Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-05 / 1. szám

­ Udol. ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ im január . A szakmai pénztárak alkalmazottait az igazgatóság meghallgatása után az illetékes miniszter nevezi ki. Szolgálati viszonyaik tekintetében az iparügyi mi­niszter által a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszterrel egyetértve kiadott szolgálati és fegyelmi szabályzat irány­adó. Amennyiben a szabályzat nem ren­delkezik, az alkalmazottak szolgálati viszonya tekintetében az iparban (keres­kedelemben) alkalmazottakra érvényes jogszabályok irányadók. 14. §. Az iparügyi miniszter, az 193­1. évi VII. tc. alapján megállapított ügy­körben pedig a kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter az általa megálla­pított feltételek mellett engedélyt adhat arra, hogy egyes vállalatokra nézve a 10. §-ban megszabott teendőket az illető vállalat által felállított és fenntartott családpénztár (vállalati családpénztár) lássa el. Az engedély visszavonható. A vállalati családpénztár a gyermek­­nevelési pótlék kifizetése után fenn­maradó felesleget a foglalkozási ágra illetékes családi pénztárba fizeti be, ha pedig a vállalatot terhelő gyermekneve­lési járulék a vállalati pénztárból ki­fizetendő gyermeknevelési pótlék össze­gét nem fed­ezi, a hiányzó összeget a vállalati családpénztár számára illeté­kes családpénztár folyósítja. 15. §. A szakmai és vállalati család­pénztárak felállításának és fenntartásá­nak, szervezetének és ügyvitelének, vala­mint a gyermeknevelési járulék meg­állapításának, a gyermeknevelési járu­lék és a késedelmi kamat befizetésének, továbbá a gyermeknevelési pótlék ki­fizetésének részletes szabályait, végül a gyermeknevelési pótlékkal kapcsolatos bejelentéseket, igazolásokat és nyilván­tartásokat az iparügyi miniszter a ke­reskedelem- és közlekedésügyi-, a bel­­ü­gy és pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. 16. §. A szakmai családpénztárak pénz­ügyi egyensúlyának fenntartására (8.­­), a szakmai és a vállalati családpénztá­­rak működésének ellenőrzésére, vala­mint a hozzántalt munkavállalók tekin­tetében a szakmai pénztárak teendőinek elvégzésére Budapest székhellyel Orszá­gos Ipari és Bányászati Családpénztár állíttatik fel. 17. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottság ellen­őrzése alatt áll. A felügyelőbizottság ellenőrzi az ügy­vitelt, az iparügyi, valamint a kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter fel­hívására véleményt nyilvánít és a gyer­meknevelési pótlékra vonatkozó kérdé­sekben az iparügyi miniszterhez javas­latokat tehet. 18. §. A felügyelőbizottság elnökét és két alelnökét az iparügyi miniszternek a­ kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszterrel egyetértve tett előterjeszté­sére három év tartamára a miniszté­rium nevezi ki. A felügyelőbizottság tizennyolc tagját éspedig az érdekelt munkaadók és munkavállalók, valamint az ezek körén kívülálló szakférfiak sorá­ból egyharmad-egyharmad arányban, az­ iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyet­értve három év tartamára nevezi ki. A felügyelőbizottság elnöke, alelnökei és tagjai tisztségük alól a három év el­telte előtt is felmenthetők. A felügyelőbizottság elnökének, al­­elnökeinek és tagjainak állása, tisztelet­beli. A munkavállalók sorából kineve­zett tagok a felmerült költség és az idő­­mulasztással járó károsodás megtéríté­sét kívánhatják 19. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár ügyvitelét állami tiszt­viselők és egyéb alkalmazottak látják kl. Az ügyvitel élén az igazgató áll. 20. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár ügyvitelével és ellenőrzé­sével kapcsolatos költségek fedezéséről az iparügyi minisztérium költségvetésé­ben kell gondoskodni. 21. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár az iparügyi miniszter fel­ügyelete alatt áll. 22. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint az illetékes szakmai családpénztár a járulékfizetésre kötelezetteket kötelességeik teljesítése­­tekintetében ellenőrzi és ebből a célból a vállalatokat bármikor megvizsgál­hatja. A vállalatok a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségre vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátani, a vo­natkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínén megtekintését megengedni, valamint a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek. A gyermeknevelési pótlékot igénylők, valamint az igényjogosultak az illetékes pénztár felhívására a szükséges felvilá­gosításokat megadni és a vonatkozó ok­iratokat bemutatni tartoznak. Az 1927:XXI. és az 1928:XL. tc. alap­ján működő biztosító intézetek és az el­ismert vállalati nyugdíjpénztárak az Országos Ipari és Bányászati Család­pénztári ellenőrző tevékenységében tá­mogatni tartoznak, IV. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 23. §. A gyermeknevelési pótlék nem engedményezhető, el nem zálogosítható és csak a gyermek eltartása és nevelése céljára vonható végrehajtás alá. 24. §. A jelen törvény alapján fize­tendő járulékot, késedelmi kamatot, úgy­szintén a 12. §. értelmében fizetendő költséghozzájárulást közadók módjára kell behajtani. 25. §. Ha a munkaadó a munkavállaló­nak jogszabály, szokás, szerződés vagy megállapodás alapján a jelen törvény szerint megállapítottnál nagyobb ösz­szegű gyermeknevelési pótlékot (gyer­meknevelési segélyt, családi pótlékot stb.) köteles fizetni, e kötelezettsége to­vábbra is fennmarad, azonban a család­pénztár részéről kifizetett gyermekneve­lési pótlékot a munkavállalójának járó összegből levonhatja. 26. §. Semmis az olyan megállapodás, amellyel a munkavállaló a jelen tör­vénynek, vagy az annak alapján kibo­csátott miniszteri rendeletnek rendel­kezéseiből folyó jogáról lemond, vagy amely ezeknél a rendelkezéseknél a munkavállalóra hátrányosabb 27. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vál­lalati) családpénztárak az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól mentesek. Ugyancsak mentesek az ösz­­szes állami, törvényhatósági és községi adók alól a jelen törvény alapján kifize­tett gyermeknevelési pótlékok. Az Országos Ipari és Bányászati Csa­­ládpénztár felügyelőbizottságának, vala­mint a szakmai családpénztárak igaz­gatóságának a munkavállalók sorából kinevezett tagjai részére a 18. §., illető­leg a 13. §. alapján időmulasztás címén kifizetett összegek adókötelesek. Az Országos Ipari és Bányászati Csa­ládpénztár, valamint a szakmai (válla­lati) családpénztárak az okirati, tör­vénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben ré­szesülnek. Az igényjogosultnak a jelen törvény­ben szabályozott gyermeknevelési pót­lék folyósítása iránt benyújtott beadvá­nya — ideértve a jogorvoslati beadványt is — vagy az azt pótló jegyzőkönyv illetékmentes. Illetékmentes továbbá az igényjogosultság igazolásához szüksé­ges okirat is mindaddig, amíg azt más célra nem használják; végül illetékmen­tes a jelen törvény alapján folyósított pótlék felvételéről kiállított nyugta. 28.­­S. A jelen törvény alapján felme­rülő vitás ügyekben, ideértvén vállalati családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeit is, elsőfokon az illetékes szakmai családpénztár, másod- és végsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Család­pénztár igazgatója jár el. A hozzáutalt munkavállalóknak, vala­mint a szakmai családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között fel­merülő vitás ügyeiben elsőfokon az Or­szágos Ipari és Bányászati Családpénz­­tár igazgatója, másod- és végsőfokon a felügyelőbizottság elnöke határoz. A pénzbírságot gyermeknevelési cé­lokra kell fordítani. 30. §. Ha a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá neon esik, kihágást követ el. 1. az a munkaadó, aki 1. a gyermeknevelési pótlékkal kap­csolatos bejelentésben vagy igazolásban valótlan adatot ad elő vagy abból a célból, hogy a törvény értelmében őt terhelő járulékfizetési kötelezettségektől jogosulatlanul mentesüljön, bejelentési kötelezettségét a törvényes határidőben, vagy a törvényes szabályok szerint nem teljesíti; 2. