A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-20 / 1-2. szám

Hogyan működik a CREDOMA a szlovák- magyar faexport bonyolító szerve A csehszlovák fenyőfűrészáru igen ke­resett és kedvelt anyaga a feldolgozó iparnak, a bányafaellátásunknak pedig jelentős részét Szlovákia biztosítja. A kö­zelmúltban Budapesten tartózkodott cseh­szlovák delegáció egyik vezető tagjától, Vladimir Bodicky-tól, a Dredoma igaz­gatójától módunkban állott felvilágosítást kapni arról, hogyan és miképpen kerül el hozzánk a csehszlovák faanyag. Az alábbi igen érdekes tájékoztatást kap­tuk . A Dredoma szövetkezet, keretében együttm­űködnek a szlovák fatermelők, fűrészesek, fakereskedők, továbbá az erdőtulajdonosok is, szóval mindazok, akik a­ magyar exportot bonyolítják. Az együttműködés azt jelenti, hogy a Dredo­­mában tömörültek az állami erdők, az ál­lamosított faipar, a magánfűrészesek és a nagykereskedők. A szövetkezésben ma­joritással bírnak az állami erdők, a többi tagok jelentősége egyforma. Az állami erdők majoritása nem abban nyilvánul, hogy annak előnyeit gyakorolják és élve­zik, hanem részvételükkel emelik a szerve­zet súlyát és megadják hivatalos jellegét. Meg kell említenem, hogy az erdőbirtok csak részben az államé, vannak nagyobb egyházi, városi, úrbéres, közbirtokossági és kisebb magánerdőbirtokok is, melyek szintén tagjaink. A tagok szövetkezeti alapon dolgoznak, élvezik a szövetkezés előnyeit, közreműködésük kereskedelmi, üzleti vonatkozású.­­ Az anyaggazdálkodást az Erdészeti és Faközpont irányítja, együttműködve az illetékes más hivatalokkal. Az exportot a Faközpont intézi és javasolja a külke­reskedelmi minisztériumnak. Magyar vi­szonylatban a faanyagkivitel összes ügyeit a Credoma végzi, az állami, az ál­lamosított és magánérdekeltségekét egy­aránt. Ez a központi irányítás teljesen megfelel a mai kor kívánalmainak, mely a szociális szempontok érvényesítését leg­alkalmasabban a közös irányítással való­síthatja meg. Évekkel ezelőtt, amikor csak nagyon sok nehézséggel tudtuk bo­nyolítani a faexportot, az érdekeltek kí­vánták az egykéz létesítését. Ez a kíván­ságuk ma is változatlanul fennáll. —Magyarországgal való kapcsolataink mindig a legszívélyesebbek voltak, az áru­csere tekintetében tapasztalataink kedve­zőek. Mindig tudtunk alapot találni, melynek keretében az üzleti kapcsolato­kat fenntarthattuk és mely mindkét or­szág érdekének megfelel. Ha fel is me­rültek esetleg ellentétek, igyekeztünk a kedvező megoldást megtalálni úgy az it­teni­ tárgyalásaink alkalmával, mint ott­hon az érdekek egyeztetésénél. A szövet­kezésnek így módjában állott a közösség sokirányú szempontjait összhangba hozni és a kisemberek boldogulását elősegíteni. Tagjaink között mindig szem előtt kíván­tuk tartani az igazságos elosztás elvét, hogy egyes tagjaink­­megfelelő arányban részesüljenek a faexportból. Ami az egyes cégek kapacitását illeti, azt időkö­zönként felülvizsgáljuk és állapítjuk meg. Habár számos cseh cég is részesül a fa­anyag kivitelében, az anyag majdnem teljességében a szlovenszkói részből ke­rül ki.