Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-03 / 1. szám

— A MUNKAADÓ 1935 január 3. Dolgozzunk Citadur tatai i bau? [itce menttel! Részl^atXá!ekmdé: Magyar Általános Kőszénbánya Részvénylársula f BUDAPEST, t V., Zoltán-utca 2. végre ezt a folyamatot megállítanunk. Az építési anyagárak a rossz viszo­nyok folytán némileg csökkenték, de fenntartotta magát és bennünket egész súlyosan érint a cement, vas, kavics árának magas volta. Ipartestületünk e részben is megtett mindent, ami ha­talmában állott — egyetlen testület sem tett közületileg annyit — és hogy ennek eredménye nincs, ennek okát abban látom, hogy az ipartestület az ö szervezeténél fogva ezt a kérdést ered­ményesen nem is oldhatja meg. Itt is a külföld, de nálunk is már háború előtt jól működött anyagtermelö és eláru­sító szervezetre volna szükség. A tár­gyalások különben folynak arészben, hogy mi, mint nagyban vásárlók, ol­csóbban szerezhessük be az anyagokat, mint mások. Kötelességem azt is leszögezni anyag­termelőink javára, hogy némi hajlan­dóság mutatkozik is eme igazán termé­szetesnek mondható követeléseink irá­nyában. Tervező építészeink ama kívánalmai­nak, hogy a tervezés és kivitelezés vá- lasztassék ketté, dacára a mi hajlandó­ságainknak, semmiféle eredménye nincs, sőt a tárgyalások is e részben meg­akadtak. Nekünk az ipar szabadsága érdekében természetesen ragaszkodnunk kell 'ahhoz a megingathatatlan elvhez, hogy amit valakinek teljes felelősség mellett joga van elkészíteni, azt meg­terveznie is szabad. Ezen az elven az egész világ ipara érdekében, közérdek­ből változtatni nem lehet, mi mégis a törvényen kívül hajlandók voltunk arra, hogy az építőmesteri nívót a leg­magasabbra felemeljük, sőt hajlandók voltunk átmenetileg mindenkit kötelező egyezséggel nagyobb objektumok léte­sítésénél a tervezés és kivitelezés szét­választásába belemenni, bizonyos jogos és természetes ellenszolgáltatások mel­lett. Ezek az ellenszolgáltatások vonat­koznak főleg a háború után keletkezett arra a szemmellátható szándékra, hogy a tervezőépítész legyen tényleg tervező és ne tekintse magát az építtető kulijának, aki csak azért van itt, hogy az ö egyoldalú, irreális, jogtalan ér­dekeit támogassa, szolgálja. Nem kí­vánunk e részben semmi jogtalant, de ami jogos, azt igenis követeljük. Mondhatnám fájdalommal értesültem arról, hogy egyes kartársak megegye­zéseket létesítettek a tervező építészek egy csoportjával, amelynek értelmében ők lemondanak a tervezésről, de viszont a kivitelnél előnyben részesítendök. Az építőmesteri jogokról lemondást a kari érdek szempontjából én oly elítélendő­nek tartom, hogy az ügyet kénytelen voltam a szék elé utalni. Az építőmesteri szaksajtó ügyet sike­rült megoldani, a „Munkaadót” ma már mindenütt olvassák és méltányol­Épitészek, kőfara­gók, sírkőkészítők figyelmébe! Fekete színű andesit lép­csők (gránitnál is kemé­nyebb), sírszegélyek, sír­kövek részére alkalmas nyers tömbök kaphatok a Hnber1usKöbánya«s (llépítésíRt. cégnél Nyíregyháza Viz-, sav-, hö- és fagyálló hézagmentes, rugalmas pad­lók, medencék vf fufíffét G^sztdvi és Tam Általános Szigetelési Vállalat V., Báthory-u. 5. Tel.: 24-1! 1 ják — ezt a sikert jobb viszonyok be­álltával mindenesetre fokoznunk kell. Sajnálattal kell leszögeznem, hogy munkaalkalmak terén a mi pénzügyi kormányzatunk politikája igen sötét képet tár elénk. A ház adómentessége és az adókedvezmény megszorítása okozta szomorú helyzeten mi minden igyekezetünk dacára enyhíteni eddig alig tudtunk — úgy érzem, hogy kor­mányzatunk önként lesz kénytelen ezen rendelkezéseket enyhíteni, amelyet a mi felhívásunkra nem eszközölt. Ezekről a legfontosabb ügyekről kí­vántam megemlékezni és még egyszer köszönöm a szíves jókívánatokat. Mind­ehhez még hozzá kell fűznöm, hogy szűnjön meg köztünk az egyenetlenség, amelynek komoly ' alapja nincs, csalt kárt és bajt Okozhat és lépjen helyébe a kartársi megértés és kollegialitás ér­zete. Kívánom, hogy a Mindenható adjon nekünk sok és jó munkát, a munkához