Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1938 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-06 / 1. szám
4. oldal. ÉPÍTÉSI SÍSZŐDÉST CSAK AZ ÁREMELKEDÉS MEGTÉRÍTÉSE MELLETT KÖSSÜNK. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ.3928 Január 6. ■"Hu, MIKLÓS BENŐ cég PARKETT- ÉS PADLÓZÁSI VÁLLALAT FEKTETÉSI JAVÍTÁSI ANYAGSZÁLLÍTÁS VII., DAMJANICH-U. 26 B. TEL.: 130-367 Az új pénzügyminiszteri átalakítási rendelet Írta: Pintér Oszkár Az elmúlt esztendő legvégén, közvetlenül az 1937. évi átalakítási adómentességi rendelet érvényének lejárta előtt jelent meg a m. kir. pénzügyminiszter 173.000/1937—VIII/a. sz. rendelete az épületek átalakításával kapcsolatban, az 1938. évben engedélyezhető adókedvezmények tárgyában. A rendeletet átolvasva megállapíthatjuk, hogy eltekintve a légoltalmi berendezésekre vonatkozó intézkedésektől, a pénzügyminiszter a mi javaslatainkat, amelyeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve terjesztettünk fel, csak igen kis mértékben honorálta. Alábbiakban pontról-pontra vesszük a rendelet intézkedéseit, azonban csak ottan kísérjük azokat magyarázó megjegyzésekkel, ahol az 1937. évi rendelettel szemben változások vannak. A jogalapot szolgáltató munkálatok felsorolását tartalmazó 3. §. 2. pontjában mint új intézkedés vétetett fel az, hogy adómentességi jogalapot képez szállodáknak és penzió-szobáknak mosdókkal felszerelése is. Ugyanezen fejezet 4. pontja a központi fűtőberendezésekre vonatkozik. E tárgyban nemcsak, hogy nem értünk el haladást, hanem a helyzet most kedvezőtlenebb lett, mint ahogy az a múlt évi rendeletben volt. Testületeink ugyanis mindezen rendelet kiadása előtt, mind régebben is, több beadványukban rámutattak arra, hogy helytelen az, hogy a régi elavult, nem modern fűtőkazánok kicserélése nem képez jogalapot az adókedvezményre. Több ízben rámutattunk arra, hogy a nem gazdaságos régi, elavult kazánoknak széntüzelésre is alkalmas berendezésekkel bíró, modern kazánokkal való kicserélése is vetessék fel a jogalapot képező munkálatok közé. Nemcsak, hogy ezt a kívánságunkat nem honorálta a pénzügyminiszter, hanem a mostani új rendeletben a régi kazánoknak a magyar szén vagy széntermékek gazdaságos eltüzelésére alkalmas berendezéssel való kiegészítését is kihagyta a jogalapot nyújtó munkálatok közül. Nem honorálta a pénzügyminiszter azon kérésünket sem, hogy a melegvízszolgáltató berendezés létesítése akkor is jogalapul szolgáljon, ha ez a fűtő berendezéssel nem egyszerre készül. A 3. §. 7. pontja a talajnedvesség elleni szigetelési munkálatokra vonatkozik. E helyütt azon új megjegyzés került bele a rendeletbe, hogy a nedvesség elleni szigetelésnek a rendelet szempontjából csak olyan szigetelési mód tekinthető, amely a nedvességnek a falba vagy födémbe való behatolását megakadályozza. Egész különös esetei lehettek az adófelügyelőség műszaki osztályának, hogy szükségesnek tartotta e korlátozás bevételét a pénzügyminisztériumnak javasolni. A 3. §. 10. pontjában, az elavult födémeknek, illetőleg födémrészeknek újakkal való kicserélésénél ki van kötve, hogy a legfelső födémek, továbbá a légoltalmi óvóhelyek felett levő födémek kicserélése csupán akkor képeznek jogcímet, ha azok kivitelénél a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által 7000/1937. sz. rendelet előírásai figyelembe vétetnek. Ezen rendelkezés a székesfőváros területén az összes épületekre, a törvényhatósági joggal felruházott és a megyei városokban csupán az emeletes épületekre vonatkozik. Ugyancsak korlátozza a rendelet ezen pontban a fedélszékeknek és fedélhéjazatnak újjal való kicserélését is azzal, hogy kimondja, hogy a székesfőváros területén ezek csak akkor képeznek jogcímet, ha azok a Közmunkák Tanácsa által kiadott és már előbb említett 7000-es rendelet 4. §-ában előírt, vidéken pedig a m. kir. belügyminiszternek 180.000/1936. B. M. sz. rendeletében foglalt