A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-20 / 1-2. szám

Hogyan működik a CREDOMA a szlovák- magyar faexport bonyolító szerve A csehszlovák fenyőfűrészáru igen keresett és kedvelt anyaga a feldolgozó iparnak, a bányafaellátásunknak pedig jelentős részét Szlovákia biztosítja. A közelmúltban Budapesten tartózkodott csehszlovák delegáció egyik vezető tagjától, Vladimir Bodicky-tól, a Dredoma igazgatójától módunkban állott felvilágosítást kapni arról, hogyan és miképpen kerül el hozzánk a csehszlovák faanyag. Az alábbi igen érdekes tájékoztatást kaptuk . A Dredoma szövetkezet, keretében együttműködnek a szlovák fatermelők, fűrészesek, fakereskedők, továbbá az erdőtulajdonosok is, szóval mindazok, akik a magyar exportot bonyolítják. Az együttműködés azt jelenti, hogy a Dredomában tömörültek az állami erdők, az államosított faipar, a magánfűrészesek és a nagykereskedők. A szövetkezésben majoritással bírnak az állami erdők, a többi tagok jelentősége egyforma. Az állami erdők majoritása nem abban nyilvánul, hogy annak előnyeit gyakorolják és élvezik, hanem részvételükkel emelik a szervezet súlyát és megadják hivatalos jellegét. Meg kell említenem, hogy az erdőbirtok csak részben az államé, vannak nagyobb egyházi, városi, úrbéres, közbirtokossági és kisebb magánerdőbirtokok is, melyek szintén tagjaink. A tagok szövetkezeti alapon dolgoznak, élvezik a szövetkezés előnyeit, közreműködésük kereskedelmi, üzleti vonatkozású. Az anyaggazdálkodást az Erdészeti és Faközpont irányítja, együttműködve az illetékes más hivatalokkal. Az exportot a Faközpont intézi és javasolja a külkereskedelmi minisztériumnak. Magyar viszonylatban a faanyagkivitel összes ügyeit a Credoma végzi, az állami, az államosított és magánérdekeltségekét egyaránt. Ez a központi irányítás teljesen megfelel a mai kor kívánalmainak, mely a szociális szempontok érvényesítését legalkalmasabban a közös irányítással valósíthatja meg. Évekkel ezelőtt, amikor csak nagyon sok nehézséggel tudtuk bonyolítani a faexportot, az érdekeltek kívánták az egykéz létesítését. Ez a kívánságuk ma is változatlanul fennáll. —Magyarországgal való kapcsolataink mindig a legszívélyesebbek voltak, az árucsere tekintetében tapasztalataink kedvezőek. Mindig tudtunk alapot találni, melynek keretében az üzleti kapcsolatokat fenntarthattuk és mely mindkét ország érdekének megfelel. Ha fel is merültek esetleg ellentétek, igyekeztünk a kedvező megoldást megtalálni úgy az itteni tárgyalásaink alkalmával, mint otthon az érdekek egyeztetésénél. A szövetkezésnek így módjában állott a közösség sokirányú szempontjait összhangba hozni és a kisemberek boldogulását elősegíteni. Tagjaink között mindig szem előtt kívántuk tartani az igazságos elosztás elvét, hogy egyes tagjainkmegfelelő arányban részesüljenek a faexportból. Ami az egyes cégek kapacitását illeti, azt időközönként felülvizsgáljuk és állapítjuk meg. Habár számos cseh cég is részesül a faanyag kivitelében, az anyag majdnem teljességében a szlovenszkói részből kerül ki.