Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-03 / 1. szám

Dolgozzunk Citadurtalan­­ban?Vitcementtel! Részleattá tekindő: Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársula­t BUDAPEST,­­ V., Zoltán­ utca 2. végre ezt a folyamatot megállítanunk. Az építési anyagárak a rossz viszo­nyok folytán némileg csökkentek, de fenntartotta magát és bennünket egész súlyosan érint a cement, vas, kavics árának magas volta. Ipartestületünk e részben is megtett mindent, ami ha­talmában állott — egyetlen testület sem tett közületileg annyit — és hogy ennek eredménye nincs, ennek okát abban látom, hogy az ipartestület az ő szervezeténél fogva ezt a kérdést ered­ményesen nem is oldhatja meg. Itt is a külföld, de nálunk is már háború előtt jól működött anyagtermelő és eláru­sító szervezetre volna szükség. A tár­gyalások különben folynak a részben, hogy mi, mint nagyban vásárlók, ol­csóbban szerezhessük be az anyagokat, mint mások. Kötelességem azt is leszögezni anyag­termelőink javára, hogy némi hajlan­dóság mutatkozik is eme igazán termé­szetesnek mondható követeléseink irá­nyában. Tervező építészeink ama kívánalmai­nak, hogy a tervezés és kivitelezés vá­­lasztassék ketté, dacára a mi hajlandó­ságainknak, semmiféle eredménye nincs, sőt a tárgyalások is e részben meg­akadtak. Nekünk az ipar szabadsága érdekében természetesen ragaszkodnunk kell­­ahhoz a megingathatatlan elvhez, hogy amit valakinek teljes felelősség mellett joga van elkészíteni, azt meg­terveznie is szabad. Ezen az elven az egész világ ipara érdekében, közérdek­ből változtatni nem lehet, mi mégis a törvényen kívül hajlandók voltunk arra, hogy az építőmesteri nívót a leg­magasabbra felemeljük, sőt hajlandók voltunk átmenetileg mindenkit kötelező egyezséggel nagyobb objektumok léte­sítésénél a tervezés és kivitelezés szét­választásába belemenni, bizonyos jogos és természetes ellenszolgáltatások mel­lett. Ezek az ellenszolgáltatások vonat­koznak főleg a háború után keletkezett arra a szemmel látható szándékra, hogy a tervezőépítész legyen tényleg tervező és ne tekintse magát az építtető kulisának, aki csak azért van itt, hogy az ő egyoldalú, irreális, jogtalan ér­dekeit támogassa, szolgálja. Nem kí­vánunk e részben semmi jogtalant, de ami jogos, azt igenis követeljük. Mondhatnám fájdalommal értesültem arról, hogy egyes kartársak megegye­zéseket létesítettek a tervező építészek egy csoportjával, amelynek értelmében ők lemondanak a tervezésről, de viszont a kivitelnél előnyben részesítendők. Az építőmesteri jogokról lemondást a kari érdek szempontjából én oly elítélendő­nek tartom, hogy az ügyet kénytelen voltam a szék elé utalni. Az építőmesteri szaksajtó ügyet sike­rült megoldani, a „Munkaadót” ma már mindenütt olvassák és méltányol­ják — ezt a sikert jobb viszonyok be­álltával mindenesetre fokoznunk kell. Sajnálattal kell leszögeznem, hogy munkaalkalmak terén a mi pénzügyi kormányzatunk politikája igen sötét képet tár elénk. A ház adómentessége és az adókedvezmény megszorítása okozta szomorú helyzeten mi minden igyekezetünk dacára enyhíteni eddig alig tudtunk — úgy érzem, hogy kor­mányzatunk önként lesz kénytelen ezen rendelkezéseket enyhíteni, amelyet a mi felhívásunkra nem eszközölt. Ezekről a legfontosabb ügyekről kí­vántam megemlékezni és még egyszer köszönöm a szíves jókívánatokat. Mind­ehhez még hozzá kell fűznöm, hogy szűnjön meg köztünk az egyenetlenség, amelynek komoly­­ alapja nincs, csak­ kárt és bajt okozhat és lépjen helyébe a kortársi megértés és kollegialitás ér­zete. Kívánom, hogy a Mindenható adjon nekünk sok és jó munkát, a munkához erőt, egészséget,­­ a munkába örömet, sikert, eredményt. Még a szövetség részéről üdvözölte néhány közvetlen szóval Mann Mihály a szövetség elnökét Sorg Antalt, aki ugyancsak nagy­­közvetlenséggel mon­dott néhány szóval köszönte meg a meg­emlékezést. Építészek, kőfara­gók, sírkőkészítők figyelmébe! Fekete színű andesit lép­csők (gránitnál is kemé­nyebb), sírszegélyek, sír­kövek részére alkalmas nyers tömbök