Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1935 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-03 / 1. szám

4. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1935 január 3. Motoros tűzfecskendő, desintegrátor, víztartályok, frictiósprések mentes nyomócsövek, drótfonatok, vasoszlopok, hullámlemezek,szádfalak tégla- és habarcsfelvonók, kokszkosarak, világítási Agregátor olcsón karnisló V., Fáik Miksa utca 11. ség felkérte a MÁK igazgatóságát, hogy írásban nyilatkozzék. 3. A bizottság elkészítette az építő­anyagok kartellárainak felülvizsgálata tárgyában a kereskedelmi miniszterhez intézendő felterjesztést is, amelyben kéri, hogy ez ügyben 1932-ben előter­jesztett és részletes számadatokkal kí­sért emlékirata alapján az építési anya­gok árait a miniszter újból vizsgálja felül és ennek alapján az anyagterme­lőket az árak lényeges leszállítására kötelezze. Tájékoztatja Havas­ Sándor alelnök az elöljáróságot, hogy­ Sógor József a felterjesztéssel kapcsolatban külön vé­leményt jelentette be, mert azt nem tartja elég erélyesnek és célravezető­nek. Sógor azt kívánja, hogy a kor­mány 2­40­­-ben állapítsa meg a ce­ment gyári árát, s az esetben, ha a cementgyárak nem volnának hajlandók az áraikkal lemenni,h­ogy a kereske­delmi miniszter indítson pert a kartell ellen, és sajátítson ki a környéken levő egy-két cementgyárat, hogy ezzel­­az árakat szabályozza. Kivárta továbbá, hogy a kartellbizottságot a miniszter oszlassa fel és újabb bizottságot a fo­gyasztókból és a termelőkből egyenlő arányban állítsa össze. A bizottság Sógor túlzott javaslatait nem tette magáévá, mert a fix ár tekintetében az iparterület csak­­akkor tehetne elő­terjesztést, ha a cementgyártásra vo­natkozó árelemezéssel szolgálhatna. A kartellbizottság tekintetében pedig nem tudta osztani­­azt a nézetét, hogy az Árelemező Bizottság nem szakértőkből van összeállítva. Végül nem tette ma­gáévá a kisajátításra vonatkozó javas­latot sem, mert az iparosoknak rossz tapasztalataik vannak a hatósági keze­lésben működő üzemekről, amelyek min­dig megdrágítják a termelést. Sógor József, Molnár Sándor, dr. Kálmán László, Nándor Pál, Havas Sándor és vitéz Gorondy István hozzá­szólása alapján kifejlődött beható vita után az elöljáróság hat szavazattal öt ellenében úgy határozott, hogy a fel­terjesztéshez Sógor különvéleményét is mellékeli. Ezen határozat ellenére azonban Só­gor József az elöljárósági ülés után különvéleményétől elállott, minthogy az elnökség hivatalos előterjesztését úgy, módosította, hogy az Sógor kívánságát is kielégítette anélkül azonban, hogy túlzásokba merült volna. A jóléti bizottság munkája. A jóléti bizottság tárgyalásairól Bajor Hugó számolt be, aki előadta, hogy az Ipar­­testület lapjában közzétett felhívásra és magánfelszólításokra alig húszan je­lentkeztek. A kérdés megoldásása elé azonban jogi akadályok is gördülnek, mert az ipartestületi törvény és az alapszabályok szerint csak olyan segély­alapot lehet létesíteni, amelyre a tag­nak igénye nem lehet, hanem csak az Ipartestülettől független, külön jóléti csoport alakításáról lehet szó, amelyet az Ipartestület évenként esetleg bizo­nyos összeggel támogathatna. A kon­krét javaslat kidolgozását akadályozza a jelentkezők csekély száma, mert a te­metkezési csoportot csak az esetben le­hetne létesíteni, ha a csoportban minél többen vennének részt. Havas Sándor alelnök rámutatott arra, hogy a bizottság még csa­k prob­lémákkal foglalkozott, az elöljáróság pedig a bizottságot konkrét javaslatté­telre hívta fel. Addig is, amíg ilyen ja­vaslat nincs, a