Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1938 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-06 / 1. szám
1938 január 6. ajánlatok, költségvetések megtételénél használuk a klauzula-bélyegzőt. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ IPARTESTÜLETI KÖZLEMÉNYEK Szerkeszti: FRIDRICH F. GÉZA 1938 január 6 Hitelesítésre beterjesztett szolgálati bizonyítványok Értesíti az Ipartestület a t. Tagokat, hogy újabban az alább megjelölt szolgálati bizonyítványok érkeztek az Ipartestülethez hitelesítés végett. Felhívja ezért az Ipartestület a tagok figyelmét, hogy amennyiben valamelyik bizonyítvány tekintetében észrevételük volna, úgy azt 3 nap alatt írásban jelentsék be az Ipartestületnél. Szóbeli, vagy telefonon előterjesztett üzeneteket az Ipartestület nem vehet figyelembe. 1. Ernst Fülöp építési rajzoló — Fülöp Dezső építőmesternél 1937. IV/12-től 1937. XI/1-éig 2. Medvegy Pál önálló építésvezető — v. Kapuváry Gusztáv építőmesternél 1936. X/1-től 1937. XII/31-éig. 3. Stiller Róbert önálló építésvezető — Bleyer Sándor építőmesternél 1933. X/25- től 1936. IV/13-ig. 4. Vitéz Nándor építési rajzoló — Radó Sándor építőmesternél 1937. VII/26-tól 1937. XII/4-éig. 5. Leitner Béla építésvezető — a) Fejér Lajos építőmesternél 1934. VI/4-étől 1935. II. 9-éig, majd 1935. V/15-étől 1937. V/8-ig; b) Neuschlosz Albert építőmesternél 1937. V/14-től 1937. VI/25-éig; c) Zádor László ■építőmesternél 1937. VI/28- tól 1937. XII/4-éig. 6. Burkovits Ferenc építési rajzoló és munkavezető — Pázsy József építőmesternél 1937. V/26-ától 1937. szept. 15-éig. Hudetz Antal 15.000 pengős segélyalapítványt tett az Ipartestület részére Hudetz Antal a régi építőmesteri gárda tipikus alakja, életének utolsó éveiben is együtt érzett a karral, annak ellenére, hogy már 1919. évben megszűnt az Ipartestület tagja lenni, s magánéletet folytatott, továbbra is szívvel-lélekkel s áldozatkészséggel építőmesternek vallotta és tartotta magát. Hudetz Antal kiváló egyénisége, emberbaráti lelkülete végrendeletéből példát adó módon tűnt ki. Valamikor vagyonos ember volt, vagyonának azonban túlnyomó, csaknem félmillió pengőt képviselő részét hadikölcsönbe fektette, amivel izzó hazafiságúnak szolgáltatta fényes tanújelét; ez az összeg azonban teljesen elveszett. Végrendeletében elsősorban kartársai ínségbe jutott özvegyeiről, árváiról és a szegényekről kívánt gondoskodni. 15.000 pengőt hagyományozott a nevét viselő, az Építőmesterek Ipartestülete által kezelendő alapítvány részére, amelynek jövedelméből az Ipartestület által kijelölt két özvegy, vagy két árva, illetve egy özvegy és egy árva, felefelerészben segélyezendő. 5000 pengőt hagyományozott a József Fiúárvaház, 5000 pengőt az Erzsébet Leányárvaház részére és 5000 P szétosztására nézve rendelkezett a Józsefváros keresztény szegényei számára. Végül hűséges gondozóiról gondoskodott nagyobb jelentős összeggel. A vagyon fennmaradó részét családjának, hozzátartozóinak hagyományozta. Amint az Ipartestület az örökség birtokába jut, az elnökség az alapító levelet el fogja készíteni és Hudetz emlékének megfelelőkép fog adózni. Pillértörőgép MV társítása a Műegyetemen Bloch Leó tb. alelnök kezdeményezésére az Ipartestület már évekkel ezelőtt előterjesztést tett a kormánynak, hogy a Műegyetem négy méter magas pillérek törésére alkalmas nyomógépet szerezzen be. Ezt a húzódó ügyet az Ipartestület újból