A Fa, 1948 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-20 / 1-2. szám

Írta: Az olvasó Amult tapasztalatai és a jelen lehetőségei Írta: HOFFMANN IZSÓ (Chicago, U. S. A.) Ötven éve dolgozom a szakmában, mint aktív fás. Két évvel ezelőtt kerültem ki Magyarországról, messze Amerikában, Chicagóban élek. Itt olvasom figyelem­mel „A FA” újság minden számát és nye­rek belőle értesülést a szakma hazai ese­ményeiről. — Engedtessék meg tehát ne­kem, hogy életpályám tapasztalatairól rö­vid áttekintést adva rámutassak a mai helyzet és a múlt közötti hasonlóságokra és összefüggésekre. Fiatal gye­rek voltam, amikor Boszniá­ban a kamenicai erdőben kezdtem elsajá­títani szakmai ismereteimet, kora reggel­től estig a termeléseknél, utána pedig az irodában, volt úgy, hogy éjjel 11 óráig is dolgozva, szerettem meg szakmámat. Másfél évi gyakornokoskodás után ju­tottam csak el a fűrészüzemhez Zavidovi­­con, ahol hasonlóképpen erős volt a munkatempó. Itt tanultam meg, hogy gömbfát és metszett anyagot mindig csak vízmértékkel pontosan kiegyenlített alap­zatra volt szabad rakni és azt, hogy a táblákat (a sorok kirakását pontos span­­dlizással) még aznap be kellett fedni. Tíz évi nehéz munka után mertem csak az önállósággal próbálkozni és fogadtak be engem kollégáim társaságukba, a régi Vemezia-kávéházban. Megfordult ott akkor eladó és vevő, mindegyikük tárgyalhatott nyugodtan, egyik szaktárs sem törekedett a másik üzletének elrontására és minden vevő pontosan időre kapta meg a megvá­sárolt áruját. A közvetítő nagykereske­dők között őszinte barátság alakult ki, a fás szakma pedig az ország legmegbízha­tóbb, elitnek nevezett szakmája lett. Később jöttek a megpróbáltatások, me­lyet csak az erősek bírtak leküzdeni. Nagy vállalatok alakultak az egyéni cé­gek helyett, sőt kartelek is létesültek az­zal a célzattal, hogy a közvetítő nagyke­reskedelmet és az ügynököket kiszorítsák. Nagy küzdelmet vívtak kollégáim, mely küzdelem vége a két kartelvállalat meg­szűnéséhez vezetett. Az első világháború után megismer­kedtünk az állami hivatalok intézkedései­nek sorozatával. Újabb megpróbáltatások következtek, talán nem túlzók, ha azt ál­lítom, hogy sok szakértelem nélküli egyén nehezítette meg a fás szakemberek mun­káját. Most kaptam kézihez „A FA” újság novemberi számát. Nem csekély meg­nyugvással olvastam abban, hogy a régi­­fatermelő cégek és a megbízható szak­tisztviselők mégis munkához jutottak az erdőkitermeléseknél. Bízom és remélem, hogy az illetékesek a jövőben is méltá­nyolni fogják munkájukat. De ugyancsak arra is gondolok, várjon „A­FA” újság­nak melyik számában fogom olvashatni, hogy a közvetítő nagykereskedelem, a fa­termelőkhöz hasonlóan, méltánylásra talál. A felszabadulás után magam voltam tanúja, hogy egyes kartársaim sem áldo­zatot, fiam fáradságot nem kímélve, igye­keztek minden képességükkel, tudásukkal az országba faanyagot behozni. Fárado­zásuk eredményes volt, a legnehezebb időkben már megindult a fabehozatal Ma­gyarország felé. —­ E szerény beszámo­lómmal, önzetlen soraimmal kívánok meg­emlékezni szorgalmukról, ügybuzgóságuk­­ról, hiszen sok nehéz időt küzdöttek vé­gig. Találják meg ők is munkalehetőségü­ket odahaza, hogy a három éves terv si­keres kiviteléből kivehessék részüket. &&jcChanunk folytatása: A. Lapunk „A FA” ezzel a betűvel kez­dődik és érdemes elolvasni az utolsó betűig. B. Bányafa: Némely kartársunk — és pedig azok, akiknek küldeményeit nem­csak a jelenben, hanem jóval visszamenő­leg is kifogásolják, a helyesírástól elté­rően bánya­ fának írják. C. Cukrot is jelenthet. A külföldi hír­adások szerint a fűrészporból nagy szá­zalékban nyerhető. A technika és a ké­mia szédületes haladása mellett minden lehetséges s így az is, hogy fűrészeink cukorgyárakká alakulnak át. Persze majd csak akkor, ha majd el lesznek látva nyers cukorral”, azaz fűrészgömbfával. E. Pl. Erdőkitermelés: A télbe nyúló enyhe őszi időjárás tette lehetővé, hogy a kitermelések a késői kezdet dacára mi­előbb befejezést nyerjenek. De közeledik a kiszállításra és a kitermelt áru teljes kifizetésére előírt márciusi határidő