Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
la got tartják a legkiválóbbnak. Megtudtuk, hogy kétféle mosóport használnak: egy fehér* és egy sárgaszínű, renkívül zsíros tapintású mosóport. Ezen kétféle anyag közül a ruha szennyezettsége szerint, erélyesebb mosó, és fehérítő hatás elérésére a fehérszínűből, kíméletesebb mosásnál a sárgás színűből használnak többet. Mondanunk sem kell, hogy azonnal repült a levél Olaszországba E . . . . V . . . milánói mosóporgyárába, ahonnan néhány napon belül itt volt a két mosópor minta. A fehér mosópor, igen zsíros tapintású, szagtalan anyag; a vegyvizsgálat szokásos menete szerint, megvizsgál*tuk az alkalmitását, meghatároztuk a nedvesség tartalmát, lemértük a kova* sav tartalmát, s olyan kerek 100%*ot kaptunk, hogy zsírtartalomnak, szap* pannak, a nyomát sem találtuk. A B . . V . . . milánói mosópor* gyár E . . . nevű fehérszínű mosó* porának vegyi vizsgálatánál a következő adatokat állapítottuk meg: Kristályvíz tartalom . . . 26.330% Szóda tartalom (NarCOs) • 62.109 .. .Kovasavhoz kötött alkáli és szabad alkáli...... 6.626 „ Kovasav (Si02)..... 3.930 „ Organikus és anorganikus szennyeződés . . 1.005 „ Ez a mosóanyag tehát szódából és vizüvegből álló teljesen zsír nélkül ké* szült, alacsony értékű mosószernek bi* zonyult, amelynek zsíros tapintása, igen magas szabad lúg tartalmának tud* ható be. Fehérítő és mosóhatása feltét* len van, mert magas vizüveg tartalma és alkalitása peredesztinálja erre. Még nagyobb meglepetésben volt részünk, mikor az E . . . V . . . mijá* női gyár S . . . kellemesen sárgás* szinti mosópor termékével ismerked tünk össze; a vizsgálat a következő adatokat állapította meg: Kristályvíz tartalom . . . 25,812% Szóda tartalom (Na2C03) • 59.724 „ Kovasavhoz kötött alkáli és szabad alkáli .................. 7 676 „ Kovasav (Si02).................. 3.930 „ Gyanta tartalom.................. 1.765 „ Organikus és anorganikus szennyeződés . . ■ . . . 1.093 „ Ebben a mosóanyagban tehát, habzó anyagként nem elszappanositott zsír* savak, hanem sokkal olcsóbb, s nálunk legfeljebb töltőanyagként becsempészett, elszappanositott gyanta talál* ható. Mindkét mosópornak biztos, hogy van tisztító hatása, de szeretném min* denkinek megmutatni, aki a felelőtle* nül is olcsóbbá teendő mosás hive, an* nak a lenvászon darabkának a mikrosz* kóp alatti képét, amelyet ezen vízüveg tartalmú mosóporok i%*os oldatában csak 10 percig főztünk a laboratórium* cantájt látni a mikroszkópi kicsiny* segű rostokat, az üvegszerű nátrium* metasilicát páncélba zárva. Nem csoda azután, ha az így kezelt fehérnemű fonalai a hajtogatásnak vagy vasalásnál törnek, s a ruha nem sok mosást bir ki. Akaratlanul is eszünkbe jut Leim* dörfer professzor kimutatásából (Lei* iensieder*Zeitung, 1908), hogy a len* vászon 1 %*os vizüveg oldatban főzve 1.3%-ot nyer súlyban és több mint negyedrészét elveszti szilárdságának; 10% vizüveg oldattal kezelve, a lent vászon súlya 1.2%-it gyarapszik, míg szilárdságának több mint egyharmadát veszti el. Az bizonyos, hogy hazai gyár nem merne ily alacsony mosóértékű anyag* gal a gőzmosógyárakban megjelenni, mert a mi szakképzett fehérnemű tisz* titóink, nyugateurópai nívójú mosási rendszerrel, s a legjobb mosóanya* gokkal dolgoznak. Ma, amikor a mezőgazdaság vásárló erejének minimumra csökkenése, az államháztartás bevételeinek megcsap* panása, az állami