kérdést az elöljáróság nem tárgyalhatja és az ügyben nem határozhat. Éppen ezért a bizottság legutóbbi ülésén az előadók határozott felszólítást kaptak, hogy most már konkrét javaslatot terjesszenek elő. A heti járulékok leszállítása. Kosáry Ödön számvizsgáló előadta, hogy a múlt ülés határozatából kifolyólag a szám­­vizsgáló bizottság megvizsgálta az Ipartestület pénzügyi helyzetét, s felté­telezve, hogy, a jövő évi viszonyok vál­tozatlanok maradnak, javasolja, hogy az elöljáróság­ 1935 januártól kezdve egy évi próbaidőre kísérletképpen szál­lítsa le a heti járulékot 40 fillérről 36 fillérre. Sógor József a 40 fillér fenntartását javasolja arra való tekintettel, hogy a múlt évben az ínséges tagok segélye­zése céljából a téli hónapokra a heti­járulékot fel kellett emelni, ille­tve a külön inségjárulékokat kellett kivetni. Bajor Hugó szintén a 40 filléres heti­járulék fenntartását javasolja azzal, hogy annak 10%-a, tehát a leengedni szándékolt 4 fillér jóléti alapra fordít­­tassék. Minthogy szükség esetén nincs aka­dálya annak, hogy a járulék újból 40 fillérre emeltessék fel, az elöljáróság két szavazat elenében kimondatta, hogy 1935 január 1-től kezdődően kí­sérletképpen egy évre a heti járulékot 36 fillérre leszállítja. Új tagok bevezetése. Havas Sándor felhívta az elöljáróság figyelmét arra, hogy az újonnan önállósult tagok fel­vétele eddig száraz hivatali formák kö­zött történt és ,a további kapcsolat az Ipartestülettel szintén a hivatalos érint­kezési utakon történik. A kari együtt­érzés kifejlesztése és az érintkezés közvetlenebbé tétele szempontjából ja­vasolja, hogy a jövőben a hivatalos el­intézést a következő eljárás váltsa fel: 1. A jelentkező új tagot az elnökség az elöljárósági ülésre meghívja, az el­nök üdvözli és erről a jegyzőkönyvnek idevonatkozó kivonatával értesíti. 2. A jegyzőkönyvi kivonat megkül­désével egyidejűleg az Ipartestület min­den új beiktatott taghoz levelet intéz, amelyben értesíti, hogy az építőmesteri érdekeket három szervezet szolgálja. Még­pedig­­az Ipartestület az ipar gya­korlásához szükséges hivatalos segítsé­get nyújtja, az Egyesület a társadalmi, műszaki és gazdasági kérdéseket szol­gálja, a Szövetség pedig a munkáskér­désekkel és ezzel kapcsolatos vállalati ügyekkel foglalkozik. Éppen ezért fel­hívja az elnökség az új tag figyelmét, a másik két testületbe való belépés szükségességére is. Molnár Sándor, Havas Ernő, Sógor József és Bajor Hugó felszólalásai után az elöljáróság a javaslatot helyes­sel fogadta. Magyar Vilmos jutalomdíja. Magyar Vilmos építész, kép­ építőmester három részben megírta Alpár Ignácnak, az Ipartestület boldogult nagynevű elnöké­nek életrajzát. Építész és építőmester­ről és általában műszaki emberről Ma­gyarországon hasonló tanulmány még nem­­jelent meg. Ez az életrajz nem­csak Alpár korszakos működésébe vi­lágít be, de rendkívül érdekes műtörté­neti értekezést és a banképítkezések történeti fejlődésére nézve is egyedül­álló. Magyar Vilmos építész Alpár életrajzának megírására tisztán ügy­szeretetből, Alpár iránti tiszteletből vállalkozott. A feladatot várakozáson felül toldotta meg és éppen ezért az elöljáróság szükségét érezte annak, hogy Magyar Vilmos kiváló, önzetlen munkáját maradandó módon ismerje el. Ebből a célból több lelkes ipartestületi tag 1000 pengőt adott össze azzal a szándékkal, hogy egyben Pucher István ipartestületi elnök ne­vét is megörökítse, akinek elnöksége alatt kapta Magyar Vilmos a megbízást és jelent meg az értékes tanulmány. Az elöljáróság egyhangú helyeslés­sel ítélte oda Magyar Vilmosnak a Pucher István