is, pedig az esős idő járhatatlanná tette az erdei utakat. A száraz idő, ami a nyáron nyűg volt, most­ óhaj. .. Fizetésképtelenség. Ez a hajdan oly virágzó üzletág szünetel. Fezőr. (Szakmánkban ismeretlen). Mér­tanilag kifejezve fezőr az, aki az egye­nestől eltérő görbe vonalon mozog. Ez a görbevonal rendszerint önmagába vissza­tér. Laza gazdasági viszonyok között megduzzad és szabályos kör látszatát kelti, kedvezőtlen helyzetbe jutva, silány elipszissé sorvad, de görbe irányvonalát következetesen megtartja. Gy. Pl. Gyakornok. Szakmánk sokol­dalú, tehát elsajátítása gondos tanul­mányt és szorgalmat igényel. Ha a gya­kornok tanulékonysága és ügyessége mellett akarnak is, néha sokra viheti. Nem ajánlom, csak registrálom. H. Hitel. Ha vevőink hitelt kérnek: gond. Ha vevőinknek hitelt kell kínálnunk, baj. I. Pl. Importunk. A fenyőfűrészeltáru jött és jön uszályokban, vasúton mint „esőstől az áldás”. Vannak, akik — mint a nagy lendülettől lova túlsó oldalára huppant dervis­­­eként fohászkodnak: ,,Oh Allah! (A nagy és hatalmas) segíts, de ne ily nagyon”. K. Pl. Kihasználás: Ha a gatterekbe kerülő rönkök a vastagságokból levonják azt a százalékot, amelyet a készáru felvé-­­­telénél hozzáadhatunk, remek kihaszná­lást lehet kimutatni. L. Lapanyag. A fenyőfélék között olyan, mint a nagy szellem az emberek között: akkor is első, ha némi hibái van­nak. Ellentéte a j­egenyefenyő, mely olyan, mint a rakoncátlan ifjúság: a leg­gondosabb kezelés mellett is vetemedik. M. Mint pl. Monda. Ősrégi magyar szó. Jelenleg a kitűnő üzleti eredményre mondják. P. Mint pl. Panama: Panama nincs, sőt még a feltevés ellen is tiltakozunk. De ha mégis van, csak akkor van, amikor kiderül. Pénzügyet is jelenthet. Egy nagy pénzügyi és közgazdasági szakemberünk munkájából a következő mondattöredéket ismertetjük: „Szerénység, mértékletes­ség és szegénységünkhöz illő komoly, ta­karékossággal járuljunk a közterhek le­bontásához”. Ezt a tanácsot éber figye­lemmel kell kísérnünk és megszívlelnünk. Egyelőre azonban a fenti mondatból — mint időszerűtlent — ki kell hagynunk a „szerénység”, a ,­mértékletesség”, no meg a „takarékosság” szavakat. A többi megmaradhat. Sz. Szén. Nem minden szén, ami fe­kete. Az „őstermelők által néha zsákok­ban árusított, feketének álcázott őskőzet nem az. Erről fűtési kísérleteinknél csal­hatatlanul meggyőződhetünk. T. Telepesek. Ez alatt rendszerint a gyarmatokon letelepülő, úgynevezett „pionírokat” érti­­a köztudat. Nem gyar­matosokról van szó, hanem ez a kifejezés vidéki kortársainknak Budapestre való feltelepülését jelenti. Detail-faüzlet hiányról tehát — belátható időn­ belül — nem kell tartanunk. V. Pl. Üzlet. Szeretnénk, ha Midas phrissiai király módjára minden, amit megérintünk, aránnyá válna — persze Hidas hosszúra nyúlt szamárfülei nélkül. Üzlettársak. Némely házassághoz ha­sonlóan kettős örömet jelent: amikor ösz­­sz­ekerülnek és amikor szétválnak. Utóbbi örö­mdúsabb. És ha a szétválás után le is pocskondiázhatják egymást, az öröm fo­kozható. T. Tűzifa: Téli döntésből származó ég­­vénykísérletet jelent. Lehetőleg nyers ál­lapotban szállítsuk, ahogy kapjuk, noha ebben a telítettségi állapotban a tűzimádó háziasszonyok nem szívlelik. A szerelme­sekhez is hasonlítható, — bár eltérő sor­rendi vonatkozásban-, a nyers tűzifa ugyanis először sír, aztán­ lángol (a sze­relmes először lángol, aztán sír). V. Mint pl. „Vagyon-állag’­ A pénz­ügyi hatóságok előtt mint szellemes bú­­vócska-játék kedvelt. Marcell N. 4 Jiauerk. d&tiguáról írta: F. DE SILVA (London) Visszatekintés Az angol szaksajtó egyöntetűen a Tim­ber Control eredményes munkásságáról számol be, kihangsúlyozva az elmúlt hó­napokban a fabehozatalban elért rekord teljesítményét. Már nincs áruhiány, sőt erős kínálat mutatkozik mindenfajta anyagban, figyelemreméltó, hogy ennek ellenére mégis az árak fokozatosan emel­kednek. Ezt az általános helyzettel ma­gyarázzák, a munkabérek növekedésével, a megélhetés drágulásával és a túl magas szállítási díjakkal. Még nem áll pontos statisztika rendel­kezésre az 1947. évben beérkezett fa­mennyiségekről és azoknak