erőt, egészséget, — a munkába örömet, sikert, eredményt. Még a szövetség részéről üdvözölte néhány közvetlen szóval Mann Mihály a szövetség elnökét Sorg Antalt, aki ugyancsak nagy .közvetlenséggel mon­dott néhány szóval köszönte meg a meg­emlékezést. ILKOVITS J. 1 jggjf1* V., József-tér 11 KÖZPONTI FŰTÉS i VÍZVEZETÉK £ MT TEL.: 81-1-54 Az építőmester a közigazgatási és közüzemi szolgálatban írta: Piazza Győző, ipart, alelnök székesiőv. bizottsági tag ,Űgy az állami, mint a városi közigaz­gatásban, valamint azok üzemeiben egyik legfontosabb szerepkört töltik be a műszaki hivatalok. Ezeknek a hivata­loknak műszaki személyzete az oki. mérnökökből és a műszaki tisztekből áll. A mérnökök között elvétve találunk építőmesteri képesítéssel bírókat, azon­ban a műszaki tisztek között annál in­kább. A mérnök (építész) a minősítési tör­vény értelmében egyetemi képesítése révén a legmagasabb poziciót érheti el, még akkor is, ha gyakorlati képessége nem volna meg, míg a kisebb képzett­ségű, rendszerint felsőipariskolát vég­zett műszaki erők a mai viszonyok mel­lett legfeljebb „műszaki felügyelő" és nagy ritkán „műszaki főfelügyelő" rangot kaphatnak. Utóbbi időkben ezek­re a kisebb képesítést igénylő állásokra is oki. mérnököket neveznek ki, megne­hezítvén a felsőipariskolások előmene­telét. Megállapított tény, hogy a mű­szaki tiszti státusban elhelyezkedett fel­sőipariskolások igen jó munkaerőknek váltak be. Különösen vonatkozik es a megállapítás, a mi bennünket legjobban érdekel, az építési műszaki hivatalokra, ahol a műszaki tisztek mint kiváló épí­tésvezetők, építési ellenőrök, konstruk­tőrök, sőt tervezők, igen jól megállják a helyüket. Ilyen beosztásokba helyezked­hetnek el és felelnének meg az építő­mesterek, kik elméleti tudásuk mellett gyakorlati tudással is rendelkeznek, s így érvényesülésük ezen a téren feltét­lenül meg volna. Az építőmesterek abbeli törekvéseit, hogy az öt megillető hivatalokban elhe­lyezkedhessenek ezidö szerint a Székes- fővárosnál észlelhetjük, ahol az ott al­kalmazott építőmesterek jogos kérésü­ket az illetékes közéleti tényezőknél ter­jesztették elő, és kértél!; azok támogatá­sát. Ipartestületünk elnöksége magáévá tette a karra nézve életkérdést jelentő elgondolást, és beadványban kérte a Polgármestert, hogy építőmesteri képe­sítéssel rendelkező műszaki tisztviselő­ket és ideiglenes hivatalnokokat a képe­sítés nélküliekkel szemben előnybe ré­szesítse. Megnyugtató eredményképen említhetem fel, hogy közbenjárásunk folytán a legutóbb kiírt pályázatnál az építőmester már a feltételeknél előbbre soroztatott. További mozgalmunk még, hogy a köz- igazgatási kerületek mérnöki osztálya­ikban építőmesterek osztassanak be, és azok mint „Városi építőmester”-ek külön státusba soroltassanak a megfelelő fi­zetési fokozatokba. Meg vagyok róla győződve, hogy nagyon sok építési szer­kezeti hibának és építkezési katasztró­fának lehetne elejét venni, ha a hivata­lokban építőmesterek volnának beosztva. A székesfőváros után a vidéki váro­soknak és az állami hivataloknak kel­lene műszaki és közgazdasági szem­pontok figyelemébe vételével, az építő­mesterek elhelyezkedésének kérdésével foglalkozniok és talán az összes ható­ságok bevonásával a műszaki tiszti stá­tust, mely sajnos a jelenlegi súlyos el­helyezkedési lehetőségekkel küzd, úgy rendezni, hogy az az építőmesterele, illetve a felsőipariskolát végzettek ré­szére legyen fenntartva. Fentiekben vázoltam az építőmesterek elhelyezkedését a közigazgatásokban. Ezt azonban az arra érdemes építő- mesteri kar csak úgy érheti el, ha eb­ben a kérdésben tagjai kartársaiikkal szolidárisak és együttes összefogással, minden hátsó gondolat nélkül, e kérdés­nek szolgálatába állanak. Ebben az eset­ben saját erőnkre és jóalcaratú köz­életi faktoraink támogatására támasz­kodva, nem hinném, hogy jogos ügyünk terén ne érnénk el számottevő eredmé­nyeket. —jm* Építési könnyítések meghosszabbítása A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 10.024/1934. szám alatt az Építésügyi