőmesterek Lapja — A Munkaadó. Kiadótulajdonos: Magyar Építőiparosok Orsz. Szövetsége. Felelős kiadó: Farkas Elek. Kiadóhivatali igazgató: Marczali Marcel. Előfizetési ára mellékletekkel együtt: Egész évre...................16 P Fél évre.............................8 P Negyed évre .... 4P Hirdetések mm-soronként.30 fillér. Postatakarékpénzt. folyószámla sz. 26544. Telefon: 83—3008. STÁDIUM SAJTÓ VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, BUDAPEST, VI., RÓZSA-UTCA 111. SZÁM, KIS MRDESZSEK Ajtók, ablakok: Pálinkás László, épületasztalosárugyár, Bpest, VII., Francia-út 11. Tel.: 97-2-79. Betoncső, cementlap, mozaiklap legolcsóbb Pregitzer Ferenc gyárában , VII, Hungária körút 152a. Tel : 97-5-83 és 96 1-62 Cserépkályhák és fayencelapok: Lloyd kerámiaipar rt. V., Kálmánutca 20. Telefon: 15—0—15. Faáruk (szerszámok): Spitz Gyula, V., Katona Józsefutca 13. Telefon: 143—20. Gyárkémények, kazánfalazások, hőszigetelés Heinicke H. R., V., Wekerle Sándor utca 24. Tel.: 22—6—20. NEDVES FALAKAT garanciával víztelenít Weisz László oki. mérnök építési vállalata, Budapest, VI., Izabella-utca 66. sz. Telefon: 20—8—64. Picklin falsarokvédő és hermetikus elzárási munkák: Pick Emil, Budapest, VI., Podmaniczky utca 63. sz. Telefon 12—0—55. SZÁRÍT nedves épületet, falat Szárítófűtési vállalat (Nádas), V., Újpesti rakpart 5. Telefon: 27—4—75. Szennyvíztisztító berendezések PRISTER GYÖRGY RT., BUDAPEST III., Hunyadi János út 3. T. 549-72 Villanyszerelési vállalat: Szommer Miklós, V., Honvéd utca 18. Telefon: 24—9—03. (Régi telefon.) Tábla- és tükörüveg nagykereskedés Budapest, Ill. Weiss Gyula LAW ETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés Somogyi Béla BUDAPEST YL, Grál Zichy Jenőules 34. Telelős: lel WWL Hő- és hangszigetelő, kettős, légréteges kovaföldlemez válaszfalak Hő- és hangszigetelő burkolások kovaföld- és parafakőlemezekkel Hűtők és jégvermek, sörraktárak szigetelése, szurokkal impregnált parafakőlemezekkel Nedves falak szárazzá tétele Könnyű, gyorsan száradó válaszfalak készítése, parafakő- és kovaföldlemezekkel Sajtolt parafapadlóburkolaatok Gőzvezetékek és készülékek szigetelése Tufarabitz és tufaválaszfalak készítése Rabitzfalak, mennyezetek, boltozatok kivitelezése Stuccomunkálatok készítése Készséggel szolgálunk mintákkal, felvilágosítással, részletes költségvetéssel PARAFAKŐGYÁR RT. (Ezalőtt: KLEINER ÉS BOKMAYER) Központi iroda és gyártelep: Budapest, XV Noszlopi utca 2. sz. Telefon: *48-5-14. Vezérképviselet: Budapest, VIII., Sándor tér 4. sz. Telefon : *38-8-54. FELELŐS ÜZEMVEZETŐ: GYŐRY ALADÁR.