­­— Mi úgy tekintünk Magyarországra, mint természetes piacunkra és eszerint is kezeljük, hiszen évtizedes üzleti összeköt­tetéseink már tradíciókra tekinthetnek vissza. Legfőbb elvünk volt mindenkor az esetleges nehézségek áthidalása. Felsza­badulás után mi voltunk az elsők, akik mekezdtük az exportot Magyarország felé. A legnehezebb időkben, 1945-ben a magyar bányák már kaptak tőlünk bá­nyafát. Ezt az első lépést sok további szállítmány követte. Mindez véleményeim szerint azért volt lehetséges, mivel mind­két fél, úgy Magyarország, mint Cseh­szlovákia, tudatában vo­lt a kölcsönös árucsere jelentőségének és ápolta ezt a szívélyes viszonyt. E kellemes összekötte­tést továbbra is fenn szeretnénk tartani, sőt tovább kívánjuk fejleszteni. Egészsé­ges megoldást jelent ez mindkét félre nézve, mely nemcsak eredményesnek, ha­nem hasznosnak is mutatkozik. Reméljük, hogy Vladimir Bodicky igaz­gató nyilatkozata biztosítéka a kölcsönös megértésnek és a barátságos együttmű­ködésnek. Szántó Magda Elkészült a faipari kollektív szerződés Hónapokig tartó lelkiismeretes tárgya­lások után elkészült a faipari kollektív szerződés és megjelent a Magyar Köz­löny 1947 december 24-i számában. Az általános kollektív szerződési keret ren­delkezéseit már régebben ismertettük „A FA” hasábjain, de most részleteseb­ben át kell tekintenünk a szakmánkat legközelebbről érdeklő új iparági kollek­tív szerződést is. Erre annál nagyobb szükség van, mert a hosszú előkészítő munka alapján olyan alkotás született, amely remélhetőleg lényegben az egész 3 éves terv során érvényben maradhat. Az új kollektív a következő más szak­mai ágazatokra nézve állapította meg a bérviszonyokat és az egyéb munkafeltéte­leket: asztalos, bognár, esztergályos, hangszerkészítő, kaptafakészítő, kádár, kárpitos, kefe- és ecsetkötő, kosárfonó, ládakészítő, parkettlerakó és bútorfé­nyező iparágakra. Teljesen új bérosz­tályba sorozási elveket dolgoztak ki az új kollektív alkotói ezekre az iparágakra nézve és a munkavállalókat hat kategó­rián belül osztályozták. Mindegyik kate­gória számára háromféle bérszámítási módszert állapítottak meg és a bértéte­lek ezeken belül is lépcsőzetesen emelked­nek a területi csoportok szerint. Külön órabérei vannak a nem akkordbérért dol­l­­gozó munkavállalóknak, ismét más az alapórakeresetük azoknak a dolgozóknak, akik ugyan már teljesítménybérben dol­goznak, de még csak ideiglenes teljesít­ményi normák szerint kapják a munka­bérüket és végül a legmagasabb bérszín­vonalat a pontos időfelvételek alapján ki­dolgozott végleges normák alapján dolgo­zóknál találunk. A teljesítményi normák alapbérei mindenkor a 100 százalékos tel­jesítés esetére vonatkoznak. Itt tehát máris érvényesül a múlttal szemben a 3 éves terv magasabb teljesítményekre sar­kaló befolyása. Mindegyik bérskálán belül három foko­zatot találunk: a legmagasabb bérek van­nak a főváros övezetére és az iparvidé­kekre megállapítva, míg a második terü­leti csoport bérei a vidéki városokban, a harmadik csoportbeli bérek pedig a fal­vakban érvényesek. A kézi szakmunkások kategóriájában az órabérek 110—150 fil­lértől 107—242 fillérig emelkednek, az ideiglenes teljesítményi alapbérek 105— 130 fillér és 160—200 fillér között mo­zognak, míg a Végleges teljesítménybérek a kategória legalsó fokán az 1 éves gya­korlattal még nem rendelkező segédnél 148—101 fillér és ez a bér a különleges képzettségű szakmunkásnál már 228—282 fill.