Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-05 / 1. szám
Udol. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ im január . A szakmai pénztárak alkalmazottait az igazgatóság meghallgatása után az illetékes miniszter nevezi ki. Szolgálati viszonyaik tekintetében az iparügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve kiadott szolgálati és fegyelmi szabályzat irányadó. Amennyiben a szabályzat nem rendelkezik, az alkalmazottak szolgálati viszonya tekintetében az iparban (kereskedelemben) alkalmazottakra érvényes jogszabályok irányadók. 14. §. Az iparügyi miniszter, az 1931. évi VII. tc. alapján megállapított ügykörben pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az általa megállapított feltételek mellett engedélyt adhat arra, hogy egyes vállalatokra nézve a 10. §-ban megszabott teendőket az illető vállalat által felállított és fenntartott családpénztár (vállalati családpénztár) lássa el. Az engedély visszavonható. A vállalati családpénztár a gyermeknevelési pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget a foglalkozási ágra illetékes családi pénztárba fizeti be, ha pedig a vállalatot terhelő gyermeknevelési járulék a vállalati pénztárból kifizetendő gyermeknevelési pótlék összegét nem fedezi, a hiányzó összeget a vállalati családpénztár számára illetékes családpénztár folyósítja. 15. §. A szakmai és vállalati családpénztárak felállításának és fenntartásának, szervezetének és ügyvitelének, valamint a gyermeknevelési járulék megállapításának, a gyermeknevelési járulék és a késedelmi kamat befizetésének, továbbá a gyermeknevelési pótlék kifizetésének részletes szabályait, végül a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos bejelentéseket, igazolásokat és nyilvántartásokat az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi-, a belügy és pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. 16. §. A szakmai családpénztárak pénzügyi egyensúlyának fenntartására (8.), a szakmai és a vállalati családpénztárak működésének ellenőrzésére, valamint a hozzántalt munkavállalók tekintetében a szakmai pénztárak teendőinek elvégzésére Budapest székhellyel Országos Ipari és Bányászati Családpénztár állíttatik fel. 17. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottság ellenőrzése alatt áll. A felügyelőbizottság ellenőrzi az ügyvitelt, az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felhívására véleményt nyilvánít és a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó kérdésekben az iparügyi miniszterhez javaslatokat tehet. 18. §. A felügyelőbizottság elnökét és két alelnökét az iparügyi miniszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve tett előterjesztésére három év tartamára a minisztérium nevezi ki. A felügyelőbizottság tizennyolc tagját éspedig az érdekelt munkaadók és munkavállalók, valamint az ezek körén kívülálló szakférfiak sorából egyharmad-egyharmad arányban, az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve három év tartamára nevezi ki. A felügyelőbizottság elnöke, alelnökei és tagjai tisztségük alól a három év eltelte előtt is felmenthetők. A felügyelőbizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak állása, tiszteletbeli. A munkavállalók sorából kinevezett tagok a felmerült költség és az időmulasztással járó károsodás megtérítését kívánhatják 19. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár ügyvitelét állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak látják kl. Az ügyvitel élén az igazgató áll. 20. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár ügyvitelével és ellenőrzésével kapcsolatos költségek fedezéséről az iparügyi minisztérium költségvetésében kell gondoskodni. 21. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár az iparügyi miniszter felügyelete alatt áll. 22. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint az illetékes szakmai családpénztár a járulékfizetésre kötelezetteket kötelességeik teljesítésetekintetében ellenőrzi és ebből a célból a vállalatokat bármikor megvizsgálhatja. A vállalatok a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátani, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínén megtekintését megengedni, valamint a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek. A gyermeknevelési pótlékot igénylők, valamint az igényjogosultak az illetékes pénztár felhívására a szükséges felvilágosításokat megadni és a vonatkozó okiratokat bemutatni tartoznak. Az 1927:XXI. és az 1928:XL. tc. alapján működő biztosító intézetek és az elismert vállalati nyugdíjpénztárak az Országos Ipari és Bányászati Családpénztári ellenőrző tevékenységében támogatni tartoznak, IV. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 23. §. A gyermeknevelési pótlék nem engedményezhető, el nem zálogosítható és csak a gyermek eltartása és nevelése céljára vonható végrehajtás alá. 24. §. A jelen törvény alapján fizetendő járulékot, késedelmi kamatot, úgyszintén a 12. §. értelmében fizetendő költséghozzájárulást közadók módjára kell behajtani. 