A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1948-01-20 / 1-2. szám
A magyar fapiac helyzete Európában Az ország fokozatos gazdasági megerősödésének jelei világosan kiolvashatók a magyar fapiac helyzeteinek alakulását jellemző változásokból is. Míg az infláció esztendejében komoly üzleti kapcsolatokat külföldi piacok felé nem építhettünk ki, majd a stabilizáció idején elsősorban valutánk biztonságának védelmével kellett törődnünk, addig ma már ott tartunk, hogy a legkomolyabb formában kereshetjük az üzleti összeköttetést a külfölddel — export és import vonatkozásban egyaránt. Ezt a kérdést annál behatóbban kell vizsgálat tárgyává tenni, mert a magyar fakereskedelmi élet kipróbált szakértelmét is akkor hasznosíthatjuk legjobban a most következő esztendőben, ha a külkereskedelmi vonalon be tudnak állni a demokratikus gazdaságpolitika szolgálatába. Ehhez először ismerni kell azt az európai helyzetet, amelyben a magyar kiviteli célkitűzésekkel és behozatali igényekkel érvényesülni kívánunk. Az európai fapiacot a fainség jellemzi. Az egymásután megtartott mariensbaci, párisi és genfi értekezletek ezt a fainséget mérték fel, a gyógyítás módjait kereste, mondhatjuk pontosabban: a fahiányt szabályozták a kivitel és a bevitel egyidejű kontingentálásával. Ezek a kontingensek azonban csak hozzávetőleges véleményeket jelentettek, mert a valóságban a tényleges üzletkötések volumene mindenkor az érdekelt országok eladási, illetve bevásárló organizációján, kereskedőinek ügyességén, fürgeségén, határozottságán múlt, így érthető, hogy egyes országok a nemzetközi értekezleteken megszabott mennyiségekknél lényegesen többet vásároltak, illetve kötöttek le. Magyarország mint vevő és mint eladó egyaránt szerepet játszik, az európai fapiacon.. Eladók vagyunk keményfarönkökben és vevők vagyunk mindennemű fenyőáruban. Export lehetőségeink kihasználása tekintetében máris szép eredményekről számolhatunk be. Fa és faáru exportunk 1947-ben 26 millió forint értékre rúgott és kivitelünk megtalálta a kapcsolatot Svédországgal és Angliával is, hogy a közelebbi piacokról, mint Svájc és Olaszország, ne is beszéljünk. Az egész magyar közgazdasági élet szempontjából azonban jelenleg döntő jelentősége az importnak van. Fabehozatalunk a múlt évben 76 millió forintot képviselt értékben. A szomszédos, nálunk jóval kedvezőbben erdősült országok közül egyelőre csak Jugoszlávia felől sikerült rendszeres szállításokra nézve megállapodást kötnünk és komoly tételek érkezésére számíthatunk Szovjetoroszország felől is. Persze messze vagyunk még attól, hogy tiszai fűrészeink állandó gömbfa. Hátását biztosítsuk, de kétségtelen, hogy a déli és keleti fa behozatala máris érezteti kedvező hatását. Igen nagy körültekintéssel és óvatossággal kell eljárnunk, ha eredményeket akarunk elérni importvonatkozásban. Az európai faárak lassú, de állandó emelkedő irányzatot mutatnak. Még amerikai importról is tudunk, amire a múltban nem volt példa. Az áremelkedést ugyan lépcsőzetesen megszakítják — mint most is — árhanyatlások. Ennek a jelenségnek oka a németországi túlhasználatokból és a széleskörű jugoszláv exportból származó faanyag áramlása. Bár a magyar keresletnek határt szab az országnak aránylag még szűk vásárlóképessége, mégis elhibázott dolog volna, ha rendszertelen vásárlási törekvésekkel hozzájárulnánk az árak felhajtásához. Ez indokolja tehát az állami irányítást. Az egész magyar közgazdasági életre káros volna, ha folytonosan emelkedő árakon kellene fenyőfa szükségletünket külföld-ről fedezni. A következetes állami irányítás azonban nem jelenti szükségképen a magángazdasági tényezők kikapcsolását. Sőt, éppen a magánkereskedelem régi, kipróbált szakembereire vár a feladat, hogy évtizedes üzleti kapcsolataikat úgy hasznosítsák, hogy az európai faárak emelkedését ne gyorsítsák meg. Ehhez azonban sok ügyesség, mértéktartás, szolidság és józan üzleti előrelátás szükséges. Legfontosabb volna tehát éppen ezért, ha a remélhetőleg egyre növekvő magyar vásárlóképesség ebben a vonatkozásban úgy érvényesülne, hogy egyre több és több importpiacot tárjunk fel. A svéd vagy fitán fenyőanyag