kaphatók a Hubertus Kőbánya és (liépítési Rt. cégnél Nyíregyháza Víz-, sav-, hó- és fagyálló hézagmentes, rugalmas pad­lók, medencék vs fasírrét Gosztoin és Tam Általános Szigetelési Vállalat V., Báthory­ u. 5. Tel.: 24-1­­1 — A MUNKAADÓ 1935 január 3. ILKOVITS J. 1jggjf1* V., József-tér 11 KÖZPONTI FŰTÉS | VÍZVEZETÉK­EM­T TEL.: 81-1­54 Az építőmester a közigazgatási és közüzemi szolgálatban írta: Piazza Győző, ipari, alelnök székesfőv. bizottsági tag ,Úgy az állami, mint a városi közigaz­gatásban, valamint azok üzemeiben egyik legfontosabb szerepkört töltik be a műszaki hivatalok. Ezeknek a hivata­loknak műszaki személyzete az oki. mérnökökből és a műszaki tisztekből áll. A mérnökök között elvétve találunk építőmesteri képesítéssel bírókat, azon­ban a műszaki tisztek között annál in­kább. A mérnök (építész) a minősítési tör­vény értelmében egyetemi képesítése révén a legmagasabb pozíciót érheti el, még akkor is, ha gyakorlati képessége nem volna meg, míg a kisebb képzett­ségű, rendszerint felsőipariskolát vég­zett műszaki erők a mai viszonyok mel­lett legfeljebb „műszaki felügyelő" és nagy ritkán „műszaki főfelügyelő" rangot kaphatnak. Utóbbi időkben ezek­re a kisebb képesítést igénylő állásokra is oki. mérnököket neveznek ki, megne­hezítvén a felsőipariskolások előmene­telét. Megállapított tény, hogy a mű­szaki tiszti státusban elhelyezkedett fel­sőipariskolások igen jó munkaerőknek váltak be. Különösen vonatkozik ez a megállapítás, a­mi bennünket legjobban érdekel, az építési műszaki hivatalokra, ahol a műszaki tisztek mint kiváló épí­tésvezetők, építési ellenőrök, konstruk­tőrök, sőt tervezők, igen jól megállják a helyüket. Ilyen beosztásokba helyezked­hetnek el és felelnének meg az építő­mesterek, kik elméleti tudásuk mellett gyakorlati tudással is rendelkeznek, s így érvényesülésük ezen a téren feltét­lenül meg­volna. Az építőmesterek abbeli törekvéseit, hogy az őt megillető hivatalokban elhe­lyezkedhessenek ez idő szerint a Székes­­fővárosnál észlelhetjük, ahol az ott al­kalmazott építőmesterek jogos kérésü­ket az illetékes közéleti tényezőknél ter­jesztették elő, és kérték is azok támogatá­sát. Ipartestületünk elnöksége magáévá tette a karra nézve életkérdést jelentő elgondolást, és beadványban kérte a Polgármestert, hogy építőmesteri képe­sítéssel rendelkező műszaki tisztviselő­ket és ideiglenes hivatalnokokat a képe­sítés nélküliekkel szemben előnybe ré­szesítse. Megnyugtató eredményképen említhetem fel, hogy közbenjárásunk folytán a legutóbb kiírt pályázatnál az építőmester már a feltételeknél előbbre soroztatott. További mozgalmunk még, hogy a köz­­igazgatási kerületek mérnöki osztálya­ikban építőmesterek osztassanak be, és azok mint „Városi építőmester”-ek külön státusba soroltassanak a megfelelő fi­zetési fokozatokba. Meg vagyok róla győződve, hogy nagyon sok építési szer­kezeti hibának és építkezési katasztró­fának lehetne elejét venni, ha a hivata­lokban építőmesterek volnának beosztva. A székesfőváros után a vidéki váro­soknak és az állami hivataloknak kel­lene műszaki és közgazdasági szem­pontok figyelem­be vételével, az építő­mesterek elhelyezkedésének kérdésével foglalkozniok és talán az összes ható­ságok bevonásával a műszaki tiszti stá­tust, mely sajnos a jelenlegi súlyos el­helyezkedési lehetőségekkel küzd, úgy rendezni, hogy az az építőmesterel­, illetve a felsőipariskolát végzettek ré­szére legyen fenntartva. Fentiekben vázoltam az építőmesterek elhelyezkedését a közigazgatásokban. Ezt azonban az arra érdemes építő­­mesteri kar csak úgy érheti el, ha eb­ben a kérdésben tagjai kartársainkkal szolidárisak és együttes összefogással, minden hátsó gondolat nélkül, e kérdés­nek szolgálatába állanak. Ebben az eset­ben saját erőnkre és jóak­aratú köz­életi faktoraink támogatására támasz­kodva, nem hinném, hogy jogos ügyünk terén ne érnénk el számottevő eredmé­nyeket.