25. §. Ha a munkaadó a munkavállalónak jogszabály, szokás, szerződés vagy megállapodás alapján a jelen törvény szerint megállapítottnál nagyobb öszszegű gyermeknevelési pótlékot (gyermeknevelési segélyt, családi pótlékot stb.) köteles fizetni, e kötelezettsége továbbra is fennmarad, azonban a családpénztár részéről kifizetett gyermeknevelési pótlékot a munkavállalójának járó összegből levonhatja. 26. §. Semmis az olyan megállapodás, amellyel a munkavállaló a jelen törvénynek, vagy az annak alapján kibocsátott miniszteri rendeletnek rendelkezéseiből folyó jogáról lemond, vagy amely ezeknél a rendelkezéseknél a munkavállalóra hátrányosabb 27. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól mentesek. Ugyancsak mentesek az öszszes állami, törvényhatósági és községi adók alól a jelen törvény alapján kifizetett gyermeknevelési pótlékok. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelőbizottságának, valamint a szakmai családpénztárak igazgatóságának a munkavállalók sorából kinevezett tagjai részére a 18. §., illetőleg a 13. §. alapján időmulasztás címén kifizetett összegek adókötelesek. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben részesülnek. Az igényjogosultnak a jelen törvényben szabályozott gyermeknevelési pótlék folyósítása iránt benyújtott beadványa — ideértve a jogorvoslati beadványt is — vagy az azt pótló jegyzőkönyv illetékmentes. Illetékmentes továbbá az igényjogosultság igazolásához szükséges okirat is mindaddig, amíg azt más célra nem használják; végül illetékmentes a jelen törvény alapján folyósított pótlék felvételéről kiállított nyugta. 28.S. A jelen törvény alapján felmerülő vitás ügyekben, ideértvén vállalati családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeit is, elsőfokon az illetékes szakmai családpénztár, másod- és végsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár igazgatója jár el. A hozzáutalt munkavállalóknak, valamint a szakmai családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeiben elsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár igazgatója, másod- és végsőfokon a felügyelőbizottság elnöke határoz. A pénzbírságot gyermeknevelési célokra kell fordítani. 30. §. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá neon esik, kihágást követ el. 1. az a munkaadó, aki 1. a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos bejelentésben vagy igazolásban valótlan adatot ad elő vagy abból a célból, hogy a törvény értelmében őt terhelő járulékfizetési kötelezettségektől jogosulatlanul mentesüljön, bejelentési kötelezettségét a törvényes határidőben, vagy a törvényes szabályok szerint nem teljesíti; 2. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, vagy az illetékes szakmai családpénztár által elrendelt helyszíni vizsgálatot megakadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínen megtekintését nem engedi meg vagy megakadályozza, avagy a szükséges felvilágításokat a pénztár közegének nem adja meg; 8. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságába, vagy a szakmai pénztárak igazgatóságába kinevezett alkalmazottját tisztségének betöltésében, a nála tett bejelentés ellenére megakadályozza; II. az az alkalmazott, aki gyermeknevelési pótlék elnyerése céljából hamis bejelentést tesz, vagy hamis igazolást terjeszt elő. Az előző bekezdés 1. pontjában meghatározott kihágás büntetése 2 hónapig terjedhető elzárás, a 2. és 3., valamint II. pontban meghatározott kihágás büntetése pedig 600 pengőig terjedhető pénzbüntetés. Az első bekezdés 2. és 3., valamint II. pontja alá eső kihágás büntetése is 2 hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követi el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt és büntetésének kiállása óta 2 év még nem telt el. A pénzbüntetés tekintetében az 1923. évi X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az első bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás. A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. 31. §. Ha a 30. §. alá eső valamely kihágást a vállalat felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. 32. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s 2 hónapig terjedhető elzárással kell büntetni a szakmai pénztár igazgatóságának, vagy az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelőbizottságának azt a tagját, aki az ügyköre teljesítésében tudomására jutott üzemi, vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli, vagy a maga, vagy más javára jogtalanul felhasználja. 33. §. A törvényt fokozatosan, éspedig először a legalább 20, e törvény hatálya alá eső alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekintetében kell hatályba léptetni. A törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően gondoskodik. építőmesteri szakvizsgára és elővizsgára magánoktatással felelős-séggel, sikerrel, tíz év óta előkészít Bera Károly építészmérnök, építőmester, XIV., Torontá’n. L . Tel.: 297-301. Kész jegyzetek. Szakkönyvtár. V. FEJEZET. Büntető és hatálybaléptető rendelkezések. 