szállítási költsége olyan tekintélyes, hogy komolyabb forgalomra itt nem számíthatunk. A környező államok azok, amelyektől a segítséget remélhetjük. Hisszük, hogy a dunai népek politikai és kulturális közeledése fokozatosan meghozza a gazdasági közeledést is, amint arra a magyar-jugoszláv viszony kedvező alakulása is példát mutat. Gondolunk elsősorban Romániára, amelynek fapolitikájában ma még aránylag kis szerepet játszunk. Az osztrák és a csehszlovák fapiaccal ugyancsak mihamarabb fel kell vennünk a rendszeres üzleti összeköttetést, ha biztosítani akarjuk a magyar gazdasági élet folyamatos faellátását. Mindenesetre résen kell lennünk. Az európai faárakat az angol szakemberek már most túlságosan magasra felcsigázottaknak látják. A vásárló országok, különösen azok, ahol lappangó vagy nyílt infláció van, kénytelenek lesznek vásárlásaikat csökkenteni, tehát az árak bizonyos fokú lemorzsolódása is bekövetkezhet. Ha a magyar félrehozatal irányítói ebben a vonatkozásban is figyelemmel lesznek és túlságosan hosszúlejáratú átvételi kötelezettséget fix árakon nem vállalnak, akkor egész bizonyos 1948 további kedvező fejlődést hoz a magyar fapiac számára. (B.) Furnir- és Lemezszűvek R. T. - ÚJPEST, VÁCI-ÚT 60. Telefon: 292-944, 292-945, 292-916 Furnir, enyvezett lemez, „Stabil" asztaloslapok, dobozgyártás, székülés, gőzfűrész, mindenféle keményfa. _____________________________ Rendkívül kedvezően haladnak a Mallerd kitermelései Jankovich Rezső min. A magyar faanyag gazdálkodás természetes alapja a hazai fakitermelés. Az ország pénzügyi helyzetében az import egyelőre csak segítő szerepet játszhat. Ezért döntő jelentőségű, hogy a termelés menete miképen alakul. Tudvalevő, hogy az 1947—-48-as idényben a fakitermelések túlnyomó részét a Müllerd házi kezelésben végzi és csak kisebb mennyiségek jutottak a magánvállalkozás számára. A Gazdasági Főtanács döntése értelmében tehát a Mállerd gondoskodik az ország faanyagtermelésének több mint 80 százalékáról. Ezért fordultunk a Mállerd termelési főosztályának főnökéhez, JANKOVICH REZSŐ miniszteri tanácsoshoz és megkértük, hogy adjon képet az idei erdőkitermelések jelenlegi helyzetéről és eddigi eredményeiről. Kérdésünkre többek között a következő érdekes választ kaptuk Figyelemmel az erdei munkálatok számára igen alkalmas időjárási viszonyokra, a Müllerd házi termelései rendkívül kedvezően haladnak. Múlt esztendő december havának végéig kitermeltünk a kitűzött 1.940.000 m3 faanyag terhére mintegy 130.000 m3 lombos szerfát, 46.000 m3 fenyőszerfát, 83.000 m3 bányafaanyagot, 158.000 m3 talpfaanyagot, 4000 m3 vezetékoszlopanyagot s mintegy 800.000 m3 tűzifát. Ezek a termelési eredmények világos képet adnak arról a céltudatos munkáról, amit a Mallerd végez. Egyelőre csak a talpfafaragás körül mutatkoznak még nehézségek, mert a munkások részére fizettető bér végleges megállapítása még folyamatban van. A MÁV által igényelt talpfamennyiséghez szükséges anyag már nagyrészt rendelkezésre áll. Jogosan remélhető tehát, hogy amint a bérmegállapítás megtörtént, a Mallerd rövidesen eleget tud tenni ebben az irányban vállalt kötelezettségének is. tanácsos nyilatkozata : A kitermelt faanyagok leszállítása is erős ütemben folyik. Ezt a nagyfontosságú munkát a Mallerd részben saját teherautóival, fogataival, részben bérelt szállításiszközökkel bonyolítja le. Szállítási nehézségek általában nem voltak. Kisebb szüneteket csak a beállott esős idő okozott, de a még várható fagyos napok ismét lehetővé teszik majd a leszállítások menetének fokozását. A vasútállomásokéin, rakodóinkon már igen számottevő készlet tárol. Sajnos az erősen érezhető vagonkiállítási hiány a szállítások ütemét sokszor megbénítja és a kitermelt faanyag forgalombahozatala nem mehet olyan folyamatosan, — különösen a szerfa anyagoknál — mint ahogy az kívánatos volna. — Tüzifavonalon leszögezhetjük, hogy olyan nagy mérvben történtek a szállítások, hogy Budapesten tüzifahiányról nem lehet beszedni. A kedvező tüzifapiaci helyzet kialakulásához mindenesetre hozzájárult az enyhe időjárás is, de végeredményben a szállítások komoly eredményei döntötték el a kérdést. A