— Mi úgy tekintünk Magyarországra, mint természetes piacunkra és eszerint is kezeljük, hiszen évtizedes üzleti összeköttetéseink már tradíciókra tekinthetnek vissza. Legfőbb elvünk volt mindenkor az esetleges nehézségek áthidalása. Felszabadulás után mi voltunk az elsők, akik mekezdtük az exportot Magyarország felé. A legnehezebb időkben, 1945-ben a magyar bányák már kaptak tőlünk bányafát. Ezt az első lépést sok további szállítmány követte. Mindez véleményeim szerint azért volt lehetséges, mivel mindkét fél, úgy Magyarország, mint Csehszlovákia, tudatában volt a kölcsönös árucsere jelentőségének és ápolta ezt a szívélyes viszonyt. E kellemes összeköttetést továbbra is fenn szeretnénk tartani, sőt tovább kívánjuk fejleszteni. Egészséges megoldást jelent ez mindkét félre nézve, mely nemcsak eredményesnek, hanem hasznosnak is mutatkozik. Reméljük, hogy Vladimir Bodicky igazgató nyilatkozata biztosítéka a kölcsönös megértésnek és a barátságos együttműködésnek. Szántó Magda Elkészült a faipari kollektív szerződés Hónapokig tartó lelkiismeretes tárgyalások után elkészült a faipari kollektív szerződés és megjelent a Magyar Közlöny 1947 december 24-i számában. Az általános kollektív szerződési keret rendelkezéseit már régebben ismertettük „A FA” hasábjain, de most részletesebben át kell tekintenünk a szakmánkat legközelebbről érdeklő új iparági kollektív szerződést is. Erre annál nagyobb szükség van, mert a hosszú előkészítő munka alapján olyan alkotás született, amely remélhetőleg lényegben az egész 3 éves terv során érvényben maradhat. Az új kollektív a következő más szakmai ágazatokra nézve állapította meg a bérviszonyokat és az egyéb munkafeltételeket: asztalos, bognár, esztergályos, hangszerkészítő, kaptafakészítő, kádár, kárpitos, kefe- és ecsetkötő, kosárfonó, ládakészítő, parkettlerakó és bútorfényező iparágakra. Teljesen új bérosztályba sorozási elveket dolgoztak ki az új kollektív alkotói ezekre az iparágakra nézve és a munkavállalókat hat kategórián belül osztályozták. Mindegyik kategória számára háromféle bérszámítási módszert állapítottak meg és a bértételek ezeken belül is lépcsőzetesen emelkednek a területi csoportok szerint. Külön órabérei vannak a nem akkordbérért dollgozó munkavállalóknak, ismét más az alapórakeresetük azoknak a dolgozóknak, akik ugyan már teljesítménybérben dolgoznak, de még csak ideiglenes teljesítményi normák szerint kapják a munkabérüket és végül a legmagasabb bérszínvonalat a pontos időfelvételek alapján kidolgozott végleges normák alapján dolgozóknál találunk. A teljesítményi normák alapbérei mindenkor a 100 százalékos teljesítés esetére vonatkoznak. Itt tehát máris érvényesül a múlttal szemben a 3 éves terv magasabb teljesítményekre sarkaló befolyása. Mindegyik bérskálán belül három fokozatot találunk: a legmagasabb bérek vannak a főváros övezetére és az iparvidékekre megállapítva, míg a második területi csoport bérei a vidéki városokban, a harmadik csoportbeli bérek pedig a falvakban érvényesek. A kézi szakmunkások kategóriájában az órabérek 110—150 fillértől 107—242 fillérig emelkednek, az ideiglenes teljesítményi alapbérek 105— 130 fillér és 160—200 fillér között mozognak, míg a Végleges teljesítménybérek a kategória legalsó fokán az 1 éves gyakorlattal még nem rendelkező segédnél 148—101 fillér és ez a bér a különleges képzettségű szakmunkásnál már 228—282 fill.