29. §. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, 1000 pengőig, ismétlés esetében pedig 3000 pengőig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a munkaadót, aki elfogadható indok nélkül: 1. a jelen törvény alapján megkívánt bejelentést vagy igazolást nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti, avagy elmulasztja ; 2. a járulékot késedelmesen fizeti vagy befizetését elmulasztja. A pénzbírság megállapítása ügyében a 28. §-ban említett megkülönböztetés szerint a családpénztárak járnak el. Rendelet a szakmai családpénztár felállítása tárgyában A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 60.500/1938. I/a. K. K. M. számú rendelete a szakmai családpénztár felállítása tárgyában. Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938:XXXVI. törvénycikk 11. §-ában említett feladatok ellátására Budapest székhellyel, az egész ország területére kiterjedő működési körrel szakmai családpénztárt állítok fel. Ennek a szakmai családpénztárnak hatásköre a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ügykörébe utalt ipari (kereskedelmi) szakmákra terjed ki. A jelen rendelettel felállított szakmai családpénztár VIII. számmal jelölendő postatakarékpénztári állami letéti csekkszámlájának száma pedig 62.368. A jelen rendelet 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1938. évi december hó 30-án. Kunder Antal s. k., m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A végrehajtási utasítás szövege: A magyar kir. iparügyi miniszternek 50.000/1938. Ip. M. számú rendelete az iparban (kereskedelemben) valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938:XXXVI. törvénycikk hatálybaléptetése és az azzal kapcsolatos rendelkezések tárgyában. Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938:XXXVI. törvénycikk (az alábbiakban: T.) hatálybaléptetése és az azzal kapcsolatos rendelkezések tárgyában — a részletes végrehajtási rendelet kiadásáig — a T. 15. és 33. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, úgyis mint m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a m. kir. belügy- és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve, a következőket rendelem: I. FEJEZET. Hatálybaléptetés. 1. §. A T. rendelkezései az 1888:XVII. törvénycikk és az azt kiegészítő törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső olyan üzletek, üzemek és vállalatok (az alábbiakban: vállalatok) tekintetében, amelyek legalább húsz, a T. hatálya alá eső alkalmazottat (az alábbiakban munkavállaló) foglalkoztatnak, 1039. évi január 1-én hatályba lépnek. A T. hatálya alá esik a napszámos, a munkás, a szolga (az altiszt), — a kereskedősegéd kivételével — az iparossegéd és a hasonló alkalmazottak. A T. hatálya alá esik tehát pl. a segédmunkás, a szakmunkás, az előmunkás, a kocsis, a gépjáróművezető, a kocsikísérő, a gépjáróműkísérő, a takarító, a tűzoltó, az éjjeli őr, a kapus, az úgynevezett segédmester és mester, a művezető, a csillés, a segédvájár, a vájár is. Nem esik azonban a törvény hatálya alá pl. a tanonc, a kereskedősegéd és a tisztviselő. Abban a kérdésben, hogy valamely vállalat hány munkavállalót foglalkoztat, a számadási év (2. §. második bekezdése) egész tartama alatt a számadási év kezdetét megelőző naptári év átlagos munkáslétszáma irányadó; az 1939. év első hat hónapjában tehát az 1937. évi adatokat kell alapul venni. Az első bekezdés alá tartozó vállalatok ideiglenes jegyzékét a jelen rendelet melléklete tartalmazza, melyet minden m. kir. postahivatalban ki kell függeszteni. 11. FEJEZET A gyermeknevelési járulék. 2. §. A szakmai családpénztár a kötelékébe tartozó vállalatoknak a T. 7. §-a harmadik bekezdésében foglaltak figyelembevételével kiszámított előző évi átlagos munkáslétszámát az év február havának végéig az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárnak jelenti, ez pedig március hónap 15. napjáig az iparügyi miniszternek a járulékegység mérve megállapítására javaslatot tesz. Az iparügyi miniszter az év július havának első napjától a következő év június havának 30. napjáig terjedő számadási évre a járulékegység mérvét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve megállapítja és április hó 1-ig- a Budapesti Közlönyben közzéteszi. Az 1938/39. számadási évre irányadó járulékegységet a jelen rendelettel egyidejűleg kiadott külön rendelet állapítja meg. 3. §. A szakmai családpénztár — első ízben pedig az illetékes miniszter — a kötelékébe tartozó vállalatok gyermeknevelési járulékát kiszámítja s megállapítását a vállalattal fizetési meghagyásban közli. A vállalat köteles a kirótt járulék egynegyed-egynegyed részét minden július.