Honi Ipar, 1914 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

1914 JANUÁR 1. Ebben a politikai szenvedélyek által széttagolt országban kétszeres örömmel fogadunk minden eseményt, mely a gazdasági érdekek érvényesülését moz­dítja elő. Elvégre is a politikai mérkő­zéseken kívül vannak másfajta harcok is. Harcok a kenyérért, küzdelmek, melyek­ben milliók érdeke, boldogulása, nyomo­rúsága vagy pusztulása forog kockán. Harcok, melyeket a vámsorompó mel­lett vagy a külföld tanácstermeiben vívnak erős, elszánt ellenfelekkel. Ahol az egyes nemzetek bajvívói állig fel­fegyverkezve állanak ki a porondra és amit villogtatnak, a penge, csak szin­­acélból lehet: a tudás acéljából. Sima szavak, cikornyás mondatok az ellent le nem veszik a lábáról. Itt verekedni kell : győzni vagy elbukni. És a győzelem milliók diadala, a vereség milliók vere­sége. Akit erre a helyre állítanak, annak olyan férfiúnak kell lenni, akire nyugod­tan bízhatjuk rá az ország legvitálisabb érdekeinek védelmét. Lers Vilmosban, akit Őfelsége most nevezett ki a kereskedelmi minisztérium valóságos államtitkárává, a gazdasági közvélemény ezt a férfiút látja. Ezért örvendünk mi is szívből az ő kineve­zésének, melynek a vámügyi, s a ki­egyezési tárgyalások adnak különös ak­tualitást. Lers Vilmos kiváló egyéniségét nagy, tudását, szívós akaraterejét, széleskörű koncepcióját­ nem mi fogjuk felfedezni. Új állás sem kellett ahhoz, hogy kvali­tásai napfényre kerüljenek. Revelálódtak azok amúgy is az olyan kérdésekben, melyeket az élet felvetett. Ha exponált helyen oltalmazóra volt szüksége a magyar érdekeknek, eddig is Lers Vilmost küldték ki. És ez a férfiú becsületünkre vált. Az egyetemi professzor teoretikai tudása egyesült benne a diplomata sima­ságával. A kereskedelmi szerződések szó­beli tárgyalásai folyamán, a külügy­minisztériumban ülésező vám- és keres­kedelmi értekezletek ülésein, a kiegyezési tárgyalások előkészítésében egyaránt im­ponált ellenfeleinek széleskörű felfogá­sával, nagy j­ogi tudásával, éles judiciumá­­val és a legapróbb részletekre kiható szakképzettségével. Emellett Lers Vilmos ráért könyveket írni, az egyetemen nemzetközi jogot tanítani, olyan szakirodalmi működést folytatni, mely kiváló helyet biztosított neki abban a nagy nemzetközi közös­ségben, melyben az emberiség nagy érdekeiért lelkesedő államférfiak és tudó­sok világszerte élnek. Minden külső segítség nélkül, kizárólag a sajátjából Lors Vilmos államtitkársága, merítve,pusztán szellemi segédeszközökre támaszkodva, eregette azokat a finom szálakat, melyeket a haladás, a fejlődés fugalma elvisz azokhoz, kik a világ más részeiben élve szintén az emberiség ideáljaiért dolgoznak. Bizonyos, hogy Lors Vilmos részt vett abban a nagy munkában, mely azért folyik, hogy a külföld elfogultság és ellenszenv nélkül ítélje meg törekvéseinket. Minderre Lers Vilmos ráért. És amiért legjobban meg kell dicsérni, ráért bele nem tévedni a politika útvesztőjébe. Bizonyosan nem egyszer csábították őt is a szirénhangok, de ő nem kelt fel íróasztala mellől, mert nemcsak sokat, hanem soká akar dolgozni. Mindebből kitűnik, hogy ennek a még fiatal, fényes karriert megfutott férfiú­nak már nagy múltja van, melyről különben fogalmat ad az alábbi kis biográfia : Az új államtitkár 1869-ben született, még elég fiatalon érte el a közigazgatási hierarkia e magas polcát. Tanulmányait a budapesti egyetemen kitüntetéssel végezte és már mint egyetemi hallgató feltűnt A Duna folyóra vonatkozó nemzet­közi jogállapot és A szuverenitás tana című nyomtatásban is megjelent érte­kezéseivel. , Államszolgálatra 1892-ben lépett s azóta Baross Gábor, Lukács Béla, Dániel Ernő, Láng Lajos és Hieronymi Károly minsztersége alatt mindig soronkívül lépett elő. Kilenc