szabályzattal szemben megállapított könnyítése hatályának meghosszabbí­tása tárgyában alábbi átiratot intézte a polgármesterhez: A székesfőváros polgármesterének! Értesítjük polgár- mester urat, hogy az 1932. évi 9314. sz. határozatunkkal az Építésügyi Szabály­zattal szemben megállapított könnyíté­sek hatályát 1935. évi december hó 31-ig terjedő érvényességgel meghosz- szabbítjuk azzal, hogy amennyiben az új Építésügyi szabályzat ezen időponton belül életbelépne, úgy a könnyítések hatálya az életbelépéssel egyidejűleg megszűnik. Kelt Budapesten, a Fővá­rosi Közmunkák Tanácsának 1934. évi november hó 27-én kelt üléséből. Dr. Czabalay s. k., alelnök. Síszálló tervezésére pályázatot írt ki a Mérnökegylet. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezidei kispályázatának tárgya síszálló épület tervezése a Galya­tető délkeleti lejtőjére. A pályadíj az egylet ezüstérme. A szálló harminc sze­mély befogadására, az étterem pedig hatvan személy egyidejű ellátásra le­gyen alkalmas. A pályázati határidő április 15. Használja munkáinál a világhírű Egeresi-gipszeket Legjobb«* Legkiad t^ooDak Legjobb kötökopasságűek Gipszet Árusító RL Mimii I. Erist bel-1» IS. létein tat 809 It SlDtoltla Bea K üzpjotések urauda Károly és Pia aloriferek VL- Forgács-utca 20. a. andallók Telefon: Automata 917-81 égéssé 'ün' i hpreptlR^li. dfi éves gyakorta Olvasóinkhoz és előfizetőinkhez Az újesztendő mai első számával új előfizetést nyitunk lapunkra. íjapuuu: szerkesztősége az elmúlt esztendőben is bebizonyította, hogy minden az építőipar körébe tartozó eseményről elsőnek tájékoztatja az olvasót. Rovataink minden ak­tuális kérdést napirenden tartanak s az építőipar minden sérelmének kiegyengetése érdekében igen sok esetben eredményesen küzdöttünk. Arra kérjük minden olvasónkat, barátunkat, tartsanak ki mellet­tünk, olvassák lapunkat olyan szeretettel, mint ahogy azt mi olvasóink kezéhez juttatjuk. Mintán lapunk egyben a legol­csóbb hetilap is, mely az összes versenytárgyalási hir­detményeket hivatalból hozza, hisszük, hogy a lap továbbra is nél­külözhetetlen lesz olvasóink kezé­ben. Felkérjük tehát t. olvasóinkat és előfizetőinket, hogy mindenki tegye meg kötelességét erejéhez mérten » lejárt előfizetéseiket a mai szá­munkhoz mellékelt befizetési lap segítségével újítsák meg s új hívek szerzésével erősítsék la­punkat, hogy megizmosodva, minél többet nyújthassunk s hatványozot­tabban szolgálhassuk olvasóink ér­dekeit. A lapot az Ipartestület és Szövet­ség tagjai tagdíj fejében kapják. Kartársi üdvözlettel ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA A MUNKAADÓ szerkesztősége és kiadóhivatala. Előfizetés 7« évre 4 P, V* évre 8 P. Végleg megszűnt a téglakartell Ismeretes, hogy a több mint húsz év óta fennálló téglakartell tagjai még a múlt év közepe táján felmondták az egyez­ményt összetartó szerződést. Ez annyit jelentett, hogy a kartell, — Magyaror­szág egyik legrégibb kartellje, — meg­szűnik, hacsak a tagvállalatoknak nem sikerül időközben újabb szerződés alap­ján megállapodniok. Az erre vonatkozó tárgyalások már közvetlen a szerződés felmondása után megindultak, anélkül azonban, hogy konkrét eredményre ve­zettek volna. A tagvállaltoknak a kartellszerződée felmondását előidéző érdekellentétek ügyében nem sikerült kielégítő meg­egyezésre jutniok és így még azt a köz- bevetett indítványt sem fogadták el, hogy az egyezményt legalább addig tartsák fenn ideiglenes jelleggel, amíg az egyes kartelltagűk között felmerült nézeteltérések esetleg elsimíthatok. Értesülésünk szerint a kartell' azért volt menthetetlen, mert az egyes vezető tagvállalatoknak egymás között való háborúskodása teljesen elidegenítette ezeket egymástól. Közrejátszott a kar­tell felbomlásában az is, hogy a tégla­fogyasztás az építkezések teljes stagná- ciója folytán végképpen lecsökkent. Nincs kizárva, hogy a kisebb téglagyá­rak egy szűkebb csoportja érdekeinek megóvására már a közeljövőben árvé­delmi egyezménybe tömörül.

Next

/
Thumbnails
Contents