tűzrendészeti szabályokban foglalt feltételek szerint cseréltetnek ki. A jogcímes munkák fejezetének 14. pontja a légoltalmi óvóhelyek létesítésére vonatkozik és előírja azt, hogy ezek kivitelénél a Közmunka Tanács 7000/1937. sz. rendeletének 7—13. fejezeteiben foglalt követelményeknek kell megfelelni. A légoltalmi rendelet értelmében minden személyre 0.75 m2 terület és 3,0 m légtér kell, hogy jusson, de a legkisebb óvóhelynek, mely után adókedvezmény igényelhető, legalább 10 személyt befogadó képességűnek kell lenni. Lakóépületeknél minden lakás első lakószobája után 3 személyt, a lakás minden további lakószobája után további 1—1 személyt, hall és cselédszoba után 1—1/2 személyt kell az óvóhely létesítésénél számításba venni. Azt, hogy a tervezett óvóhely adókedvezmény szempontjából a megkívánt követelményeket kielégíti-e, az Országos Légvédelmi parancsnokság véleményének szükség esetén való meghallgatásával a Pénzügyigazgatóság állapítja meg. A jogcímes munkák 15. pontja a legfelső födémnek tűzbiztos anyaggal való borítására, a 16 pont pedig a meglévő fedélszékek és padlástér éghető alkatrészeinek a hatóság által megfelelőnek elismert anyaggal és módon légmentessé tételére vonatkozik; ezen munkák is a Közmunka Tanács 7000-es rendeletében foglalt anyagokkal előírások szerint készítendők el. A jogcímes munkák 17. pontja a nem tűzbiztos vagy elavult fedélhéjazatoknak tűzbiztossá való tételét foglalja magában. A nem emberi tartózkodásra szolgáló, épületeken ezen kicserélési munkát, csupán a Pénzügyigazgatóság külön engedélyével lehet adókedvezménnyel elvégezni. Amint láthatjuk, ezen adómentességi rendelkezés méltán nevezhető légvédelmi adómentességi rendeletnek, mivel a jogcímet szolgáltató munkálatok lényeges pontjait ezen átalakítási munkálatok képezik. A rendelet 5. §-a a kedvezményből kizárt munkálatokat tárgyalja. Ezen fejezetre vonatkozólag több rendbeli előterjesztéssel éltünk és pedig a melegvíz szolgáltató berendezésekre, kazánok kicserélésére, kerítések, támfalak, udvarburkolatok létesítésére és újítására, továbbá a portálok adómentességére vonatkozólag és kértük, hogy mindezen munkálatok a jogalapot szolgáltató munkálatok közé soroltassanak. összes előterjesztéseink közül a Pénzügyminiszter csupán a 6. pontban honorálta — bizonyos mértékben — előterjesztésünket, amelyben kimondja, hogy portálok bizonyos feltételek mellett adókedvezményben részesülhetnek és pedig, ha az üzlethelyiségben olyan átalakítást végeznek, amely után átalakítási adókedvezmény jár és az átalakítás következtében az üzlethelyiség bére legalább 10%-kal emelkedik, a portálénak fából, vagy vasból készített vázára és beüvegezésére eső költségek, mint az átalakítással együtt végzett tatarozási költségek figyelembe vehetők. Természetesen ez csak egy fél eredmény, mivel a portálvázat és annak beüvegezését csak „tatarozói munkának“ minősíti a rendelet, aminek az a nagy hátránya, hogy az átalakítási munkák SOK-a csak nagy átalakításoknál ad módot arra, hogy abból portál készüljön, kis átalakításoknál a rendelet kevés előnyt nyújt A kedvezményből továbbra is kimaradtak az udvaron, kerítésen egyáltalában az épületen kívül végzett munkálatok, kivéve a légoltalmi óvóhelyeket, amelyek tehát az épülettől függetlenül is létesítve adókedvezményre jogalapul szolgálnak. Az adókedvezmény elnyerésének feltételeire vonatkozó 8. §-ban semminemű változás nincsen és csupán a 4. pont második bekezdésében foglaltatik a 3. §, 10., 11., 14—17. pontjaiban felsorolt légoltalmi berendezések létesítésére és légoltalmi célokat szolgáló munkálatokra vonatkozó azon intézkedés, hogy ezen munkálatok költségeire vonatkozóan semmiféle korlátozás nincsen. Tehát a légoltalmi célokat szolgáló munkák az adókedvezményre vonatkozó igényt akkor is el kell ismerni, ha ezen légoltalmi munkálatok költségei az egyéb munkálatokra előírt mértékét nem is érik el. Rá kell mutatnunk a 12. §. 