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, vagy az illetékes szak­mai családpénztár által elrendelt hely­színi vizsgálatot megakadályozza, a já­rulékfizetési és bejelentési kötelezett­ségre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a­ vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszí­nen megtekintését nem engedi meg vagy megakadályozza, avagy a­ szükséges fel­világításokat a pénztár közegének nem adja meg; 8. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságába, vagy a szakmai pénztárak igazgatósá­gába kinevezett alkalmazottját tisztsé­gének betöltésében, a nála tett bejelentés ellenére megakadályozza; II. az az alkalmazott, aki gyermeknevelési pótlék elnyerése céljából hamis bejelentést tesz, vagy ha­mis igazolást terjeszt elő. Az előző bekezdés 1. pontjában meg­határozott kihágás büntetése 2 hónapig terjedhető elzárás, a 2. és 3., valamint II. pontban meghatározott kihágás bün­tetése pedig 600 pengőig terjedhető pénz­büntetés. Az első bekezdés 2. és 3., valamint II. pontja alá eső kihágás büntetése is 2 hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követi el, aki ilyen kihá­gás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt és büntetésének kiállása óta 2 év még nem telt el. A pénzbüntetés tekintetében az 1923. évi X. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az első bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munka­vállaló tekintetében külön kihágás. A kihágások miatt az eljárás a köz­igazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. 31. §. Ha a 30. §. alá eső valamely ki­hágást a vállalat felelős vezetője kö­vette el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének telje­sítésében mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is bü­ntetni kell. 32. §­ Amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s 2 hónapig terjed­hető elzárással kell büntetni a szakmai pénztár igazgatóságának, vagy az Or­szágos Ipari és Bányászati Családpénz­tár felügyelőbizottságának azt a tagját, aki az ügyköre teljesítésében tudomá­sára jutott üzemi, vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli, vagy a maga, vagy más javára jogtalanul felhasz­nálja. 33. §. A törvényt fokozatosan, éspedig először a legalább 20, e törvény hatálya alá eső alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekintetében kell hatályba léptetni. A törvény hatálybalépéséről és végre­hajtásáról az iparügyi miniszter az ér­dekelt miniszterekkel egyetértően gon­doskodik. építőmesteri szakvizsgára és elővizsgára magánoktatással felelős-­­séggel, sikerrel, tíz év óta előkészít Bera Károly építészmérnök, építőmester, XIV., Torontá’­n. L . Tel.: 297-301. Kész jegyzetek. Szakkönyvtár. V. FEJEZET. Büntető és hatálybaléptető rendelkezések. 29. §. Ha a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, 1000 pen­gőig, ismétlés esetében pedig 3000 pen­gőig terjedhető pénzbírsággal kell bün­tetni azt a munkaadót, aki elfogadható indok nélkül: 1. a jelen törvény alapján megkívánt bejelentést vagy igazolást nem a törvé­nyes határidőben, vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti, avagy elmu­lasztja ; 2. a járulékot késedelmesen fizeti vagy befizetését elmulasztja. A pénzbírság megállapítása ügyében a 28. §-ban említett megkülönböztetés sze­rint a családpénztárak járnak el. Rendelet a szakmai családpénztár felállítása tárgyában A m. kir. kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter 60.500/1938. I/a. K. K. M. számú rendelete a szakmai családpénztár felállítása tárgyában. Az iparban (kereskedelemben), vala­mint a bányászatban és a kohászatb­an alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938:XXXVI. törvény­cikk 11. §-ában említett feladatok el­látására Budapest