Fehérnemű Tisztitó Ipar, 1935 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
VIII. évfolyam. Budapest, 1935. január hó Szerkeszti: Dr. SZŐNYI SÁNDOR A szerkesztésért és kiadásért felelős SÁRDA L LAJOS Szerkesztőség és kiadóhivatal V., Vilmos császár ut 72. N 7. Telefon : 22-8-26. Megjelenik minden hó elsején. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre 100 Negyedévre 2 500 Félévre . 5—PjEgyes számára IPEHÉRNEMŰ - TISZTÍTÓ IPAR A „BUDAPESTI FEHÉRNEMŰTISZTITÓK IPARTESTÜLETE“ HIVATALOS KÖZLÖNYE HIVATALOS ROVAT Meghívó A Budapeti Fehérneműtisztítók Ipartestületének 1035. évi február hó 18-án (hétfőn) esti 7 órai kezdettel az Ipartestület helyiségében (V. Vilmos császár utca. II. e. 7.) tartandó X évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1.) 1934. évi jelentés. a.) 1934. évi zárszámadás és a felmentvény megadása fölötti határozathozatal. 3. ) 1935. évi költség előirányzat. 4. ) Tisztújitás. Választandó 5 elöljárósági rendes tag, 2 elöljárósági póttag, 3 számvizsgáló. (Az időközben esetleg megüresedő tisztségek).... 5. ) Kitüntetések. .6.) Esetleges indítványok. Ha a közgyűlés a fenti határnapon határozatképtelenség miatt nem volna megtartható, úgy a közgyűlés 1935- évi február hó 25-én esti 7 órai kezdettel fog ugyanazon helyen és tárgysorozattal megtartatni, amely a megjelentek számára tekintet nélkü fog határozni Budapest, az elöljáróság 1935- évi, február hó 4-én tartott ülése határozatából. Dr Szönyi Sándor s. k.Szabó Rezső s. k. ipt. jegyző s. k. ipt. elnök. A közgyűlésen csak olyan tagok vehetnek részt, akik az alapszabályok 5. §-ában jelzett korlátozás alatt nem állanak és akik nincsenek két évi tagságdíjjal hátralékban. A közgyűlésen csak olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek öt nappal a közgyűlés előtt terjesztettek be a testület elnökéhez. Az elöljáróság jelentése az 1934 évről. Tisztelt közgyűlési 1925. évi, április hó 5-én tartotta első és alakuló közgyűlését a Budapesti FehérSzíműtisztítók Ipartestülete Boray Győző iparhatósági biztos elnöklete alatt. Tíz éves működésre tekinthet vissza az Ipartestület, mely idő alatt minden alkalmat megragadott arra, hogy tagjai érdekeit a törvény által részére megszabott szűk keretek között is istápolja és előbbre vigye. A trianoni gyászos békediktátumnak hazánk gazdasági életét megbénító hatásai ezt követőleg kezdtek mutatkozni, évről-évre erősbödni és ennek következtében az Ipartestületnek leginkább arra kellett minden erejét összpontosítania, hogy az általános dekonjunktúra és az árrombolásoktól lehetőleg megkímélje az ipart, amennyiben pedig ez elkerülhetetlen, bekövetkezési idejét a lehetőséghez képest kitolja. Minden tárgyilagos bírálónak el kell ismernie, hogy az Ipartestületnek ez a törekvése nem volt sikertelen és ha ezt az ipart is elérte — mint minden más ipart is — a gazdasági hanyatlás, ez egyrészt annak az általános helyzetnek tulajdonítható, amelynek hatásai alól hatékonyabb eszközökkel rendelkező közületek sem vonhatták ki magukat, másrészt az egyes emberek önzése, vagy gazdaságpolitikai iskolázatlanságának, amely a pillanatnyi sikerek kedvéért képes az összesség és ezzel saját érdekeit is feláldozni.Azt hisszük nem lesz érdektelen, ha a testület működésének 16 éves évfordulója alkalmából a megalakulás és fejlődés egyes mozzanatait levetítjük, már csak azért is, hogy az utókor számára is összefoglaló képét adjuk. A szervezkedés, az érdekképviseletbe való tömrülés szükségességét már régen érezték a fehérneműtisztítók, azonban csak a múlt század 90-es éveiben jutottak anynyira, hogy ezt a szervezetet megis alapítsák. Egy összefoglaló jelentésből idézünk az alábbiakban néhány mondatot, megjegyezve, hogy az előzményekben felsorolják mindazokat az indokokat, amelyek a szervezet megalakítását indokolttá teszik. »Mindezen okoknál fogva és sok más ipari hátrányokat tekintetbe véve, 1892 évi jusius hóban körülbelül mintegy ötven iparos a jelenlegi titkárunk közreműködése mellett, azon meggyőződéshez jutott, hogy iparunk fejlődésére és ezen tarthatatlan állapotnak megszüntetésére csakis egy ipartestület alkotás által javasolhatjuk. 1892. július hó 10-én a Teréz-körúti Eiffel kávéházban tartatott az első összértekezlet és ott általános lelkesedéssel elhatároztatott.« 1892. március hó 7-én nyújtotta be az Ipartársulat alapszabáyai tervezetét és azok az 1893. évi 12.727. szám alatt hagyattak jóvá. Alakuló ülését 1893. évi, április hó 23-án tartotta az Ipartársulat, a Széchényi sétatéri kioszk helyiségében. Az alakuló ülésen az új Ipartársulat Máderlik Edét, a Máderlik Lujza cég cégvezetőjét választotta meg elnökévé. Az Ipartársulatban tömörültek úgy a fehérnemű, mint a vegytisztítók, kiknek foglalkozása nem volt képesítéshez kötött ipar. Ez az Ipartársulat címében is kifejezésre jutott, amely «Budapest Fő- és Székvárosi Fehérnemű és Vegyi tisztítók Ipartársulata« volt. Az Ipartársulat első tisztikara névsorát a fentebb említett Máderlik Ede elnökön kívül, az aábbiakban adjuk: Alelnök: Bárdos Zsigmond. Pénztárnok: Spitzer József, számvizsgálók: Tarr József, Engl Adolf, Aschmann Antal. Választmányi rendes tagok: Bárdos Zsigmond, Ötvös Gyula, Weiszbrod Adolf, Händler Gyula, Ioják Ágoston, Falk Mátyás, Spitzer József, Holik Mihály, Böhm József, Drexler Dávid, Till Vencel, Háromy János, Duller D., Silberknopf S, Bauer A. és Bachna M. Választmányi póttagok: Händler Károly, Deutsch Mór, Berkovits A. és Tesztóry A. Titkárrá Ujaki Izidort választották, évi 500 forint fizetéssel. Ha még megemlítjük, hogy az Ipartársulat 1800 forintot irányzott elő bevétel és 1170 forintot az első év kiadásaira úgy az első szervezkedés történetének teljes képét adtuk. Az Ipartársulat 32 évig állott fenn Az 1922. évi, XII- t. c. a fehérneműtisztitó ipart a képesítéshez és engedélyhez kötött iparok közé sorolván szükségessé vált az