-ig emelkedhet. A második kategória a gépi szakmunkásoké. Itt már a gömbfát feldolgozó szakmunkások, a borító és réteges lemezt gyártók, parkettgyártók, láda- és fagyapotgyártók, továbbá a gyufa, fadoboz, faredőny, gyermekjáték, írószer, parafaáru, háztartási és mezőgazdasági faáru és minden egyéb fa- és csontipari gépmunkás bére is rendezve van. Az öt bérfokozatba sorozott munkavállalók rendes órabére ebben a kategóriában 110—128 fillérrel kezdődik és 231—242 fillérig emelkedik. Az ideiglenes teljesítményi bér alapórabére 105— 110 fillértől fokozatosan 101—200 fillérig jut el, míg a végleges teljesítményi normák 148—161 fillérrel indulnak és 2138—282 fillérnél érik el a legmagasabb színvonalat. A teljesítményi béreknél az alapórabér természetszerűen ismét a 100 százalékos teljesítményre vonatkozik, a tényleges keresetek tehát a kollektív keretszerződés értelmében ennél magasabbak is lehetnek, de legfeljebb csak 1150%-os határig. A harmadik kategória a kézimunkát végző betanított munkások és munkásnők négy fokozatba sorolt csoportjait öleli fel. Itt az egyszerű órabérek 9©—102 fillérből indulnak ki és 151—165 fillérnél záródnak. Az ideiglenes teljesítménybérük 88—£19 fillértől emelkedik fel föl1—174 fillérig, a végleges teljesítménybér alsó határa pedig 100 százalékos teljesítmény esetén 11119—1126 fillér, felső határa pedig 2117—282 fillér. Külön kategória a rönkmunkákat végzők, anyagokat ki- és beterhdők, kézierővel rönkvágók, továbbá a talpfafaragó (minősített betanított munkások) csoportjai. Ezeknél az órabér 115—148 fillértől 130—174 fillérig mozog, az ideiglenes teljesítményi alapórabér 1112—148 és IBI—1174 fillér közt van, míg a végleges teljesítménybéreknél az egyes területi csoportok szerint a munkavállalók elérik a 1135—1191 és 1812—225 fillér közötti béreket. A segédmunkások kategóriájában 18 éven alul az órabér 8®—120, az ideiglenes teljesítményi alapbér 88—128 és végleges teljesítményi alapbére pedig 115—170 fillér. A 18 életéven felül pedig ugyanez a három bércsoport 107—145, vagy 108—145, illetve 146—2111 fillér között mozoghat. Végül a tanoncok munkabére a szakmájuk szerinti kezdő szakmunkás órabéréhez igazodik olyképen, hogy az első gyakorlati évben az illető munkáskategória legalsó fokozatának 30%-a, a második gyakorlati évben 50%-a, a harmadik évben 70%-a, míg a negyedik évben 80%-a illeti meg a tanoncot. A kiküldetési pótlékok a más szakma sajátos kívánalmai szerint alakulnak. Igen fontos, hogy általában nem tekinthető kiküldetésnek, ha a munkavállalóolyan munkaköriben van alkalmazva, hogy állandóan az üzem telephelyénkívül teljesítse a munkáját. Lényeges intézkedése az új kollektív szerződésnek, hogy minden olyan természetbeni juttatás, amely egyes üzemekben az 1939. évet megelőzőleg legalább 5 esztendőn át szokásos volt, az Egyeztető Bizottság határozata alapján megadható. A szerződést aláíró érdekképviseletek abban is megállapodtak, hogy ha amunkához szükséges kéziszerszámok többsége bármelyik faipari szakmában a munkavállalók tulajdonában van, a szerszám használatáért hetenként 3 írt. pótlék fizetendő. Ezek az új faipari kollektív alapvető intézkedései és egyebekben az általános keretmegállapodás az irányadó. Kétségtelen, hogy ezzel hatalmas lépéssel sikerült előbbre vinni a szabályozott termelés ügyét. Az új kollektív szerződés biztosítja az egyenlő munkafeltételeket, az egészséges bérarányokat az egész ország területén. A kormányzat pedig igen szigorúan őrködni kíván abban a tekintetben, hogy a kollektív