díjat, amelyről külön oklevelet is fog átnyújtani. Egyben köszönetet szavazott az elöl­járóság Sorg Antal ipartestületi tb. alelnöknek, aki a díjhoz 570 pengővel járult hozzá. Lechner Ödön szobrának felállítása. A Lechner Ödön szoborbizottság meg­kereste az Ipartestületet, hogy a kiváló építőművész szobor felállítási munkála­tait elősegítse. Az Ipartestület az ala­pozási munkák létesítését vállalta. A Wellisch Sándor-alapítvány oda­ítélése. Wellisch Gyula építőmester el­halt fivére, Wellisch Sándor építőmes­ter, kir. tanácsos emlékére a birtokuk­ban volt 1600 pengő névértékű köte­lező jegye alapítványul adományozta azzal, hogy a kamatokból évenként épí­tőmesteri árvák részére segély osztas­sák id. Az elöljáróság a beérkezett pályáza­tok alapján az Ipartestület által 100 pengőre kiegészített kamatokat két egyenlő részletben Chalupkja Károly, győri és Mann Károly hősi halált halt­­ budapesti építőmester árvái részére­­ ítélte oda. Miután az elöljáróság az elöregedett tagok és özvegyek havi segélyét to­vábbi három hónapra meghosszabbí­totta,­ a leventék karácsonyi ünnepé­lyére adományt szavazott meg és a november havi pénztári forgalomról szóló jelentést tudomásul vette, elnök az ülést bezárta. Halálozások. Az építőmesteri karnak tiszteletreméltó tagja dőlt ki az élet küzdelmeiből Nagrand Szilárd építő­mester halálával, aki december 6-án fejezte be földi pályafutását. A gyá­szoló család és a kartársak 9-én történt temetésén adták meg az elhunytnak a végtisztességet. Nagrand Szilárd a kar­nak szerény, de odaadó tagja volt, aki csendes munkásságával tette az építő­­mesteri hírnevet megbecsültté. Az építőmesteri kar egyik legidősebb tagja, Hlavay György, aki hosszú év­tizedeken át s közbecsülésnek örvendve működött az építőmesteri pályán, de­cember 20-án, 78 éves korában el­húnyt. Most értesültünk arról, hogy Nágel Pál kartársunk, aki a megcsonkított hazában nem talált lehetőséget képes­­ségeinek kifejtésére, Egyiptomba tette át működésének színterét és s­kkor, amikor a magyar tudásnak és munká­nak becsületet szerzett, hivatásának teljesítése közben, napszúrás­­következ­tében elhalt. Mindhármuk emlékét ke­gyelettel őrizzük. Ugyancsak utólag értesülünk arról is, hogy vitéz Kókay István építőmes­tert az év folyamán súlyos veszteség érte, édesanyjának, özv. Kókay Mik­­sáné szül. Greskovics Viktóriának már­cius 31-én, Csongrádon történt elhalá­lozásával. Mély gyászában nagy rész­vétünk kíséri. A közgyűlési meghívó helyesbítése A január 31-iki rendkívüli közgyű­lésre kibocsátott meghívó az Ipartestü­­let tanácskozási és szavazati joggal bíró tagjaihoz van intézve. Ezzel kap­csolatban megjegyezzük, hogy az Ipar­testület közgyűlésén minden tag részt­­vehet, ha azonban valamelyik tanács­kozási joggal bíró tag a közgyűlésnek zárttá nyilvánítását kéri, úgy az elnök ezt elrendeli. Helyesbítjük a közgyűlési meghívónak a határozatképes számra vonatkozó ré­szét is, amennyiben az új alapszabá­lyok 15. §-a értelmében a határozat­­képességhez a tagok 10%-ának jelen­léte elégséges. A rég ismert és jól bevált CERESZT habaros- és betontömítőanyag ismét kapható­­ Magyarországon gyártja és forgalomba hozza •. / RimflPPQf x” Nosztopy­ u 2. Tel.:48-5-14 DUUmFLOI VIII. Sándor­ tér 4. Tel.: 38-8-54 FLINTROTE hideg aszfalt emulzió szigetelési, víztelenítési és tetőfedési célokra Díjtalan műszaki tanácsért és ismertetésért forduljon a kőolaj Rt.