Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1938 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-06 / 1. szám

1938 január 6. ajánlatok, költségvetések megtételénél használuk a klauzula-bélyegzőt. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ IPARTESTÜLETI KÖZLEMÉNYEK Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA 1938 január 6 Hitelesítésre beterjesztett szolgálati bizonyítványok Értesíti az Ipartestület a t. Tagokat, hogy újabban az alább megjelölt szolgálati bizonyítványok érkeztek az Ipartestülethez hitelesítés végett. Felhívja ezért az Ipartestület a tagok figyelmét, hogy amennyiben valamelyik bizonyít­vány tekintetében észrevételük volna, úgy azt 3 nap alatt írásban jelentsék be az Ipartestületnél. Szóbeli, vagy telefonon előterjesztett üzeneteket az Ipartestület nem vehet figyelembe. 1. Ernst Fü­löp építési rajzoló — Fü­­löp Dezső építőmesternél 1937. IV/12-től 1937. XI/1-éig 2. Medvegy Pál önálló építésvezető — v. Kapuváry Gusztáv építőmesternél 1936. X/1-től 1937. XII/31-éig. 3. Stiller Róbert önálló építésvezető — Bleyer Sándor építőmesternél 1933. X/25- től 1936. IV/13-ig. 4. Vitéz Nándor építési rajzoló —­ Radó Sándor építőmesternél 1937. VII/26-tól 1937. XII/4-éig. 5. Leitner Béla építésvezető — a) Fe­jér Lajos építőmesternél 1934. VI/4-étől 1935. II. 9-éig, majd 1935. V/15-étől 1937. V/8-ig; b) Neuschlosz Albert építőmes­ternél 1937. V/14-től 1937. VI/25-éig; c) Zádor László ■építőmesternél 1937. VI/28- tól 1937. XII/4-éig. 6. Burkovits Ferenc építési rajzoló és munkavezető — Pázsy József építőmes­ternél 1937. V/26-ától 1937. szept. 15-éig. Hudetz Antal 15.000 pengős segélyalapítványt tett az Ipartestület részére Hudetz Antal a régi építőmesteri gárda tipikus alakja, életének utolsó éveiben is együtt érzett a karral, annak ellenére, hogy már 1919. évben megszűnt az Ipartestület tagja lenni, s magánéle­tet folytatott, továbbra is szívvel-lélek­­kel s áldozatkészséggel építőmesternek vallotta és tartotta magát. Hudetz Antal kiváló egyénisége, em­berbaráti lelkülete végrendeletéből pél­dát adó módon tűnt ki. Valamikor va­gyonos ember volt, vagyonának azonban túlnyomó, csaknem félmillió pengőt képviselő részét hadikölcsönbe fektette, amivel izzó hazafiságúnak szolgáltatta fényes tanújelét; ez az összeg azonban teljesen elveszett. Végrendeletében elsősorban kartársai ínségbe jutott özvegyeiről, árváiról és a szegényekről kívánt gondoskodni. 15.000 pengőt hagyományozott a nevét viselő, az Építőmesterek Ipartestülete által kezelendő alapítvány részére, amelynek jövedelméből az Ipartestület által kijelölt két özvegy, vagy két árva, illetve egy özvegy és egy árva, fele­­felerészben segélyezendő. 5000 pengőt hagyományozott a József Fiúárvaház, 5000 pengőt az Erzsébet Leányárvaház részére és 5000 P szétosztására nézve ren­delkezett a Józsefváros keresztény sze­gényei számára. Végül hűséges gondo­zóiról gondoskodott nagyobb jelentős összeggel. A vagyon fennmaradó részét családjának, hozzátartozóinak hagyomá­nyozta. Amint az Ipartestület az örökség birtokába jut, az elnökség az alapító­ le­velet el fogja készíteni és Hudetz em­lékének megfelelőkép fog adózni. Pillértörőg­ép MV tár­s­ítása a Műegyetemen Bloch Leó tb. alelnök kezdeményezé­sére az Ipartestület már évekkel ezelőtt előterjesztést tett a kormánynak, hogy a Műegyetem négy méter magas pillé­rek törésére alkalmas nyomógépet sze­rezzen be. Ezt a húzódó ügyet az