Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-05 / 1. szám

míUzalU & ItözfrazUavági hetilap A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGE, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZ. SZÖVETSÉGE HIVATALOS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM BUDAPEST, 193a JANUÁR 5 L' (Xi6^~^ /Zoo-f családipótlék törvény és rendelkezései Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányá­szatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló törvény I. FEJEZET. A gyermeknevelési pótlékra való igény jogosultság. 1. §. Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászat­ban foglalkoztatott napszámosnak, mun­kásnak, szolgának (altisztnek), továbbá a kereskedűsegéd kivételével — ipa­rossegédnek és más hasonló alkalmazott­nak mind a sajat, mind a házastársa törvényes, törvényesített, örökbefogadott és házasságon kívül született gyermeke után, ha a gyermek eltartásának kötele­zettsége terheli és a tartásáról gondos­kodik, gyermeknevelési pótlék jár. Gyermeknevelési pótlék jár az unoka eltarasára kötelezett nagyszülőnek is, ha az unoka eltartásáról gondoskodik. Ugyanaz után a gyermek után ugyan­arra az időre csak egy jogosult igényel­het gyermeknevelési pótlekot, és pedig a házastarsak együttélése esetében első­sorban a férj. 2. %. A munkaviszonyban álló igény­jogosultnak gyermeknevelési pótlékra attól az időponttól kezdve van igénye, amikor a törvény rendelkezései,munka­adójára vonatkoztatva a végrehajtási rendelet értelmében hatály balepnek. Egyébként a gyermeknevelési pótlék az alkalmazás napját követő hónap első napjától kezdve jár. Az alkalmazási tartam alatt a gyer­meknevelési pótlék a gyermek születése, törvényes!tese, illetőleg örökbefogadása napját, a házastársak a házasság meg­kötése előtt szüle l ett gyermekét illetően a házasságkötés napját, az 1. §. második bekezdése esetében pedig az eltartási kötelezettség bekövetkezésének napját követő hónap első napjától kezdődően jár. Az atya a házasságon kívül született gyermeke után csak abban az esetben igényelhet gyermeknevelési pótlékot,' ha a gyermeket saját gyermekének el­ismerd, az elismerés az anyakönyvijén bejegyeztetett és a gyermek eltartásáról gondoskodik. A pótlék ebben az esetben is az elismerés anyakönyvi bejegyzését követő hónap első napjától kezdődően jár. amelyben az igényjogosult a törvény hatálya alá a végrehajtási rendelet ér­telmében eső vállalatnál munkaviszony­ban nem állott. Ki kell azonban fizetni a gyermek­nevelési pótlékot, ha az igényjogosult meghal, további hat hónapon át. Ugyan­csak ki kell fizetni a pótlékot, ha az igényjogosult baleset vagy betegség miatt keresetképtelen vagy munka- viszonya bármely okból hibáján kívül megszűnik és új alkalmazást hibáján kí­vül nem kap, avagy katonai szolgalatot ieljesít további három hónapon át, de legfeljebb annyi időre, amennyi időn át a megszakítást megelőzően munka­viszonyban állott. Azt az igényjogosultat, aki valamely hónapban a törvény hatálya alá a vég­rehajtási rendelet értelmében eső válla­lattól tizenötnél kevesebb munkanapra kapott munkabért, úgy kell tekinteni, mintha az illető hónapban nem állott volna munkaviszonyban. 4. §. A gyermeknevelési pótlékra vo­natkozó igény megszűnik annak a hó­napnak a végével, amelyben a gyermek meghalt, vagy tizenegyedik életévét be­töltötte vagy az igényjogosultnak a tar­tási kötelezettsége a gyermek irányá­ban megszűnt. Ha az igényjogosult a gyermek eltar­tásáról nem gondoskodik, a gyermek­nevelési pótlék annak jár, aki a gyer­meket eltartja. 5. A félévnél régebbi gyermekneve­lési pótlékra igény nem érvényesíthető­II. FEJEZET. A gyermeknevelési pótlék és járulék 6. §. A gyermeknevelési pótlék minden egyes gyermek után bavonkint öt pengő. 7. §. A gyermeknevelési pótlék fede­zésére az ipari (kereskedelmi), valamint a bánya- és kohóvállalatok kötelesek a j nálunk alkalmazott napszámosok, műn : teások, szolgák (altisztek), továbbá — a | kereskedősegedek kivételével — az ipa- j rossegédek és más hasonló alkalmazót- j tak előző évi átlagos létszámának és a | járulékegységnek szorzatával meghatá- i I negyed első hónapjának 5. napjáig, I egyenlő részletekben a családpénztái'ba előzetesen befizetni. A gyermeknevelési pótlék fizetésére és a tartalékalap (9. §.) létesítésére a számadási évben előreláthatóan szüksé­ges pénzösszeg osztva a járulék fizeté­sére kötelezett vállalatokban alkalmazott napszámosok, munkások, szolgák (altisz­tek), iparossegédek ás más hasonló al­kalmazottak elűző évi átlagos létszámá­val, adja a pengőértékű