szorgalmazta, majd dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár utánjárása folytán Bornemisza Géza iparügyi miniszter a kincstártól nagyobb összeget szerzett, így is azonban még mintegy 15.000 pengőre volt szükség. Ez az összeg az Ipartestület közreműködése mellett végre biztosítva lett. Ebből kifolyólag dr. Mihailich Győző, a Beton- és Vasbetonépítési Laboratórium főnöke Ipartestületünk elnökéhez intézett levelében köszönetét fejezi ki azért az áldozatkészségért, mellyel az Ipartestület a pillérnyomógép költségeihez 2000 pengővel hozzájárult. Nemkülönben meleg köszönettel adózik azért a közbenjárásért is, amelynek eredményeként a Magyar Cementgyárosok és Mészégetők Országos Egyesülete, valamint a Magyar Tégla- és Agyagárasok Országos Egyesülete a költségekhez 5— 5000 pengőt adományozott. Legnagyobb örömmel kíván eleget tenni az Ipartestület közgyűlése azon óhajának, hogy a nyomógépen elhelyezett emléktáblán az Ipartestület kezdeményezése és áldozatkészsége megörökíttessék. III. Taizs Károly Dr. Taizs Károly, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára volt, aki 45 évi kamarai szolgálat után nyugalomba vonult. Dr. Taizs Károly az építőipari jog területén elévülhetetlen érdemeket szerzett magának, neve még sokáig fogalomként fog szerepelni. Az „Építőiparunk rendje“ c. könyv megírásával ugyanis az építőipari jogrend útvesztőjében hézagpótló munkát végzett és könyve még ma is az egyetlen, amely nemcsak a laikust, de az építőipari kérdésekkel foglalkozó jogászokat is a helyes mederbe tereli. Éppen ezért nyugalomba vonulása alkalmából az Ipartestület elnöksége jóleső erkölcsi kötelességének ismerte, hogy irányában köszönetét és elismerését fejezze ki az építőipar és az ipari közigazgatási hatóságok részére tett kiváló szolgálataiért. Dr. Taizs Károly az alábbi levélben köszönte meg az Ipartestület elismerését: ..M. hó 25-én 4446/1937. szám alatt hozzám intézett nagybecsű sorai vételét — miután gyengélkedésemből felépültem — csak most igazolhatom. Teszem pedig ezt őszinte köszönettel és igaz hála érzetével eltelten, mert nyíltan bevallom, hosszúra nyúlt hivatali pályámon gyakran ért elismerés, de egyiknek sem tulajdonítok akkora értéket, mint annak a méltatásnak, mellyel a tekintetes Elnökség részesítette most hivatalbeli működésemnek az építőipart érintő részét. Az elismerés ugyanis ezúttal oly oldalról nyilvánult meg, melyet mindenkor a legilletékesebbnek és a legavatottabbnak tekintettem az építőipari jogszabályok értelmezése és alkalmazása terén. Ezen a téren úgyszólván vállvetve dolgoztunk és, öndícséret nélkül legyen mondva, mindkét részen nem eredménytelenül. A tekintetes Elnökségnek csekélységemre vonatkozó kitüntető megemlékezését és méltatását aktív hivatali pályám befejeztével kedves emlékként viszem magammal, mint annak szép bizonyítékát, hogy közérdekű és önzetlen munka a lelkek és érdekek mai nagy harca közepette is elismerésre talál. Fogadja a tekintetes Elnökség meleg rokonérzésének és kitüntető figyelmének csekélységemmel szemben végtelenül lekötelező módon való nyilvánításáért szívem mélyéből eredő köszönetemet. Igaz tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel Dr. Taizs Károly s. k. FELHÍVÁS A TAGSÁGI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE. Az ipartestület alapszabályai értelmében január elején minden tag legalább a legalacsonyabb tagsági díjnak megfelelő összeget, tehát 20 pengőt tartozik befizetni. Az Ipartestület ezúton is kéri a tagokat ennek az összegnek a befizetésére, mert a téli időszak alatt, az építkezések szünetelése miatt, a munkások után esedékes heti járulék igen minimális, miért is az e címen befolyó összegek a rendes szükségleteket nem fedezik. (Mai számunkhoz bef. lapot mellékelünk.) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Sorg Antal tb. alelnök az Építőmunkavezetők Tanfolyama részére az ábrázoló geometria oktatása szemléltetővé tétele céljából 80 drb. fatéglamintát adományozott, amiért az Ipartestület ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. A KERESETI-, JÖVEDELEM- ÉS VAGYONADÓ FÖLMONDÁSA. A jövedelem- és vagynadóról, valamint a kereseti adóról szóló törvényes rendelkezések módot nyújtanak arra, hogy mindazok az adózók, akiknek kereseti-, vagyon- és jövedelemadója a tényleges viszonyokhoz képest túl magas, azt minden év január hó végéig felmondhassák. A felmondási kérelmet 1938. évi január hó végéig kell beadni az adóhivataloknál. A kérelemhez meg kell jelölni azt az okot, amiért a kérelmező az előző évre kivetett adónak a folyó évre változatlanul fenntartását elviselhetetlennek tartja. A bélyegmentes kérelemhez vallomási ívet kell mellékelni. A vallomási íven fel kell tüntetni a nyersbevételt terhelő minden kiadást (nyersanyag, üzletbér, alkalmazottak járandósága, szociális biztosítás, fűtés, világítás, üzleti veszteségek és tartozások, forgalmi adó, kereskedelmi- és iparkamarai illeték, ipartestületi tagdíj, stb.). A nyers bevételből a kiadási tételek levonása után a fennmaradó tiszta jövedelem képezi a kereseti adóalapot, ennek öt százaléka a kereseti adó. Azok az adózók, akik rendes üzleti könyvet vezetnek és felmondó kérvényükhöz hiteles nyereség-veszteségszámlát akarnak csatolni, az adóbevallás beadására február végéig halasztást kérhetnek, ezt a kérelmet azonban az illetékes adóhivatalhoz még január hó folyamán be kell nyújtani. Úgy erre a kérvényre, mint az adófelszólamlást tartalmazóra kétpengős okmánybélyeget kell ragasztani. Az adó felmondására irányuló kérelem február hó végéig minden külön indokolás nélkül visszavonható. KÖNYVADOMANYOZÁS. Boghen György oki. mérnök, építőmester, az Ipartestület könyvtárát értékes könyvekkel ajándékozta meg, éspedig: Dr. Möller Károly: Építészeti akusztika. Herrmann Emil: A számlolóka elmélete és használata. Martin Péter Lampel: Packt an Kameraden. Boghen György: Gyakorlati orosz nyelvtan c. könyvekkel. Az Ipartestület ezúton is köszönetét fejezi ki az adományozónak. 3. oldal: FAGYBAN is dolgozhat, lia a habarcsot FR»qOSEL<i készíti! FRIGÓ 3EL kapható: LfiKK-ésFEJTÉHCyÍRfi.-T. Budapest, Xiv.,firnagy-n.4 Telefonszám: *297-229 Frigesol városi lerakat: GRUBER JANOS Budapest, V., Kálmán utca 22. Az átalakítási munkák adókedvezményének rendelete Az 1938. évben végzendő átalakítási és tatarozási munkák adókedvezménye ügyében a pénzügyminiszter által kiadott 173.006/1937. VIII. a. sz. rendeletét az Ipartestület füzet alakjában kinyomatta, hogy azt az építőmesterek és tervező építészek, mint könnyen kezelhető nyomtatványt őrizhessék meg. A füzet egyben közli e rendeletben hivatkozott 9760 /1934. M. E. sz. rendelet 2. §-át, mely a számlák és nyugták kiállítására és benyújtására nézve intézkedik, továbbá a 6. §-át, mely az adókedvezménnyel kapcsolatban befizetendő ellenőrzési költségeket állapítja