3. bekezdésében foglalt eljárási szabályokra is, amelyek a légoltalmi munkálatok bejelentési előírásaira vonatkoznak és különösen azon követelményre, hogy ezen légoltalmi munkálatok ellentétben a többi munkálatokkal, csak a Pénzügyigazgatóság írásbeli engedélye után kezdhetők meg. A 13. §-ban mint új követelmény van felvéve az, hogy az átalakítás befejezése után 30 nappal a benyújtott számlához nemcsak az építési engedélyt, hanem a lakhatási engedélyt is csatolni kell. Ezekben foglaltuk össze mindazon eltéréseket, amelyek az új rendeletben foglaltatnak; egyebekben úgy a jogcímre, valamint az eljárási és egyéb szabályokra vonatkozólag semmi változás nincs a régi rendelet intézkedéseivel szemben. Megállapíthatjuk azt is, hogy azok a híresztelések, amelyek az adókedvezmény eddigi 50%-os kulcsának csökkentésére vonatkoztak, nem feleltek meg a tényeknek és a Pénzügyminiszter a kedvezmények eddigi mérvét teljesen megtartotta. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy többrendbeli előterjesztéseinket, amelyek a régi rendeletnek javítására irányultak a Pénzügyminiszter csak igen kis mérvben honorálta, pedig több olyan módosítást ajánlottunk, amelyek nagyon is hozzájárultak volna az épületek jobbátételéhez. Immár tizennégy esztendeje elmúlt, hogy az első tatarozási adókedvezményre vonatkozó törvény megjelent; az akkori nagy munkanélküliség és az, hogy akkor még új építkezések nem voltak, hozta létre az 1925. évben az első törvényt, amelyet úgy az építő közönség, mint az iparosság igen szívesen fogadott. Azóta a tatarozási és átalakítási törvényeknek és rendeleteknek egész sora jelent meg, sok viszontagtagságba került a tatarozási adókedvezmény intézménye, egy ideig súlyosan diszkreditálva is volt, de azért bizonyos mértékig mindig hozzájárult a munkanélküliség és a lakáshiány enyhítéséhez. Az elmúlt években az új építkezések nagyobb tempója az átalakítási munkákat háttérbe szorította, úgy hogy hovatovább már nem is bírt olyan jelentőséggel, mint régebben. Hogy mit hoz az új év, azt nem tudhatjuk: ha nem lesz elég új építkezés, akkor megint erőre kap az átalakítás és tatarozási munka, minthogy ez az új építkezésnél sokkal kevesebb tőkét igényel, de ha — Isten adja — lesz elegendő új munka, akkor a tatarozási tevékenység továbbra is háttérbe fog szorulni. Az volna a kívánatos, hogy ilyen átalakítási adókedvezményre már ne is legyen szükség. Ha a Pénzügyi kormány mentesíti a háztulajdonost a rendkívül magas pótadóktól, akkor minden háztulajdonos — saját érdekében — maga fog tataroztatni minden külön adókedvezmény nélkül. Kisműves- és ácsmesteri vizsgára sikeresen készítenek elő egyéni oktatással Dr. SCPIOK TESTVÉREK Budapest, IX., Tiszoltó u. 45. T.: 1-408-98 FAI BORIS!d LAPOKAI (CSEMPÉKET) fehér és gsínee kivitel boa konyhák, fürdék, műhelyek, hentesüzletek, lópeeűhá■ak és a tökhí réasére Szállítja és kiT&nfttra fekteti Le a TELEFOS Bili*•2-78-1S, M-*78-18 BUDAPESTI ZSOLNAY- féle PORCELLÁKFAY ANCEGYAR R.-T. Tetősek _ » díjtalanul. XIV«ŐV-U. 153 K Blilééit A J. ITOTT BETON GÖMB VAS SZÁLLÍTJA RAJZSZELIMT AZONNAL RAKTÁRRÓL hulladékmentesem BETON VASÁRUSÍTÓ ÉS VASIPARI • VÁLLALAT T. 1-140-16 Stern Zsigmond oki. mérnök BUDAPEST. V., PANNONIA-U. 17. Épitőszerszámok* Gépek Gyorsfelvonók. KÖLCSÖn SS ! Betonkeverőgépek. £A,esk*k. Stern Eml Csáfejf-u. 43. Teslem 230-648. KURZ Will festek a vezető marha! HURSWEIL festészgyár Német-utca 10—12. sz.♦ mm Bela lilis padlóhurkolási sállalil ETERNIT falburkolatok BUDAPEST, VL, Gr. ZICHY JENÖ-U. 37. Telefon: 1-198-81. ETERNIT-CSÖVEK üvesbeton építőmester üvegbeton specialista. Budapest, XI., Horthy Miklós út 101. födémet, falat járhatóan, tűzbiztosan készít Telefon: 2-685 00 Gyári edények Kazánbefalazások, kemencék Csilodisz’ntas Rádora. 19. TeL. 1 120 07 Dolgozzunk Citadur tatai bauxitcementtel! Részeni?ni'tkm^ Kasvar általános Röszénbitnya RészMtírsulaton’