beruházások leapa* dása vegyészeti iparunkat oly súlyos életlehetőségek elé állítják, ne di* csérjük mindég a külföld termékeit, legyenek azok szellemiek, vagy anya* giak; tegyük lehetővé azt, hogy a né* pek nagy versenyében mi magyarok ne maradjunk el; gondoljuk meg, hogy amikor nekünk 50—60 ezer munkánál* küli polgártársunk van, ugyanakkor a fejenként 75 pengőnyi külföldi áru vá*sárlásával, (amelyben a fehérneműtisz* tító szakma is jelentékenyen szerepel), 70 ezer idegen ipari munkásnak, s en nek megfelelő 7 ezer külföldi tisztviselőnek adtunk megélhetést a múlt évben. FEHÉRNEMŰTISZTÍTÓ IPAR A LEGALKALMASABB GÉPSZÍJAT„PYROX“ és „PARA-SOLIDOX“ MINŐSÉGEKBEN — VÍZ- ÉS GŐZNEK ELLENÁLLÓ KIVITELBEN SZÁLLÍT. MAGYAR LAJOS gépszíj és műszaki bőrárugyár r. t. Budapest, V., Katona József u. 9. Telefon : Aut. 137—03. és 202—62. ma. idi-iM. vs ut. SCHULHOF 6s TÁRSA BUDAPEST, V., CSÁHY-UCCA 9. Telefon: Aut 106-17. és 106—18. Alapittatott 1897-ben. CXMIA* Ammoniákszóda, angol borax, 110—115° chlormész, glaubersó, w£dllll ■ hangyasav, hypochloridrug, kenőszappan, fehér és zöld marseilliszappan, búza, burgonya és rizskeményítő, marónátron, oxálsav, szalmiákszesz, stearin, fehér méhviasz, japánviasz, öooo-os ecetsav, trichloracetilén, törökvörösolaj, glycerin, olívaolaj és minden a szakmában használt vegyiterméket. A reklám. Azt tudja minden iparos és keres* kedd, hogy reklámra szükség — van, de nem oly reklámra, mely a verseny* társak tönkretevésére irányul. Mindenkinek szüksége van a rek* lámra! A legékesebben szól az egy* szerű betű, a leghangosabban kiált a nyomdafesték, kinek a családi összeköttetés, kinek a régi cég jó hírneve, kinek pedig a maga embersége a reklám forrása. A családi összeköttetés a megélhetés kölcsönös biztosítására szervezett hólabda módszerével adja tovább a szükségletet és kínálatot. Aki tehát vagyonnal, jóhírnevű céggel, vagy családi összeköttetésekkel nem bír, csak ott van ma is, ahol az csemek volt, akinek bizony magának kell szétvinni a hírét, mivel nincs, aki helyette ráterelné a világ figyelmét. íme! Itt a reklám kiindulópontja. A napi kenyere után nehéz járással botorkáló, magára hagyott embernek élnie kell és ezért az ősi törvény leg primitívebb módjához kell nyúlnia, utána kell mennie annak, ami nem közeledik feléje magától és kiabálni kell a pusztában, ha azt akarja, hogy meglássák és meghallják. A magára hagyott ember persze nehezebben jut el a megélhetés forrásához. Verejtékes munkát követel, amely munkában egyaránt részt vesz az ököl, a manikűrözött kéz. Ahol a vagyon nem beszél, nem vonz, ott a fenmaradás, a létért való küzdelem tülekedése bizony eltorzítja az ember képét, erősen nyaldossa az esztétika határát. A munka, a tudás, a kitünés még nem minden, csak olyan, mint az áru. Ha nem adok hírt róla, raktáron ma* rád, elértéktelenedik. Ezen aranyigaz* ság, bár a társadalom, a publikum tu* datában él, mégis beléjük kell azt ne* vélni, hogy ne tartsa a megélhetésért kiáltó ember szavát durvának, fülsérí tőnek. Magyarországon még csak gyermek korát éli a reklám. Részben előítéletes, részben megrontott közvéleménnyel állunk szemben. Az előítéletes közvélemény a rek lám eszközeivel élő versenytársak te* vékenységét gyöngeségnek ítéli. Ili* szén, úgymond, a „jó bornak nem kell cégér“, amíg a megrontott közvélemény csak a nagyhangú vásári lármából kiemelkedő kínálatra figyel, csak azt hallja.