-ig emelkedhet. A második kategória a gépi szakmunkásoké. Itt már a gömbfát feldolgozó szakmunkások, a borító és ré­teges lemezt gyártók, parkettgyártók, láda- és fagyapotgyártók, továbbá a gyufa, fadoboz, faredőny, gyermekjáték,­­ írószer, parafaáru, háztartási és mező­­gazdasági faáru és minden egyéb fa- és csontipari gépmunkás bére is rendezve van. Az öt bérfokozatba sorozott munka­­vállalók rendes órabére ebben a kategó­riában 110—128 fillérrel kezdődik és 231—242 fillérig emelkedik. Az ideigle­nes teljesítményi bér­ alapórabére 105— 110 fillértől fokozatosan 101—200 fillé­rig jut el, míg a végleges teljesítményi normák 148—161 fillérrel indulnak és 2138—282 fillérnél érik el a legmagasabb színvonalat. A teljesítményi béreknél az alapórabér természetszerűen ismét a 100 százalékos teljesítményre vonatkozik, a tényleges keresetek tehát a kollektív ke­retszerződés értelmében ennél magasab­bak is lehetnek, de legfeljebb csak 1150%-os határig. A harmadik kategória a kézimunkát végző betanított munkások és munkásnők négy fokozatba sorolt csoportjait öleli fel. Itt az egyszerű órabérek 9©—102 fillér­ből indulnak ki és 151—165 fillérnél zá­ródnak. Az ideiglenes teljesítménybérük 88—­£19 fillértől emelkedik fel föl1—174 fillérig, a végleges teljesítménybér alsó határa pedig 100 százalékos teljesítmény esetén 11119—1126 fillér, felső határa pedig 2117—282 fillér. Külön kategória a rönkmunkákat vég­zők, anyagokat ki- és beterhdők, kézierő­vel rönkvágók, továbbá a talpfafaragó (minősített betanított munkások) cso­portjai. Ezeknél az órabér 115—148 fil­lértől 130—174 fillérig mozog, az ideig­lenes teljesítményi alapórabér 1112—148 és IBI—1174 fillér közt van, míg a végle­ges teljesítménybéreknél az egyes területi csoportok szerint a munkavállalók elérik a 1135—1191 és 1812—225 fillér közötti bé­reket. A segédmunkások kategóriájában 18 éven alul az órabér 8®—120, az ideig­lenes teljesítményi alapbér 88—128 és végleges teljesítményi alapbére pedig 115—170 fillér. A 18 életéven felül pedig ugyanez a három bércsoport 107—145, vagy 108—145, illetve 146—2111 fillér kö­zött mozoghat. Végül a tanoncok munkabére a szak­májuk szerinti kezdő szakmunkás órabé­réhez igazodik olyképen, hogy az első gyakorlati évben az illető munkáskategó­­ria legalsó fokozatának 30%-a, a máso­dik gyakorlati évben 50%-a, a harmadik évben 70%-a, míg a negyedik évben 80%-a illeti meg a tanoncot. A kiküldetési pótlékok a más szakma sajátos kívánalmai szerint alakulnak. Igen fontos, hogy általában nem tekint­hető kiküldetésnek, ha a munkavállaló­­olyan munkaköriben van alkalmazva, hogy állandóan az üzem telephelyén­­kívül tel­jesítse a munkáját. Lényeges intézkedése az új kollektív szerződésnek, hogy minden olyan termé­szetbeni juttatás, amely egyes üzemek­ben az 1939. évet megelőzőleg legalább 5 esztendőn át szokásos volt, az Egyeztető Bizottság határozata alapján megadható. A szerződést aláíró érdekképviseletek ab­ban is megállapodtak, hogy ha a­­munká­hoz szükséges kéziszerszámok többsége bármelyik faipari szakmában a munka­­vállalók tulajdonában­ van, a szerszám használatáért hetenként 3 írt. pótlék fize­tendő. Ezek az új faipari kollektív alapvető intézkedései és egyebekben az általános keretmegállapodás az irányadó. Kétség­telen, hogy ezzel hatalmas lépéssel sike­rült előbbre vinni a­ szabályozott termelés ügyét. Az új kollektív szerződés biztosítja az egyenlő munkafeltételeket, az egészsé­ges bérarányokat az egész ország terüle­tén. A kormányzat pedig igen szigorúan őrködni kíván abban a tekintetben, hogy a kollektív szerződések