Ipar­­testület újból szorgalmazta, majd dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár utánjárása folytán Bornemisza Géza iparügyi miniszter a kincstártól na­gyobb összeget szerzett, így is azonban még mintegy 15.000 pengőre volt szük­ség. Ez az összeg az Ipartestület közre­működése mellett végre biztosítva lett. Ebből kifolyólag dr. Mihailich Győző, a Beton- és Vasbetonépítési Laboratóri­um főnöke Ipartestületünk elnökéhez intézett levelében köszönetét fejezi ki azért az áldozatkészségért, mellyel az Ipartestület a pillérnyomógép költségei­hez 2000 pengővel hozzájárult. Nemkü­lönben meleg köszönettel adózik azért a közbenjárásért is, amelynek eredmé­nyeként a Magyar Cementgyárosok és Mészégetők Országos Egyesülete, vala­mint a Magyar Tégla- és Agya­gárasok Országos Egyesülete a költségekhez 5— 5000 pengőt adományozott. Legnagyobb örömmel kíván eleget tenni az Ipartestület közgyűlése azon óhajának, hogy a nyomógépen elhelye­zett emléktáblán az Ipartestület kezde­ményezése és áldozatkészsége megörö­­kíttessék. III­. Taizs Károly Dr. Taizs Károly, a Soproni Kereske­delmi és Iparkamara főtitkára volt, aki 45 évi kamarai szolgálat után nyuga­lomba vonult. Dr. Taizs Károly az építőipari jog területén elévülhetetlen érdemeket szer­zett magának, neve még sokáig foga­lomként fog szerepelni. Az „Építő­iparunk rendje“ c. könyv megírásával ugyanis az építőipari jogrend útvesztő­jében hézagpótló munkát végzett és könyve még ma is az egyetlen, amely nemcsak a laikust, de az építőipari kér­désekkel foglalkozó jogászokat is a he­lyes mederbe tereli. Éppen ezért nyu­galomba vonulása alkalmából az Ipar­­testület elnöksége jóleső erkölcsi köte­lességének ismerte, hogy irányában köszönetét és elismerését fejezze ki az építőipar és az ipari közigazgatási ható­ságok részére tett kiváló szolgálataiért. Dr. Taizs Károly az alábbi levélben köszönte meg az Ipartestület elismeré­sét: ..M. hó 25-én 4446/1937. szám alatt hoz­­­­zám intézett nagybecsű sorai vételét — miután gyengélkedésemből felépültem — csak most igazolhatom. Teszem pedig ezt őszinte köszönettel és igaz hála érzetével eltelten, mert nyíltan beval­lom, hosszúra nyúlt hivatali pályámon gyakran ért elismerés, de egyiknek sem tulajdonítok akkora értéket, mint annak a méltatásnak, mellyel a tekintetes El­nökség részesítette most hivatalbeli működésemnek az építőipart érintő részét. Az elismerés ugyanis ezúttal oly oldalról nyilvánult meg, melyet minden­kor a legilletékesebbnek és a legavatot­­tabbnak tekintettem az építőipari jog­szabályok értelmezése és alkalmazása terén. Ezen a téren úgyszólván vállvetve dolgoztunk és, öndícséret nélkül legyen mondva, mindkét részen nem eredmény­telenül. A tekintetes Elnökségnek csekély­ségemre vonatkozó kitüntető megemlé­kezését és méltatását aktív hivatali pá­lyám befejeztével kedves emlékként vi­szem magammal, mint annak szép bizo­nyítékát, hogy közérdekű és önzetlen munka a lelkek és érdekek mai nagy harca közepette is elismerésre talál. Fogadja a tekintetes Elnökség meleg rokonérzésének és kitüntető figyelmének csekélységemmel szemben végtelenül le­kötelező módon való nyilvánításáért szívem mélyéből eredő köszönetemet. Igaz tisztelettel és őszinte nagyra­becsüléssel Dr. Taizs Károly s. k. FELHÍVÁS A TAGSÁGI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE. Az ipartestület alapszabályai értel­mében január elején minden tag leg­alább a legalacsonyabb tagsági díjnak