meg. Végül a számlabélyeg illetékét sorolja fel. A másfél évre terjedő füzet az Ipartestületnél 50 fillérért kapható. Azon építőmesterek részére, akik az elmúlt esztendőben építési munkával voltak ellátva, a költség kímélése céljából az Ipartestület postán megküldöte a füzetet, s az 50 fillérrel tagdíjszámlájukat terhelte meg. Megrendelés esetén 54 fillér előzetes beküldése mellett, mint nyomtatványt küldi meg az Ipartestület a rendeletet. Ez esetben azonban a küldemény megérkezéséért felelősséget nem vállal. KARTÁRSAK! Csak lapunkban hirdető cégektől vásároljunk! Csak lapunkban hirdető iparossal dolgoztassunk! ó£g£. m3-as! Épületeknek a beépített légköbméter számítását, mint egy nagyvonalú irányzat meghatározásának eszközét ismertük a háború előtt. Jó szolgálatot tett bizonyos utószámításoknál is és igen jól bevált abból a szempontból, hogy megállapítsuk az azonos kivitelű háztípusoknál, melyik beépítési mód gazdaságosabb, pl. a kétemeletes, vagy háromemeletes? A háború utáni időkben nőtte ki magát egy olyan építtető típus, amelyik a költségvetés készítését is meg akarta takarítani, így láttak napvilágot a műleírás alapján „kiírt“ légköbméteres munkák. Sajnos, a munkaéhség, a munkavadászás láza tartós vendégjogot biztosított ennek a sem szakszerűnek, sem becsületesnek nem mondható módszernek, ahelyett, hogy a verseny tisztessége, a munka becsülete érdekében már az első kísérletnél, amikor a vállalatba adás alapjául akarták felhasználni, s ajtót mutattak volna neki. Végeredményben két eset lehetséges. Vagy beugrik a vállalkozó és a légköbméter alapján vállal, ebben az esetben az egyik fél becsapódik. Vagy pedig felülkerekedik benne a szakszerűség és a lelkiismeret és a mennyiségeket kiszámítja. Ebben az esetben a vállalkozók — esetleg többen, egymásról nem tudva, — végezték el azt a munkát ingyen, amit a tervező építésznek kellett volna elvégezni pénzért. A vállalkozók tehát a tervező felhívásának eleget téve, tisztességtelen versenyt okoztak a tervező építésznek! Az érem másik oldalát világítsa meg a következő eset Négy hét leforgása alatt két felhívást küldött ki egy tervező. Az első zártsorú, négyszöges, közbenső telken épülő vasbeton vázas épület. A másik saroktelekre épülő, szintén vasbeton vázas. A műszaki leírás úgyszólván teljesen azonos. A terv az elsőnél egyvonalba eső vasbeton oszlopok, szép megoldásban. A másodiknál szeszélyesen elszórt oszlopzat, sarkos megoldású, hajlított karú lépcsőház, sok-sok oszloppal, még több kiváltóval. Az ajánlattételre felhívott vállalkozó mindkét tervnek megcsinálta a mennyiségkimutatását, azaz a költségvetését, s a behelyezett egységárakat kiszorozva adta meg ajánlatát. Az elsőnél a legolcsóbbnak futott be, a másiknál, ugyanolyan egységárak mellett, a legdrágább lett! Beépített légköbméterre átszámítva, a két összeget — csupán kőműves, vasbeton és elhelyező munkáról volt szó, — az elsőnél 13.2 pengőt, a másodiknál 15.2 pengőt kapott eredményül! így lehet légköbméterszámítás alapján vállalni! Érdekessége azonban a dolognak, hogy ha a második épület légköbméterét az első épület 13.2 pengőjével beszorozzuk, megkapjuk azt az összeget, amit építtető a 15.2 pengős árat eredményező ajánlatot benyújtónak felajánlott! A légköbméter alapján való vállalás is azok közé a tövisek közé tartozik, amelyeket a legsürgősebben ki kell gyomlálni az építővállalkozás életéből. Mégpedig gyökerestől!