bértételeit sem­i­­lyen vonatkozásban se lehessen áthágni. Ugyancsak 1947 decemberében jelent meg az Országos Munkbérmegállapító Bi­zottság felállításáról szóló 15.1500/1947. Korm. számú­ rendelet, amely valamennyi kollektív szerződés feletti felügyeletet egy új, mozgékony szerv ellenőrzése alá rendeli. Ennek a rendeletnek a büntető paragrafusai úgy intézkednek, hogy a kollektív szerződésben megállapított bé­reknél többet, vagy kevesebbet fizető munkáltató, a magasabb bért elfogadó munkavállaló, valamint az ilyen ,bértúl­lépést vagy bérmegvonást előmozdító, vagy jóváhagyó üzemi bizottsági tag és üzemi bizalmi vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. Remélhető, hogy a más szakma felelősség­­tudata olyan fokon van, hogy ezekre a szankciókra nem fog sor kerülni. A ma­gyar gazdasági élet pedig a rendezett bérviszonyok alapján kétségkívül elérheti majd azokat a sorsdöntő célkitűzéseket,­ amelyeket a 3 éves tervben maga elé sza­bott. (ákos) 7 BEHOZATALI HELYZETKÉP A Magyar Általános Fabehozatali Szö­vetkezet munkaköréből jelentik: A Magyar Általános Fabehozatali Szö­vetkezet igazgatósága legutóbbi ülésén be­számoltak arról a sok nehézségről, mely a folyamatban levő tételek kedvező lebo­nyolításának útjában állott. Vonatkozik ez elsősorban azokra az osztrák expor­tőrökre, kik szállítási kötelezettségeik tel­jesítését folyton elodázzák. Csehszlovák viszonylatban a fakereskedelem részvéte­lének biztosításán sikerrel fáradoztak. Az új megállapodás ügye kedvezően áll, ellentétben az osztrákokkal, kik vonakod­nak újabb kötelezettségek vállalásától, más irány- túleladásai­kra hivatkozással. Romániából inkább ígéretek, mint kon­krétumok állanak rendelkezésre. * A csehszlovák delegáció érkezését na­pokon belül várják, a tárgyalások remél­hető eredményes folytatására tehát rövi­desen sor fog kerülni. A szlovák fenyő­fűrészáru behozatala, mely igen kedvelt anyag a szakmában,­­az árkérdés kiala­kulása után nagyobb arányban fog meg­indulni. Jelenleg csak a régi kompenzá­ciós szállítások vannak folyamatban, me­lyeknek határideje január 3­1-én jár le. A határidő valószínűleg meghosszabbí­tást nyer. Osztrák viszonylatban a magánszállítá­sok vagonhiány miatt, változatlanul igen vontatott ütemben folynak! Külön­ben is az osztrákok előnyben részesítik azokat az országokat, ahonnan naturáliá­­­­kat is kapnak. Az egyezmény és clearing egyenlege értesülésünk szerint jelenleg az osztrákok javára mutatkozik. Egyéb viszonylatok: Jugoszláviából az utóbbi hetekben je­lentékeny mennyiségű faanyag érkezett, a szállítások igen élénk ütemben folytak. A Keleteurópai Rt., mely szeptember óta 15.000 m3 fűrészáru behozatalát vállalta, már úgyszólván teljes egészében lebonyo­lította e tételt. Az általános Fakereske­­delm­ és Ipari Rt. részéről mintegy 4000 m3 fűrészanyag, a MOSzK részéről pe­dig 3000 m3 fűrészáru behozatalára ke­rült sor. Tavasszal 30.000 m3 jugó fű­részáru érkezésére számítanak. A jugoszláv talpfabehozatalból 120.000 darabot a Keleteurópai Rt., 80.000 dara­bot pedig a Nemzetközi Beruházási és Áruforgalmi Rt. importál. Az öt éves terv keretében igen nagy faanyag meny­­nyiségeket kötöttünk le. Az utóbbi hetek szállítási tempójából következtetve felté­telezhető, hogy az előirányzott mennyisé­gek be is fognak jönni az országba. Ezen a vonalon tehát a faanyagellátás biztosí­tottnak látszik.

Next