Honi Ipar, 1940 (33. évfolyam, 1-13. szám, 1. évfolyam, 1-9. szám)

1940-01-01 / 1. szám

1940 január 1. magyar közgazd­agi ítélapdtában Érdekes cikksorozatot kezdünk meg ebben a számunk­ban, írója Winkle Nándor Ferenc dr., a Budapesti Nemzet­közi Vásár titkára, aki a nyáron többhónapos tanulmány­útra ment ki a Délafrikai Unióba, hogy ott a gazdasági viszonyokról, legfőképen pedig a Magyarországgal való gazdasági kapcsolat kimélyítésének lehetőségeiről adatokat szerezzen. A háború kitörése Fokvárosban érte, ahol kény­­szerűségből meg kellett hosszabbítania ottartózkodását. On­nan küldte be hozzánk cikkeit, amelyekben ismerteti a Dél­afrikai Unió gazdasági szerkezetét, külkereskedelmének irá­nyát, fejlődését, lehetőségeit és különösképen e külkereske­delem magyar vonatkozásait. Winkle dr. alaposan képzett gazdasági szakember, aki­nek felvilágosításai igen jó szolgálatokat tehetnek a ma­gyar külkereskedelem ügyének és aki felkészültsége, ráter­mettsége és kiépített összeköttetései révén ott a helyszínen nagy mértékben előmozdíthatja a magyar iparvállalatok dél­afrikai törekvéseit, valamint nyersanyag utánpótlásunkat. Amidőn a cikksorozatot olvasóink különös figyelmébe ajánl­juk, az említett szempontokat nyomatékosan hangsúlyozzuk. Talán a világ egyetlen országának gazdasági szerkezete sem változott meg olyan gyorsan és mélyrehatóan, mint a Délafrikai Unióé. Fok­város és Durban évszá­zados hagyományokkal dicsekednek ugyan, de az ő gazdasági fellendülésük is a transzváli aranymezők feltárásá­val kezdődik. Ennek még alig 50 éve, sőt, ha a kezdet romantikus éveit és a búr háború idejét leszámítjuk, akkor tulajdonképen alig 30 év alatt zajlott le az ország szédületes fejlődése. Általáno­san ismert tény, hogy az arany megje­lenése egy csapásra megváltoztatta az ország helyzetét és a bányaipar azóta is döntő tényezője az ország gazdasági életének. Kevésbé ismert körülmény, hogy az utolsó két-három évtizedben számot­tevő ipar keletkezett az országban. Az egyes termelési ágak viszonylagos fon­tosságát az évi termelés értékének egybevetése illusztrálja. Nyilvánvaló ebből, hogy az Unió ma közel tízezer ipari üzemével és bányá­szatával túlnyomórészt ipari állam, hi­szen ez a két termelési ág mintegy 80°/vát adja az ország termelésének. Az 1935—36. évben a gyáripari terme­lés teljes értéke megközelítette a 200 millió fontot, ami csak az öt évvel előbbi eredményhez viszonyítva is kb. 45°/6-os gyarapodást jelent. Vezető he­lyen az élelmiszeripar áll 37 milliós termelésével, azután következnek a fé­mek és gépek (23,5), építőanyagok (12.5), textil, ruházat (9), vegyészet (9), járművek (7.7), villany, gáz stb. (7), könyvnyomtatás (6.6), kő- és agyagipar (5.7), bőr és bőráruk (5), azután fa, bú­tor nyersanyagok stb. kisebb számok­kal. Megjegyzendő, hogy az idézett sta­tisztika csak a magánvállalatok terme­lését öleli fel és teljesen figyelmen kí­vül hagyja az állami és egyéb közüze­mek tevékenységét. Ilxamgíat iparcikk A Délafrikai Unió élénk külkereske­delmi tevékenységet folytat. 1938-ban bevitele meghaladta a 103 millió fontot, kivitele pedig a 105 milliót. Az aktív egyenleg szempontjából ez viszonylag gyenge évnek bizonyult és meg kell je­gyeznünk, hogy az aranytermelés, il­letve aranykivitel megindítása óta ed­dig még csak egyetlen esztendőben volt deficites a külkereskedelmi mérleg. Az Unió kivitelének 40.7°/o-át 1938-ban Ang­lia, 9.6°/o-át pedig az angol világbiroda­lom vette fel, míg az egyéb külföldi államok 49.7­/o-kal részesedtek benne. Az utóbbiak sorában Németország vezetett 18.8 millió fonttal, utána Franciaor­szág (8), Belgium (5.9), Olaszország (3.8), USA (2.8), Hollandia (1.7) és Ja­pán (1.5) következtek. Magyarország ebben az esztendőben mindöss­z 11.601 fonttal szerepelt, amit az Unió illetékei követően is­mzetetlen szóvá tettek előt­tem. A kiviteli cikkek között a bányászat dominál. A kivitt értéknek több mint kétharmada bányászati termék. Az erő­sen támogatott mezőgazdasági export alig éri el a 20°/o-ot, az exportált ipar­cikkek szerény sorából viszont alig le­het az ország ipari mivoltára következ­tetni. A fejlődés azonban ez utóbbi vo­natkozásban igen erőteljes és azzal szá­molni kell. Az arany mellett jelentős kiviteli cikke az Uniónak a nyírott gyapjú, a cukor, a szén, a gyémánt, a narancs és a tengeri. A bevitel terén 1938-ban első helyen a Brit Birodalom állt, amely több mint felét adta a délafrikai bevitelnek. A »tényleges külföld« államai között az USA vezet, közel 20 milliós értékkel, a harmadik helyen Németország állott 5 milliót meghaladó összeggel, ezután következett Hollandia, Japán, Belgium, Svédország, Irán, Csehország stb. Ma­­gyaroszág a huszadik helyet foglalta el 213.000 font értékkel, megjegyzendő azonban, hogy 1931-ben még csak a I. (I világ­ legcsada Catalana iparállama termelvények értéke millió font­­/a mezőgazdaság 56 21 bányászat 84 31 ipar 130 48 270 100 HONI IPAR Gyártja: a Magyar Ruggyantaárugyár

Next