—­ím* Építési könnyítések meghosszabbítása A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 10.024/1934. szám alatt az Építésügyi szabályzattal szemben megállapított könnyítése hatályának meghosszabbí­tása tárgyában alábbi átiratot intézte a polgármesterhez: A székesfőváros polgármesterének! Értesítjük polgár­­mester urat, hogy az 1932. évi 9314. sz. határozatunkkal az Építésügyi Szabály­zattal szemben megállapított könnyíté­sek hatályát 1935. évi december hó 31-ig terjedő érvényességgel meghosz­­szabbítjuk azzal, hogy amennyiben az új Építésügyi szabályzat ezen időponton belül életbelépne, úgy a könnyítések hatálya az életbelépéssel egyidejűleg megszűnik. Kelt Budapesten, a Fővá­rosi Közmunkák Tanácsának 1934. évi november hó 27-én kelt üléséből. Dr. Czabalay s. k., alelnök. Síszálló tervezésére pályázatot írt ki a Mérnökegylet. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezidei kispályázatának tárgya síszálló épület tervezése a Galya­tető délkeleti lejtőjére. A pályadíj az egylet ezüstérme. A szálló harminc sze­mély befogadására, az étterem pedig hatvan személy egyidejű ellátásra le­gyen alkalmas. A pályázati határidő április 15. Használja munkáinál a világhírű Egeresi-gipszeket Legjobb­* Legkiad­ta poDak Legjobb kötőkopasságűek Gipszet Árusító RL Mimii I. Ernst bel-1.­II. létein tat 809 It SlDtold­a Bea K üzptetések Franda Károly és Pia aloriferek VL- Forgács­ utca 20. a. andallók Telefon: Automata 917-81 égéssé 'ün' i hpreptlReli. dfj éves gyakorta Olvasóinkhoz és előfizetőinkhez Az új esztendő mai első számával új előfizetést nyitunk lapunkra. Ajapuuu­ szerkesztősége az elmúlt esztendőben is bebizonyította, hogy minden az építőipar körébe tartozó eseményről elsőnek tájékoztatja az olvasót. Rovataink minden ak­tuális kérdést napirenden tartanak s az építőipar minden sérelmének kiegyengetése érdekében igen sok esetben eredményesen küzdöttünk. Arra kérjük minden olvasónkat, barátunkat, tartsanak ki mellet­tünk, olvassák lapunkat olyan szeretettel, mint ahogy azt mi olvasóink kezéhez juttatjuk. Miután lapunk egyben a legol­csóbb hetilap is, mely az összes versenytárgyalási hir­detményeket hivatalból hozza, hisszük, hogy a lap továbbra is nél­külözhetetlen lesz olvasóink kezé­ben. Felkérjük tehát t. olvasóinkat és előfizetőinket, hogy mindenki tegye meg kötelességét erejéhez mérten a lejárt előfizetéseiket a mai szá­munkhoz mellékelt befizetési lap segítségével újítsák meg s új hírek szerzésével erősítsék la­punkat, hogy megizmosodva, minél többet nyújthassunk s hatványozot­tabban szolgálhassuk olvasóink ér­dekeit. A lapot az Ipartestület és Szövet­ség tagjai tagdíj fejében kapják. Kortársi üdvözlettel ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA A MUNKAADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala. delmi egyezménybe tömörül. Előfizetés 7­ évre 4 P, Vt évre 8 P. Végleg megszűnt a téglakartell Ismeretes, hogy a több mint húsz év óta fennálló téglakartell tagjai még a múlt év közepe táján felmondták az egyez­ményt összetartó szerződést. Ez annyit jelentett, hogy a kartell, — Magyaror­szág egyik legrégibb kartellje, — meg­szűnik, hacsak a tagvállalatoknak nem sikerül időközben újabb szerződés alap­ján megállapodniok. Az erre vonatkozó tárgyalások már közvetlen a szerződés felmondása után megindultak, anélkül azonban, hogy konkrét eredményre ve­zettek volna. A tagvállaltoknak a kartellszerződés felmondását előidéző érdekellentétek ügyében nem sikerült kielégítő meg­egyezésre jutniok és így még azt a köz­­bevetett indítványt sem fogadták el, hogy az egyezményt legalább addig tartsák fenn ideiglenes jelleggel, amíg az egyes kartelltagok között felmerült nézeteltérések esetleg elsimíthatók. Értesülésünk szerint a kartell­ azért volt menthetetlen, mert az egyes vezető tagvállalatoknak egymás között való háborúskodása teljesen elidegenítette ezeket egymástól. Közrejátszott a kar­tell felbomlásában az is, hogy a tégla­fogyasztás az építkezések teljes stagná­­ciója folytán végképpen lecsökkent. Nincs kizárva, hogy a kisebb téglagyá­rak egy szűkebb csoportja érdekeinek megóvására már a közeljövőben árvé­

Next