-hez V., Józsefér 5.sz. Még egy reflexió . . . Igen tisztelt Szerkesztőség! Szomorú gondolattal olvastam, mint egy vidéken szintén „aggódó építőmes­ter” 1. évi és hó 21-én kelt egy „aggódó” kartársam levelét, amelyben helyesen rámutat arra, mi a „konstruktív és destruktív” irányzat, amely a lefolytak után jobb és szebb jelzőt nem érdemel. Mi vidékiek egy betűig aláírjuk az egész levél tartalmát, mert minden szó igaz és mi is ismerjük a nevezett támadó egyéniségét, volt szerencsénk több ízben hallani robbantásait. Mi, vidékiek is megnyugtatjuk Bátho­ry István elnök urunkat, habár távol vagyunk is, de tudjuk és érezzük azt, hogy ilyen kis „csipkedések” nem veszik el kedvét és nem tántorítják el attól a megkezdett, érettünk való becsületes munkájától, hanem az ilyen megtévesztő törtetés erőt és kitartást ad neki a to­vábbi önzetlen és annyira kívánatos munkára, amely „nemesít”. Bár gyenge vigasz az, hogy nekünk is van pár akarnok, magukat „építő­mesternek” nevező egyénünk, akik minden plakáton s lapokban elszívelik a meg nem illető címet és szintén támad­nak, ha kint vannak, befelé, ha bent­vannak, kifelé,­­de mindég támadnak, ha a­ tyúkszemükre lépnek), de azután jó fiúknak mutatkoznak be mindenütt, ahol csak lehet és azok után akadályokat sem ismernek a megtévesztettek hátán való felkapaszkodásuk után az „elnöki, vagy igazgatói”­­székig, addig nyargal­nak, még célt nem érnek. Hisz az egész „ország ma egy falu” s így könnyű az ilyen „elvtársaknak” a találkozása akár elméletben, akár gyakorlatban. Ennek az eljárásnak a legjobb ellen­szere az ú. n. folytonos „megfigyelés és leleplezés”, ha másképpen nem lehet, az ilyen levelek formájában, de még másképpen is. Mindenhova beválasztani őket és számon kérni tőlük azt, mit vé­geztek? (De figyelni minden lépésüket, mert az ilyenek a legnagyobb opportu­nisták.) Mutassa meg mit tud, de ne plagizál­jon, hanem élő saját tudásával, adjon előadást, alkosson, arra örömmel látjuk ténykedését még akkor is, ha „ellenzé­­kieskedik”, fő az, hogy közérdekű legyen. Elnökünket úgy ismerem, hogy az ilyenek ellen kifogása nem lesz, mert szereti a szépet, jót, üdvösét és nemeset. Tehát hadd dolgozzon az, aki akar, tud és alkotni vágyó, de ne rakoncátlankod­­jon más tudásán és munkáján. Anélkül is érvényesülhet. De ha csak úgy tud alkotni, mint ne­künk van az említettek közül pár em­berünk, akik egyike más eszével és úgy­ tornázta fel magát, hogy a többízbeni előadások alkalmával 8—10 előadót meghallgatva, a komoly viták hevében összegezte valamennyi előadó szakszerű magyarázatát, helyes érveléseit, ő pedig leste az utolsó szó jogán az összefoglal­­takat és plagizálta az előtte szólók szak­szerű előadásait, persze más szavakkal és mezben. Monda: „Elhallgatom azt a sok be­szédet, huzavonát, mely közül egy sem jó, csekélység az egész, nem akartam szólani, stb.”. Ekkor azután ő mond minden előadó és hallgatónak szakszerű és olyan javaslatot, amelyet természe­tes, hogy a fentiek után minden hallgató és előadó elfogad s magáévá tesz. Tehát ő lett az „alkotó” és azt hiszem, sok és mindenütt van ilyen és így ő ki­használva az alkalmat és ha alkalom nyílik, támadásba men át, mert senkit előtte nem tűr, ellök előle mindenkit és győzött. Az önök támadója sem különb és ezért vigyázni kell a tényezőre! Mi már ezen túl vagyunk. Mi már lelepleztük őt és őket, ami azután jön, az ú. n. „új élet, új emberek” elneve­zéssel telített gondolat világából fog ki­sarjadni, mert az állandó, minden lébem kanál „törtetők” az önző céljaik eléré­sért küzdők bennünket a védekezésre, sőt a támadásra is megtanítottak, sőt kényszerítettek is. Jelszavunk „előre” a becsületes építőmesteri jogokért és kenyérért! Vigyázat, mázolva”. Egy másik, vidéki, aggódó építőmester.

Next