Festék Ujság, 1936 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-31 / 1. szám
Lakkoknál háromféle száradást különböztethetünk meg: 1. ) kémiai, 2. ) fizikai és 3. ) vegyes száradást. 1.) A kémiai száradás kétféle lehet: oxidációs, vagy polimerizációs. A száradás oxidáció esetén a következő: Valamilyen olaj, pl. a lenolaj a levegővel érintkezve oxigént vesz fel, vagyis oxidálódik. Oxidált lenolaj: linoxin képződik. A linoxin szilárd, a lenolaj tehát megszáradt. Ilyen oxidációs száradása van a lenolajnak, a kencének s általában a legtöbb olajnak. A lenolajnál az oxidáció körülbelül 51 napig tart, vagyis a lenolaj 51 nap alatt száradna át. Hogy ezt a hosszú száradást megrövidítsék, szikkativokkal főzik a lenolajat, miáltal kencét vagy firniszt nyerünk. A szikkativok fémsó és lenolaj, vagy fémsó és gyanta összeolvasztásából előállított fémszappanok. Ezeket a fémszappanokat többnyire benzinben oldják és katalizátorként szerepelnek, vagyis a levegőből az oxigént először ezek veszik fel, s ezek adják aztán az oxigént tovább az olajnak. Ezek a fémek lényegesen könnyebben és gyorsabban képesek a levegő oxigénjét felvenni, s azután megint tovább adni, mint az olajok. A fémsók többnyire a kobalt, a mangán és az ólom sói (esetleg oxidjai). A szikkativált lenolaj, vagyis a lenolajkence 20 fok Celsiusnál már kb. 20 óra alatt megszárad. Alacsonyabb hőmérsékleten lényegesen lassabban, magasabb hőmérsékleten lényegesen gyorsabban szárad meg, mivel valamilyen kémiai reakció sebessége, ez esetben az oxidációé, a hőmérséklet növekedésével erősen emelkedik, süllyedésével erősen csökken. Nagy általánosságban azt mondhatjuk,hogy tíz fok hőmérséklet-emelkedéssel a száradási időt a felére csökkenthetjük. Lenolarkence tehát 30 fok Celsiusnál 10—12 óra alatt szárad meg, 40 foknál 6 óra alatt, 50 foknál 3 óra alatt, viszont 10 foknál 40 óra szükséges a száradáshoz. (Persze a száradásnál még a levegő páratartalma, a szikkativok mennyisége és mineműsége is szerepet játszik.) A polimerizációs száradás abból áll, hogy a szimpla olajmolekulák, elsősorban oxigén távollétében, meleg behatása alatt (kályhában, beégető lakkok és zománcok) egymással összekapcsolódnak és hatalmas molekulakomplexumokká válnak, amelyek már szilárdak. 2. ) A fizikai száradásnál az oldószer elpárolog és visszamarad a filmréteg, így szárad a gyantalakk, szeszlakk és nitrólakk. Vegyünk egy példát: legyen ez a politűrlakk. A manilla-kopást szeszben oldjuk. Még belejönnek esetleg lágyító szerek is, de ezek itt nem érdekelnek bennünket. A lakkal most bevonunk egy felületet. Itt elpárolog a szesz és visszamarad a manilla. A fizikai száradás sokkal gyorsabb, mint a kémiai. Az oldószerek nagy átlagban kb. egy fél óra alatt párolognak el. Az expresslakknál a neve is mutatja a gyors száradást. (Kb. 20 perc.) 3. ) A vegyes száradásnál a kémiai és a fizikai száradás egyszerre érvényesül. Erre a száradásra a legtipikusabb példa valamely lakknak, pl. a négyórás lakknak a száradása. A négyórás lakk főbb alkotórészei a következők: lenolaj, faolaj, műgyanta, szikkativ, terpentin. A lenolaj és a faolaj főleg oxidáció által, tehát kémiai száradás útján száradna meg, a műgyanta pedig fizikai száradás útján a terpentin elpárolgása után. Itt tehát a kémiai száradás a fizikaival karöltve érvényesül. A kémiai hatást még növeli jelen esetben az olajok főzésénél történt polimerizáció is. A legtöbb olajlakknak és olajzománcnak a száradása vegyes száradás. A modern, nagy lakkgyáraknak megvan tehát a lehetőségük, hogy a faolaj fokozottabb használatával (mert a faolaj lényegesen gyorsabban szárad, mint a lenolaj), műgyantákkal (természetes gyanták nem viharállók), polimerizált, vagyis besűrített olajokkal, tehát standolajokkal (mert ezek gyorsabban száradnak), megfelelő szikkativokkal és oldószerekkel az oly nagyon kívánt gyorsan és még gyorsabban száradó, viharálló lakkokat és zománcokat előállítsák. A lakkok száradása Irta: Ellinger Emil oki. vegyészmérnök az Ellinger Béla-Wagner Vince Egyesült Lakkgyárak Rt. üzemvezető mérnöke. 4_________________________Pesték ujság______________________ PYRAM parkettpasztal beszerzési árai 1936.február hó 1.-től. 1/4-es csomagolás P 3.70 per kg. 1 1/2-es csomagolás P 3.35 per kg. 1 1/1-es csomagolás P 3.5 per kg. plusz 8°/° forgalmiadóváltség, franko-franko, ingyen csomagolás, egyébként változatlan rabbattal és kondíciók mellett. -------