vállalkozó fakitermelők részére kijelölt 360.000 m3 szétosztása megtörtént és a termelések is legnagyobb részt megindultak. Reméljük, hogy a vállalkozók a részükre engedélyezett fatömeget a termelési határidő végéig, amennyiben az időjárás a termelésre kedvező marad, ki is termelik. — összefoglalóan megállapítható, — fejezte be nyilatkozatát Jankovich főosztályfőnök — hogy a Mallerd termelő munkája szervesen illeszkedett be a 3 éves terv elgondolása,iha ésaz elért eredmények teljes mértékben igazolták azokat, akik az erdőgazdálkodás államosításától nem féltették a fatermelés nyugodt menetének feltétlen biztosítását. Az erdőgazdaság a centenáris kiállításon Az eddigi tervek szerint márciusban a mezőgazdasági kiállítás területén nyílik meg a centenárius kiállítás, amelynek keretében természetesen az erdőgazdálkodás is komoly szerepet fog játszani. Az előzetes tervek szerint az erdészeti kiállítás legfőbb anyaga a hazai tájegységek bemutatása volna. Árak és az új kollektív bérek Az új kollektív szerződésekkel kapcsolatban felmerült az emelkedő bértételek árpolitikai hatásának kérdése. A Gazdasági Főtanács ebben a vonatkozásban megszabta azokat az irányelveket, amelyeknek alapján az Anyag- és Árhivatal eljárni köteles. Az összegszerűleg megállapított árak általában nem változtathatók meg. Az ilyen árak emelésére előterjesztett rendkívüli kérelmeknél minden esetben gondosan meg kell vizsgálni, hogy a béremelkedések ellensúlyozására egyéb költségtételek megszorítása segítségével az áremelést el lehet-e kerülni. Fontosabb esetekben egyenes a Gazdasági Főtanács engedélyére lesz szükség. Olyan árucikkeknél, amelyeknek árát az Anyag- és Árhivatal kalkulációs irányelvek útján, úgynevezett sémarendeletekkel állapította meg, a bérváltozás nyomán nem hajtható végre olyan áremelés, amely az árakat a sémarendeletben megállapított felső határ fölé emelné. Azokban az esetben, ahol a sémarendelet felső határt nem állapított meg, az Anyag- és Árhivatal külön fog intézkedni. Ott, ahol az ármegállapítás valamilyen összegszerűleg megállapított alapárhoz viszonyított szorzószámhoz igazodik, az eddigi szorzószámot is csak az Anyag- és Árhivatal engedélyével szabad megváltoztatni. Minden ilyen új ármegállapítási kérelem felülbírálásánál az egyik irányadó szempont az, hogy a kollektív szerződések tárgyalási idejére átmenetileg engedélyezett 15% -os bérjavítás áthárítását a Gazdasági Főtanács általánosan megtiltotta, tehát ennek a 10%-os bérváltozásnak erejéig árváltozást engedélyezni nem lehet. A másik fontos szempont az áremelési kérések jogosságának mérlegelésénél, hogy a racionalizálási lehetőségeknek, a termelés növekvésének, a jobb anyagfelhasználásnak milyen költségcsökkentő hatással vannak. Fagazdasági vonalon tehát igen nagy szerep vár a FAKUTATÓ INTÉZET munkájára az ármegállapítás terén is, mert racionális költségmegtakarítások tekintetében csak a rendszeres fatechnikai kutatások alapján lehet bármely vállalatnak vagy üzemnek lényeges eredményeket elérnie. A Mallerd-rádió legközelebbi negyedórája január 25-én, kedden 17.45 órakor lesz Budapest I. hullámhosszán. Az „Erdő hangja” ezúttal az erdőgazdálkodás szociális vonatkozásait világítja meg: az erdők munkásainak életéről ad rövid képet, a város dolgozói számára pedig a racionális fafűtésnek elveit ismerteti. A műsort vadászati híradó és egyéb kisebb hírek egészítik ki. Asztalosok fűrészipari tevékenysége Az Iparügyi Minisztérium újabb döntésével ismét megállapította, hogy az asztalos és bognár iparosnak is joga van fűrészmunkák elvégzésére. A fűrészipar ugyanis szabad iparnak tekintendő. Munkaköre, hogy a rönköket, vagy vastagabb falapokat különböző méretű deszkává vagy lécekké fűrészeli, de azon messzebbmenő megmunkálást nem végez, legfeljebb a forgalom’'« hozatalhoz szokványszerűen szükséges ~"«lulást. Az asztalos, a bognár és más famegmunkáló iparosnak is joga van tehát ennek értelmében a munkakörébe eső jelentéktelenebb fűrészmunkák elvégzéséhez és ez a jog akkor is megilleti őket, ha az csupán a kezdetleges formában való forgalombahozatalt célozza és nem viseli magán az ipari felhasználás jellegét. 3