eredetéről, de máris kihangsúlyozzák, hogy kis tételek­kel Közép-Európa is bekapcsolódott Ang­lia faellátásába. A békeévekben Cseh­szlovákia, Románia és Lengyelország öt­negyedmillió m3-t szállított! Általában bizakodóan tekintenek 1948 faanyagellátásának kedvezőbb alakulá­sára, mivel valamennyi fát exportáló or­szág gazdasági programjában a FAO ajánlásainak megfelelően első helyen áll a fatermelés. A kormány részéről ugyan oly nyilatkozatok is hangzottak, melyek a faimport kiadását túl magasnak találták, az erre illetékesek azonban a behozandó famennyiséget elsőrendű fontosságnak tartották. Sok szó esik újabban a szak­körökben arról is, hogy a jövőben vissza­ az elmúlt évre­ térjenek az egyéni bevásárlás módsze­rére, melynek árcsökkentő hatása is le­hetne. Az angol fakereskedők ugyanis igen barátságos kapcsolatot tartottak fenn a svéd és finn cégekkel, így mód­jukban állott egyénileg olcsóbb árat el­­érniök. Ma, amikor nem csupán az áru mennyiségét tartják szem előtt, hanem minőségi igényeket is támasztanak, egyre nagyobb jelentőséggel bír az egyéni be­vásárlás. A háború utáni­­nehéz években a Tim­ber Control rendszerének fenntartása mellett szólt, hogy az állami szerv a de­vizaproblémákat könnyebben bonyolí­totta, továbbá, hogy a faanyag szállítása tekintetében a hajóstársaságoknál kedve­zőbb feltételeket ért el. Utóbbinak külö­nösen azért van jelentősége, mivel a faár csökkenését nem a fokozódó áru kínála­tától remélik, hanem a szállítás terén-­­be­következendő olcsóbbodástól. Mindezek csak részei a békealapra való visszatérés nehéz problémájának. A közelmúltban megkötött angol-orosz kereskedelmi szerződésnek fa vonatkozás­ban is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Oroszországból 1947-ben egyáltalán nem érkezett faanyag Angliába. Ez évben leg­alább fél millió m3 behozatalára számíta­nak, főképpen a kitűnő minőségű aszta­losáru érkezését várják. Oroszország ha­talmas erdőségeiből került ki mindig a legjobb minőségű asztalos áru, melynek hiányát az elmúlt évben Svédországból és Kanadából pótolták, de ez nem sikerült telj­ességgel. Keményfában — mellyel ugyan bőven el van látva Anglia — elsőrendű minőség iránt szintén élénk kereslet mutatkozik. E téren is Oroszországtól várják a szük­séglet fedezését, prima keményfatételek szállításával. Ötéves erdősítési program 1938-ban Anglia faanyagszükségleté­­nek 4%-a került ki belföldi termelésből. 1­948-ban,­­a háború­­következtében az évi szükséglet 15%-a volt belföldi faanyag, ami igen súlyos túltermelést jelentett. Az angol erdőségek nagyarányú túlkihasz­­nálását most öt éves erdősítési tervvel kívánják­­ellensúlyozni. Előirányozták 305.000 hold terület beerdősítését, mely­ből 715.000 hold magánerdőbirtokosok tu­lajdona. A munkálatok 20 millió font költséget jelentenek. 1 1947. évben 10.448 holdat erdősítettek be. Angliában 4077, Skóciában 488­6 és W­ales-ben 1I4® 15 holdat. Fanemek szerint tűlevelű fákból 9619 hold, lombos fákból 829 hold.­­Az erdőségeket ért elemi károk a kö­vetkező képet adják. A háború, illetve a harci események által csupán 2000 hold pusztult el. Hadgyakorlatok­­ következté­ben 20150 hold égett el. Az elmúlt öt év­ben 10,715® hold pusztult el tűz által, mi­által a nemzeti vagyonból 247.000 font érték ment tönkre csupán gondatlanság­ból. ‘ 1­1 Magyar faexport a svéd piacra Mint jelentettük, az új magyar-svéd ke­reskedelmi megállapodás értelmében Ma­­gyarország — 700.000 svéd korona érték­ben — fűrészelt tölgy, bükk és körisárut szállíthat Svédországba. Igen nagy fon­tosságú ez a megállapodás, mert lehetővé teszi, hogy export rönkanyagunk jelenté­keny része félkészáru formájában külföl­dön értékesüljön. Svédországból erdő- és fagazdasági cikkek behozatali listánkon inkább csak a papírgazdálkodási vonalon szerepelnek. 3191413 július 31-ig az új megállapodás ke­retében ugyanis 11.500.000 svéd korona értékben importálhatunk papírost és pa­pírhulladékot, továbbá 41500 tonna papír­massza behozatalára is lehetőségünk van. Egyéb erdőipari termék a fenyőolaj, amiből 20 tonnás keretet állapítottak meg a szerződő felek.

Next