székhellyel, az egész ország területére kiterjedő működési körrel szakmai családpénztárt állítok fel. Ennek a szakmai családpénztárnak hatásköre a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter ügykörébe utalt ipari (kereskedelmi) szakmákra terjed ki. A jelen rendelettel felállított szakmai családpénztár VIII. számmal jelölendő postatakarékpénztári állam­i letéti csekk­számlájának száma pedig 62.368. A jelen rendelet 1939. évi január hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1938. évi december hó 30-án. Kunder Antal s. k., m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A végrehajtási utasítás szövege: A magyar kir. iparügyi miniszternek 50.000/1938. Ip. M. számú rendelete az iparban (kereskedelemben) valamint a bányászatban és kohászatban alkalma­zott munkások gyermeknevelési pótléká­ról szóló 1938:XXXVI. törvénycikk ha­tálybaléptetése és az azzal kapcsolatos rendelkezések tárgyában. Az iparban (kereskedelemben), vala­mint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938:XXXVI. törvény­cikk (az alábbiakban: T.) hatálybalépte­tése és az azzal kapcsolatos rendelkezé­sek tárgyában — a részletes végrehaj­tási rendelet kiadásáig — a T. 15. és 33. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, úgyis mint m. kir. kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter, a m. kir. belügy- és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyet­értve, a következőket rendelem: I. FEJEZET. Hatálybaléptetés. 1. §. A T. rendelkezései az 1888:XVII. tör­vénycikk és az azt kiegészítő törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső olyan üzletek, üzemek és vállalatok (az alábbiakban: vállalatok) tekinteté­ben, amelyek legalább húsz, a T. hatálya alá eső alkalmazottat (az alábbiakban munkavállaló) foglalkoztatnak, 1039. évi január 1-én hatályba lépnek. A T. hatálya alá esik a napszámos, a munkás, a szolga (az altiszt), — a ke­­reskedősegéd kivételével — az iparos­segéd és a hasonló alkalmazottak. A T. hatálya alá esik tehát pl. a segédmun­kás, a szakmunkás, az előmunkás, a ko­csis, a gépjáróművezető, a kocsikísérő, a gépjáróműkísérő, a takarító, a tűzoltó, az éjjeli őr, a kapus, az úgynevezett se­gédmester és mester, a művezető, a csil­lés, a segédvájár, a vájár is. Nem­ esik azonban a törvény hatálya alá pl. a ta­­nonc, a kereskedősegéd és a tisztviselő. Abban a kérdésben, hogy valamely vállalat hány munkavállalót foglalkoz­tat, a számadási év (2. §. második be­kezdése) egész tartama alatt a szám­adási év kezdetét megelőző naptári év átlagos munkáslétszáma irányadó; az 1939. év első hat hónapjában tehát az 1937. évi adatokat kell alapul venni. Az első bekezdés alá tartozó vállalatok ideiglenes jegyzékét a jelen rendelet melléklete tartalmazza, melyet minden m. kir. postahivatalban ki kell függesz­teni. 11. FEJEZET A gyermeknevelési járulék. 2. §. A szakmai családpénztár a kötelékébe tartozó vállalatoknak a T. 7. §-a har­madik bekezdésében foglaltak figyelem­bevételével kiszámított előző évi átlagos munkáslétszámát az év február havának végéig az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárnak jelenti, ez pedig már­cius hónap 15. napjáig az iparügyi mi­niszternek a járulékegység mérve meg­állapítására javaslatot tesz. Az iparügyi miniszter az év július ha­vának első napjától a következő év jú­nius havának 30. napjáig terjedő szám­adási évre a járulékegység mérvét a ke­reskedelem- és közlekedésügyi minisz­terrel egyetértve megállapítja és április hó 1-ig- a Budapesti Közlönyben közzé­teszi. Az 1938/39. számadási évre irányadó járulékegységet a jelen rendelettel egy­idejűleg kiadott külön rendelet állapítja meg. 3. §. A szakmai családpénztár — első ízben pedig az illetékes miniszter — a kötelé­kébe tartozó vállalatok gyermeknevelési járulékát kiszámítja s megállapítását a vállalattal fizetési meghagyásban közli. A vállalat köteles a kirótt járulék egy­negyed-egynegyed részét minden július.

Next