megfelelő összeget, tehát 20 pengőt tar­tozik befizetni. Az Ipartestület ezúton is kéri a tagokat ennek az összegnek a befizetésére, mert a téli időszak alatt, az építkezések szünetelése miatt, a munká­sok után esedékes heti járulék igen mi­nimális, miért is az e címen befolyó összegek a rendes szükségleteket nem fedezik. (Mai számunkhoz bef. lapot mellékelünk.) KÖSZÖNETN­YILVÁNÍTÁS. Sorg Antal tb. alelnök az Építőmunka­­vezetők Tanfolyama részére az ábrázoló geometria oktatása szemléltetővé tétele céljából 80 drb. fatéglamintát adomá­nyozott, amiért az Ipartestület ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. A KERESETI-, JÖVEDELEM- ÉS VAGYONADÓ FÖLMONDÁSA. A jövedelem- és vagynadóról, vala­mint a kereseti adóról szóló törvényes rendelkezések módot nyújtanak arra, hogy mindazok az adózók, akiknek ke­reseti-, vagyon- és jövedelemadója a tényleges viszonyokhoz képest túl ma­­gas, azt minden év január hó végéig felmondhassák. A felmondási kérelmet 1938. évi január hó végéig kell beadni az adóhivataloknál. A kérelemhez meg kell jelölni azt az okot, amiért a kérel­mező az előző évre kivetett adónak a folyó évre változatlanul fenntartását elviselhetetlennek tartja. A bélyegmen­tes kérelemhez vallomási ívet kell mel­lékelni. A vallomási íven fel kell tün­tetni a nyersbevételt terhelő minden kiadást (nyersanyag, üzletbér, alkalma­zottak járandósága, szociális biztosítás, fűtés, világítás, üzleti veszteségek és tartozások, forgalmi adó, kereskedelmi- és iparkamarai illeték, ipartestületi tagdíj, stb.). A nyers bevételből a kiadási tételek levonása után a fennmaradó tiszta jövedelem képezi a kereseti adó­alapot, ennek öt százaléka a kereseti adó. Azok az adózók, akik rendes üzleti könyvet vezetnek és felmondó kérvé­nyükhöz hiteles nyereség-veszteség­­számlát akarnak csatolni, az adóbeval­lás beadására február végéig halasztást kérhetnek, ezt a kérelmet azonban az illetékes adóhivatalhoz még január hó folyamán be kell nyújtani. Úgy erre a kérvényre, mint az adófelszólamlást tartalmazóra kétpengős okmánybélye­get kell ragasztani. Az adó felmondására irányuló kérelem február hó végéig minden külön indo­kolás nélkül visszavonható. KÖNYVADOMANYOZÁS. Boghen György oki. mérnök, építő­mester, az Ipartestület könyvtárát érté­kes könyvekkel ajándékozta meg, és­pedig: Dr. Möller Károly: Építészeti akusz­tika. Herrmann Emil: A számlolóka elmé­lete és használata. Martin Péter Lampel: Packt an Kame­raden. Boghen György: Gyakorlati orosz nyelvtan c. könyvekkel. Az Ipartestület ezúton is köszönetét fejezi ki az adományozónak. 3. oldal: FAGYBAN is dolgozhat, lia a habarcsot FR»qOSEL<i készíti! FRIGÓ 3EL kapható: LfiKK-ésFEJTÉHCyÍRfi.-T. Budapest, Xiv.,firnagy-n.4 Telefonszám: *297-229 Frigesol városi lerakat: GRUBER JANOS Budapest, V., Kálmán­ utca 22. Az átalakítási munkák adókedvezményének rend­elete Az 1938. évben végzendő átalakítási és tatarozási munkák adókedvezménye ügyében a pénzügyminiszter által kiadott 173.006/1937. VIII. a. sz. rendeletét az Ipar­testület füzet alakjában kinyomatta, hogy azt az építőmesterek és tervező építészek, mint könnyen kezelhető nyom­tatványt őrizhessék meg. A füzet egy­ben közli e rendeletben hivatkozott 9760 /1934. M. E. sz. rendelet 2. §-át, mely a számlák és nyugták kiállítására és be­nyújtására nézve intézkedik, továbbá a 6. §-át, mely az adókedvezménnyel kap­csolatban befizetendő ellenőrzési költsé­geket állapítja meg. Végül a