éve vezeti a gazdaságpolitikai osztályt s Hieronymi minisztersége idején állam­­titkári hatáskörrel volt megbízva. A mostani kiegyezés tárgyalásait már ő vezette, a jövő kiegyezési tárgyalások előkészítésére pedig a minisztérium ke­belében új tagozatot létesített. Az összes most fennálló kereskedelmi szerződések szóbeli tárgyalásaiban részt vett s a külügyminisztériumban ülésező vám- és kereskedelmi értekezlet doyenje. Ő képviselte a magyar kormányt a washingtoni nemzetközi vasúti kon­gresszuson ; a középeurópai gazdasági egyesület berlini kongresszusán a keres­kedelmi szerződések technikai reformjára vonatkozó értekezéseivel feltűnést kel­tett s az előadását követő vitában győz­tes maradt az osztrák és német eltérő nézetek fölött. Több más külföldi szerep­lése közül nevezetesebb a két év előtt Heidelbergában való fölzólalása, amely a Nemzetközi jogi és nemzetgazdasági egyesület kongresszusán az olasz kiván­dorlási ügyről és a jogi személyek honos­ságáról szólt s amelynek alapján az ő határozati javaslatát fogadták el az előadó javaslatával szemben. Ő képviselte a magyar kormányt a kereskedelmi és iparkamarák londoni kongresszusán, to­vábbá a világkiállítások nemzetközi sza­bályozása dolgában tartott berlini érte­kezleten és ő írta alá Párisban a leány­kereskedés elnyomása érdekében és a pornográfia ellen való nemzetközi meg­állapodásokról szóló szerződéseket. Mindezeken kívül a­ szakirodalomban a már jelzett könyveken kívül, számos nagyobb munkát irt, részt vett az osztrák nemzetközi jogi arhívum és az osztrák Staatswörterbuch szerkesztésében, érte­kezéseket irt a magyar közgazdasági lexikonba és a Pallas nagy­ lexikonba; nagyobb munkát irt a konzuli bírás­kodásról s publicisztikai dolgozatai a külföldi és hazai szakfolyóiratokban és napilapokban jelentek meg. A tudományegyetemen a nemzetközi jog magántanára s előadásait rendesen óriási hallgatóság hallgatja. Több ízben már a nemzetközi jog főkollégiumával is meg volt bízva. Régebben előadásokat tartott a bécsi konzuli akadémián is, amelynek ez idő szerint felügyelőbizott­sági tagja. A magyar békeegyesület­­ alelnöke s a béke eszméjéről írott dolgo­zatai különféle folyóiratokban láttak napvilágot. A főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Hivatalos pályáján számos kitüntetés érte, 1906-ban szepesbélai előnévvel ne­mességet kapott és a Ferenc József-rend lovagkeresztjén kívül az európai és exotikus államok csaknem valamennyié­nek nagyobb rendjeleit bírja. Már ez a néhány adat is képet ad arról a rendkívüli munkaerőről, arról a sokoldalúságról, melyek Lers Vilmos jellemző tulajdonságait képezik. Már ezekből az adatokból is láthatjuk, hogy báró Harkányi János kereskedelmi mi­niszter az élet parancsoló szavát követte, mikor ebben a pillanatban ezt a férfiút tette meg első munkatársává. A minisz­térium ipari és kereskedelmi osztályai, melyek, természetesen a miniszter leg­főbb irányítása és vezetése mellett, Lers Vilmos hatáskörébe kerülnek, jó kezek­ben lesznek, az iparos- és kereskedő­társadalom pedig e kinevezés révén fokozott bizalommal nézhet a különben elég borús jövő elé. Szóval ez a kinevezés, mely való­ságos gazdasági eseményképen ha­tott, minden tekintetben kedves befeje­zése ennek az olyan sivár és örömökben olyan szegény 1913-as esztendőnek. Haltenberger Béla KASSA. ALAPÍTVA 1810. ÉVBEN Ruhafestés, vegyi tisztítás, gőzmosás. Elismert jó munkái — Külön posta-osztály. — Gyászruhák festése soron kivül. — A Budapestre szóló küldemények már 10.— E számla­összegnél bérmentesi­letnek a visszaküldés alkalmával. 23 LIFT HAVERLAND ANTAL gombnyomásu személy-, teher- és ételfelvo­­nók, emelődaruk villamos- és kézi­­szemre. BUDAPEST,Vil­., Nap­ utca 22. sz. , Telefon: József 29—66.

Next