szerződések bértételeit semilyen vonatkozásban se lehessen áthágni. Ugyancsak 1947 decemberében jelent meg az Országos Munkbérmegállapító Bizottság felállításáról szóló 15.1500/1947. Korm. számú rendelet, amely valamennyi kollektív szerződés feletti felügyeletet egy új, mozgékony szerv ellenőrzése alá rendeli. Ennek a rendeletnek a büntető paragrafusai úgy intézkednek, hogy a kollektív szerződésben megállapított béreknél többet, vagy kevesebbet fizető munkáltató, a magasabb bért elfogadó munkavállaló, valamint az ilyen ,bértúllépést vagy bérmegvonást előmozdító, vagy jóváhagyó üzemi bizottsági tag és üzemi bizalmi vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. Remélhető, hogy a más szakma felelősségtudata olyan fokon van, hogy ezekre a szankciókra nem fog sor kerülni. A magyar gazdasági élet pedig a rendezett bérviszonyok alapján kétségkívül elérheti majd azokat a sorsdöntő célkitűzéseket, amelyeket a 3 éves tervben maga elé szabott. (ákos) 7 BEHOZATALI HELYZETKÉP A Magyar Általános Fabehozatali Szövetkezet munkaköréből jelentik: A Magyar Általános Fabehozatali Szövetkezet igazgatósága legutóbbi ülésén beszámoltak arról a sok nehézségről, mely a folyamatban levő tételek kedvező lebonyolításának útjában állott. Vonatkozik ez elsősorban azokra az osztrák exportőrökre, kik szállítási kötelezettségeik teljesítését folyton elodázzák. Csehszlovák viszonylatban a fakereskedelem részvételének biztosításán sikerrel fáradoztak. Az új megállapodás ügye kedvezően áll, ellentétben az osztrákokkal, kik vonakodnak újabb kötelezettségek vállalásától, más irány- túleladásaikra hivatkozással. Romániából inkább ígéretek, mint konkrétumok állanak rendelkezésre. * A csehszlovák delegáció érkezését napokon belül várják, a tárgyalások remélhető eredményes folytatására tehát rövidesen sor fog kerülni. A szlovák fenyőfűrészáru behozatala, mely igen kedvelt anyag a szakmában,az árkérdés kialakulása után nagyobb arányban fog megindulni. Jelenleg csak a régi kompenzációs szállítások vannak folyamatban, melyeknek határideje január 31-én jár le. A határidő valószínűleg meghosszabbítást nyer. Osztrák viszonylatban a magánszállítások vagonhiány miatt, változatlanul igen vontatott ütemben folynak! Különben is az osztrákok előnyben részesítik azokat az országokat, ahonnan naturáliákat is kapnak. Az egyezmény és clearing egyenlege értesülésünk szerint jelenleg az osztrákok javára mutatkozik. Egyéb viszonylatok: Jugoszláviából az utóbbi hetekben jelentékeny mennyiségű faanyag érkezett, a szállítások igen élénk ütemben folytak. A Keleteurópai Rt., mely szeptember óta 15.000 m3 fűrészáru behozatalát vállalta, már úgyszólván teljes egészében lebonyolította e tételt. Az általános Fakereskedelm és Ipari Rt. részéről mintegy 4000 m3 fűrészanyag, a MOSzK részéről pedig 3000 m3 fűrészáru behozatalára került sor. Tavasszal 30.000 m3 jugó fűrészáru érkezésére számítanak. A jugoszláv talpfabehozatalból 120.000 darabot a Keleteurópai Rt., 80.000 darabot pedig a Nemzetközi Beruházási és Áruforgalmi Rt. importál. Az öt éves terv keretében igen nagy faanyag menynyiségeket kötöttünk le. Az utóbbi hetek szállítási tempójából következtetve feltételezhető, hogy az előirányzott mennyiségek be is fognak jönni az országba. Ezen a vonalon tehát a faanyagellátás biztosítottnak látszik.