járulékegységet. Az előző bekezdésben említett munkás- létszám megállapításánál o férfiakat tel­jes számban, a nőket pedig létszámuk kétharmad részében kell figyelembe venni. A járulékegység mérvét az előző be­kezdések értelmében egy-egy számadási évre az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár (16. §.) javaslata alapjáD az jparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyet­értve állapítja meg. A számadási évben alakult vállalatok alakulásuk évében az iparügyi minisz­ter által a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszterrel egyetértve megállapí­tandó szabályok szerint kötelesek járu­lékot fizetni. A késedelmesen befizetett járulék után késedelmi kamatot kell fizetni. A járulékot ésf a késedelmi kamatot nem lehet a munkbérből levonni. 8. §. A családpénztár a gyermekneve­lési pótlékot — esetleg a m. kir. posta­takarékpénztár útján — havonta fizeti ki az igényjogosultaknak. A szakmai családpénztár (10. §.) a be­folyt járulékból a gyermeknevelési pót­lék kifizetése után fennmaradó felesle­get az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárba befizeti. Ha a szakmai családpénztár a befolyt járulékból a gyermeknevelési pótlék ki­fizetésére szükséges összeget teljes egé­szében fedezni nem tudja, a hiányzó összeget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár folyósítja. 9. §. A befolyt járulóknak a gyermek- novelési pótlékra ki nem fizetett részét tartalékalapként kell kezelni. A tartalékalap céljaira a gyermek- nevelési járulék évi összegének tíz szá­zaléka fordítható. A tartalékalap a gyermeknevelési járulék átlagos évi összegénél nagyobb nem lehet. A tartalékalapot az Országos Ipari- és Bányászati Családpénztár gyümöl­csöző módon kezeli. 8. §. A gyermeknevelési pótlékra vo­natkozó igény szünetel arra a hónapra, rozott összeget negyedóvenkint, az év­A «zab. ÚJFAJTA Thermophor szellőzés I« £ ír £ n t? & £ több egymásfölötti eme­let tüzelései köthetők. Kéménycsoportolc feleslegesek. Ideális alaprajzi megoldások. Legjobb bnzat viszony ok stb. gyűjtő rendszerre] lakások meHékfoelyi- sigeí részére FelvIlAgrorttisok SCHULZ Tüselésteehn. é* Építési Rt. VII., Aréna-út80. Tel.: l-829-04és 1-410-42 Paulus Pál Ede V., Nádor-utca 19. Telefon: 1—120—071 III. FEJEZET Szakmai (vállalati) családpénztárak és az országos Ipari és Bányászati Család- pénztár. 10. §. A gyermeknevelési pótlékra igény­jogosultság megállapításával, valamint a gyermeknevelési járulék befizetésével és a gyermeknevelési pótlék kifizetésé­vel járó teendőket az ipar (kereskede- lem). valamint a bányászat és a kohá­szat egyes ágaira kiterjedő hatáskörrel felállított szakmai családpénztárak lát­ják el. VI. 4. Az iparügyi miniszter, illetőleg az 1935:VII. te. alapján megállapított ügykörben a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter az érdekeltség meg­hallgatása után állapítja meg, hogy az ipar (kereskedelem), valamint a bányá­szat és kohászat mely ágára és az or­szág területének mely részére kell szak­mai esaladpénztárt felállítani. 12. §. A szakmai családpénztárak fel­állításának és igazgatásának költségét az ipar (kereskedelem), valamint a bá­nyászat és kohászat illető ágaihoz tar­tóz ó munkaadók viselik. Az egyes mun­kaadóknak a költségekhez való hozzá­járulási mértékét az általuk fizetett gyermeknevelési járulék arányában — az érdekeltség meghallgatása után — az ipuriigyi miniszter, az 1935:VII. te. alap­ján megállapított ügykörben pedig a ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. Ha valamely szakmai esaládpénztárt több foglalkozási ághoz tartozó munka­adók állítanak föl és tartanak fenn, azt az arányt, amelybou az egyes foglalko­zási ágak a költségekhez hozzájárulnak, az érdekeltek meghallgatása után az illetékes miniszter állapítja meg. VI. 4. A szakmai pénztárak jogi szemé­lyek. Az egyes szakmai pénztárak élén az Igazgatóság áll. Az igazgatóság tagjai az illetékes miniszter az érdekelt mun­kaadók és munkavállalók, valamint ezeknek a körén kívülálló szakférfiak sorából egyharmad-egyharmad arányban három év tartamára nevezi ki. Az igaz­gatóság tagjait az illetékes miniszter tisztségük alól a három év eltelte előtt is felmentheti. Az igazgatóság tagjainak állása tisz­teletbeli. A munkavállalók sorából kine­vezett tagok a felmerült költség és az időmulasztussal járó károsodás megtérí­tését kívánhatják. •7&.V«*SZAC*AP<UOeí BŰJE« LMJOSRAM yfia CIKLON KÉMÉNYFELTÉT SCHULZ TÜZEL Í&TT5C1TN ÍK A ti, JlB&NVÜT *>. ÍKAI és ÉPÍTÉS! B^J. fBL.t l-32#-04 ÉS 1-410-ift

Next

/
Thumbnails
Contents