számla­bélyeg illetékét sorolja fel. A másfél évre terjedő füzet az Ipar­testületnél 50 fillérért kapható. Azon építőmesterek részére, akik az elmúlt esztendőben építési munkával voltak el­látva, a költség kímélése céljából az Ipartestület postán megküldöte a füze­tet, s az 50 fillérrel tagdíj­számlájukat terhelte meg. Megrendelés esetén 54 fillér előzetes beküldése mellett, mint nyomtatványt küldi meg az Ipartestü­let a rendeletet. Ez esetben azonban a küldemény meg­érkezéséért felelősséget nem vállal. KARTÁRSAK! Csak lapunkban hirdető cégek­től vásároljunk! Csak lapunkban hirdető iparos­sal dolgoztassunk! ó£g£. m3-as! Épületeknek a beépített légköbméter számítását, mint egy nagyvonalú irány­zat meghatározásának eszközét ismertük a háború előtt. Jó szolgálatot tett bizo­nyos utószámításoknál is és igen jól be­vált abból a szempontból, hogy megálla­pítsuk az azonos kivitelű háztípusok­nál, melyik beépítési mód gazdaságosabb, pl. a kétemeletes, vagy háromemeletes? A háború utáni időkben nőtte ki ma­gát egy olyan építtető típus, amelyik a költségvetés készítését is meg akarta takarítani, így láttak napvilágot a műleírás alapján „kiírt“ légköbmé­teres munkák. Sajnos, a munkaéhség, a munkavadá­­szás láza tartós vendégjogot biztosított ennek a sem szakszerűnek, sem becsüle­tesnek nem mondható módszernek, ahe­lyett, hogy a verseny tisztessége, a munka becsülete érdekében már az első kísérletnél,­­ amikor a vállalatba adás alapjául akarták felhasználni, s ajtót mutattak volna neki. Végeredményben két eset lehetséges. Vagy beugrik a vállalkozó és a légköb­méter alapján vállal, ebben az esetben az egyik fél becsapódik. Vagy pedig felülkerekedik benne a szakszerűség és a lelkiismeret és a mennyiségeket ki­számítja. Ebben az esetben a vállalko­zók — esetleg többen, egymásról nem tudva, — végezték el azt a munkát in­gyen, amit a tervező építésznek kellett volna elvégezni pénzért. A vállalkozók tehát a tervező felhívásának eleget téve, tisztességtelen versenyt okoztak a ter­vező építésznek! Az érem másik oldalát világítsa meg a következő eset Négy hét leforgása alatt két felhívást küldött ki egy tervező. Az első zárt­sorú, négyszöges, közbenső telken épülő vasbeton vázas épület. A másik sarok­telekre épülő, szintén vasbeton vázas. A műszaki leírás úgyszólván teljesen azo­nos. A terv az elsőnél egyvonalba eső vasbeton oszlopok, szép megoldásban. A másodiknál szeszélyesen elszórt oszlop­­zat, sarkos megoldású, hajlított karú lépcsőház, sok-sok oszloppal, még több kiváltóval. Az ajánlattételre felhívott vállalkozó mindkét tervnek megcsinálta a mennyi­ségkimutatását, azaz a költségvetését, s a behelyezett egységárakat kiszorozva adta meg ajánlatát. Az elsőnél a legolcsóbbnak futott be, a másiknál, ugyanolyan egységárak mellett, a legdrágább lett! Beépített légköbméterre átszámítva, a két összeget — csupán kőműves, vasbe­ton és elhelyező munkáról volt szó, — az elsőnél 13.2 pengőt, a másodiknál 15.2 pengőt kapott eredményül! így lehet légköbméterszámítás alapján vállalni! Érdekessége azonban a dolognak, hogy ha a második épület légköbméterét az első épület 13.2 pengőjével beszorozzuk, megkapjuk azt az összeget, amit épít­tető a 15.2 pengős árat eredményező ajánlatot benyújtónak felajánlott! A légköbméter alapján való vál­lalás is azok közé a tövisek közé tartozik, amelyeket a legsürgőseb­ben ki kell gyomlálni az építővál­lalkozás életéből. Még­pedig gyö­kerestől!

Next