Az Illatszerész, 1930 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

4. oldal 1. szám A LEGTÖKÉLETESEBB ÉLVEZET az amerikai valódi borotvapengével egy új rendszerű „Gillette“ készülékben, való borotválkozás Kapható minden nagykereskedőnél! Gillette Safety Razor Co. Boston A szappan és illatszeripar rossz gazdasági éve Halmi Gyula, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Orszá­gos Egyesülete igazgatója a szappan- és kozmetikai ipar 1929-i­ki évéről a következőképpen nyilatkozott: — Az elmúlt évről mi jót sem mondhatok. Vigasztaló momentumot mindössze abban látok, hogy a nemzeti önér­zet is kezd felébredni az iparpártolás tekintetében. Mindazok a szakmák, amelyek a közvetlen fogyasztás el­látására termelnek, szappan, pipereszappan, kozmetikai, háztartási­ cikk ipar, szinte hihetetlen visszaesést mutat­nak. Ennek következtében gyilkos hajsza folyik a kész­pénzüzletek után, sokszor veszteséggel is. Szomorúan mon­dom, de úgy látom, hogy ha itt hirtelen változás nem je­lentkezik, esetleg igen értékes vállalatok dűlhetnek ki a küzdők sorából. Az iparban eddig, szórványos esetektől eltekintve, nem voltak fizetésképtelenségek. Félek azonban, hogy megindulhat a lavina és akkor nem lesz megállás. — Tőke kell! Nemcsak az iparnak, hanem fogyasz­tóinak is. Mert a jelenlegi pénzviszony­ok mellett ipari ter­melésünk, illetve iparcikkfogyasztásunk fellendülésére nem számíthatunk. — És végre több gerincet kívánunk külkereskedel­münk irányítása tekintetében­ Genfben vámbékéről be­szélnek s közben iparunk piacait egyre nagyobb vámok védik. Iparunk egyre több értékes fogyasztó területétől esik el. Ha ennek a beteges folyamatnak nem lehet szer­ződésekkel útját vágni, úgy nincs más hátra, fogadjuk el a felajánlott vámháborút. Akkor legalább tiszta víz lesz a pohárban s meg fog szűnni az a törekvésünk, hogy a Nép­­szövetségben rendületlenül a jó fiú kétes értékű címére pályázzunk. A magyar szappanipar helyzete az 1929. évben Szegő­ Béla vegyészmérnök, az Albus-szappangyárak igazgatója A lefolyt évben a magyar szappanipar helyzete nem volt kedvező. A múlt év végén a nyersanyagok vámja nagy mér­tékben emelkedett, miért is az összes gyárak nagymennyiségű nyersanyagról gondoskodtak. Az év elején a zsiradékok világ­piaci árai erősen zuhantak, aminek következtében a beszer­zett nyersanyagok az óriási kamatveszteségek miatt is igen költségesek lettek a gyárak részére. Az általánosan ismert szomorú gazdasági viszonyok a szappanfogyasztás nagymérvű csökkenését idézték elő, úgyhogy az 1929. év, miként az előző, újabb csökkenést hozott a gyárak forgalmában. Sajnálatos módon szaporodott még a fizetésképtelenségek száma is, az inzolvenciák percentuálisan is több, mint 100%-kal haladták meg az 1927. évi inzolvenciákat. A szappanipar helyzetének javulását csak az általános gazdasági helyzet javulásától vár­hatja, annál is inkább, mivel a marónátronrendelet, amellyel a gyári szappan erősebb forgalmát remélték, oly módon lépett életbe, hogy — mint ezt a kormány legújabb rendelete is mutatja — annak az eredeti cél, t. i. a mérgezések megaka­dályozása tekintetében sem lett semmiféle eredménye. A sötét színek helyett még sötétebbeket kell vennünk, ha a pipereszappanipar helyzetéről akarunk megemlékezni. Azt kell kérdeznünk, hogy vájjon egyes gyárosok elvesztették-e józan eszüket, hogy nyitott szemmel rohannak a romlásba. A matematika olyan tudomány, amelyen semmiféle cézári al­lűrökkel erőszakot tenni nem lehet. Nem közgazdasági lumen, hanem kártékony eleme a közgazdaságnak az az ember, aki 100 pengő árú nyersanyagból, segédanyagból és költségből olyan árucikket állít elő, melyet 70 pengőért hoz forgalomba. Ezt lehet csinálni ideig-óráig, de mivel az illető vállalatok mögött nem állanak hatalmas tőkék, amelyek idővel fel nem emésztődnek, könnyen ki lehet számítani az eredményt. A ma­gyar szappangyárak példát vehetnének arról a nagy angol gyárról, amely egész Anglia szappaniparát kontrollálja és amely megmutatta, hogy eredményt csak akkor lehet elérni, ha az eladási ár felette áll az előállítási árnak. Aki nem akar tanulni, az el fog vérezni. Az elmúlt év folyamán számtalan kísérlet történt ennek az öngyilkosságnak véget vetni és ezek a kísérletek mindig meghiúsultak egy-két cég ellenállásán. Az egész ipar szégyene például az is, ami az úgynevezett saját szappan terén történik. Minden vevő rendel magának 5 vagy 10 tucat szappant, amelyen a gyáros nem keres, de még a márkáját sem terjeszti és azonkívül majdnem minden vevő­nek megvan a stancája az összes pipereszappangyárakban. Ajánlanám, hogy legalább egy stanca klíring-hivatalt állít­sanak fel az összes pipereszappangyárak, hogy ily módon a nagyon tekintélyes vésnöki számlát megfelelően csökkentsék. A vésnök urak ne haragudjanak meg ajánlatomért és ne fél­jenek, úgysem lesz eredménye, mint ahogyan teljesen kilá­tástalannak tartok minden olyan törekvést, amely ebben az iparban rendet akar teremteni. Igen fájdalmas ilyen nyilat­kozatot tennem egy jobb sorsot érdemlő iparról, de az elmúlt évek keserű tapasztalatai nem engednek meg más következ­tetést. A. G. POLAK & SCHWARZ’S Z a a n d a m (Hollandia) Hilversum (Hollandia) Göftingen (Németország) Bois Colombes (Franciaország) London ( Anglia) ESSENCEFA BRIEKEN Szintetikus illatanyagok, illa­­t­olajok, virágolajok, esszen­ciák, parfömolajok és festékek kozmetikai cikkek, kölnivizek, parfömök stb. részére Képviselő Ki­szler Berthold, Budapest I­V, Kádár u. 8. Telefon: Aut. 230-01

Next