Iparegészségügy, 1913 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-01 / 1. szám

4. oldal. IPAREGÉSZSÉGÜGY Ipari alkalmazottak megbetegedésének és balesetének elhárítására vonatkozó óvórendszabályok. 80. Irta: Hlavács Kornél, miniszteri titkár-bíró. Formaldehyd. „Erősebb koncentrációban fullasztó, egyébként erő­sen megtámadja a nyálkahártyákat és a vesét izgatja.“ A formaldehid (H2CO, hangyasavaldehyd, methyl­­aldehyd, methanal) a hidrogén, szén és oxigén legegy­szerűbb együttes vegyülete, amely — 21° hőmérsékleten forr, de már — 20 C° mellett lassan trioximetilénné (CH20)­ alakul, amely folyamat közönséges hőmérsék mellett robbanásszerű fölforrással történik. A kereske­delemben 35—40 °/c-os vizes oldatát formalin név alatt hozzák forgalomba. Használják a fotokémiában, a vegyészeti labora­tóriumokban mint redukálószert, továbbá a bakterio­lógiában a zselatinán nevelt kultúrák megölésére és pre­parátumok konzerválására, továbbá konzerváló hatásánál fogva a tilalom dacára élelmiszerek u. m. hús- és hurka­­neműek tartósabbá tételére *), valamint a fertőtlenítésre. A fertőtlenítésre az ismert formalinlámpán kívül metil­­alkohollámpában is szokták előállítani. A metilalkohol­­gőzök levegővel keveredve részben formaldehid-gőzökké alakulnak át, ha izzó platina-, vagy vörösrézdróttekercsen vagy hálón átvezettetnek. Újabban a formaldehid az anilinfestékek gyártására is használtatik. A formaldehid, ahol az emberi szervezettel érint­kezik, kémiai átalakítás útján megkeményíti , valósággal cserzési folyamatot idéz elő, mely rothadásra képtelenné teszi az érintett felületet. E folyamat természetesen a szövetek elhalásával jár. A belégzett formaldehid (for­malin) gőzök tehát a száj- és a légutak nyálkahártyáit elpusztítja. A gyomorban és a belekben a lenyelt gőzök vagy vizes oldat ugyanilyen hatást gyakorol. Ellenszerül köbért akut belső mérgezéseknél tojásfehérjét, tejet, zselatinoldatot és ammonium aceticumot (spiritus min­deren) ajánl. A formaldehidgőz fajsúlya a levegőhöz viszonyítva 1­6. Ha tehát valamely helyiségben ily gőzök léphetnek ki a készülékekből vagy tartányokból, ott alsó szellőz­tetésről kell gondoskodni, mert a mérges gőzök súlyuknál fogva leginkább alul gyülekeznek össze. Ha e gőzök szuperoxidokkal érintkeznek (pl. nátriumszuperoxiddal), akkor öngyulás állhat be. A formaldehidgőzök egyébként nem tűzveszélyesek. A formaldehid-gőzöket fejlesztő metaalkohollámpák által okozott tűzesetek a metilalkohol­­gőzök meggyulására vezethetők vissza. A metilalkohol tartány fölött levő platinaszövet izzítása végett ugyanis a metilalkoholt meg kell gyújtani, azután, amikor a platinaszita már izzó, ismét el kell oltani. A tartányból fölszálló metilalkoholgőzök az izzó szitát állandóan izzás­ban tartják, anélkül, hogy láng képződnék. Kivételesen azonban előfordul, hogy a platina túlságos izzása folytán a metilalkohol-gőzök ismét meggyűlnak és, ha az égés túlságos heves, a metilalkoholtartány explodál. A veszély tehát abban a körülményben rejlik, hogy a fertőtlenítés alatt álló helyiségbe a formaldehid-gőzök mérgező hatása miatt nem lehet bemenni és a fejlesztőlámpa ellenőrzés nélkül marad. A kátrány- és ásványolajdesztilláló készülékekben a desztilláló folyamat befejezése után még benn­maradó gázok. „E gázok igen mérgező hatásúak. Nagy robbanási veszély. (Fokozott óvatosság kell a zárólemez fölnyitá­sánál, különösen az ásványolajdesztilláló-készülékek mel­lett, mert a túlságos korán bebocsátott levegő öngyufást okozhat.)“ A féöszénk­átrány a világítógázgyártás egyik igen értékes mellékterméke. Főalkotó részei, amelyek a gyár­táshoz használt szén minősége szerint változnak a követ­kezők : 1. Szénhidrogénvegyületek a legkülönbözőbb szén­­tartalommal, az alacsony hőmérsék mellett gázzá alakuló metántól (CH4) kezdve a magas hőmérsék mellett forró paraffinvegyületekig (C27HB6). Továbbá aromatikus szén­­hidrogének és olefinek u. m. benzol, toluol, xilol, naf­talin, antracen stb. 2. Oxigéntartalmú anyagok u. m. víz, faszesz, bor­szesz, aceton, fenol, krezol stb. 3. Kéntartalmú anyagok, u. m. kénhidrogén, kén­­ammónium, szénkéneg stb. 4. Klórtartalmú anyagok, 5. Nitrogéntartalmú anyagok u. m. ammóniák, anilin, kinolin, piridin, 6. Szén, aszfalt és szurok keveréke. A kőszénkátrány szintézise (felbontása) frakciós desztillációval kezdődik. A kátrányt ezen célból retor­­tában hevítik és a fejlődő gőzöket lehűtik és csepfolyós alakban összegyűjtik. Az összegyűjtés nem egy edényben történik. A kátrány hevítésének kezdetén a könnyebben illő vegyületek távoznak, ezeket külön fogják fel és a hőfok emelkedésével eltávozó, mindig nehezebben forró anyagokat ugyancsak külön-külön gyűjtőtartányokba vezetik, így nyerik egymásután a következő frakciókat: ammóniákvíz (ebből készül a szalmiákszesz); a könnyű olaj (ebből készül a 90-es és 50-es benzol, toluol, nyers karbolsav krezol); karbololaj (amely össze nem tévesz­tendő a gyógytárakban kapható úgynevezett karbol­­olajjal, abból készül a pikkelyes naftalin, solvent naftalin, géptisztító­ olaj) ; nehézolaj (kristályos naftalin, gépolaj, tetőlakk); nyers naftalin (kristályos naftalin) ; antrazen­­olaj (goudron, sajtolt antrazen, tetőlakk); nyers antrazen (sajtolt antrazen); kikészített kátrány (facement, tetőlakk, tetőlemez, karbolineum); lágyszurok (aszfalt-vaslakk, parkettaaszfalt, kovácsszurok, kövezőkitt, sárga és zöld kenőolaj); keményszurok (szigetelő­ lemez, aszfaltcsövek, laku­sz, brikett). A desztillációs termékek egy részének mérgező ha­tását már részletesen ismertettem. Az ott elmondottak­ból következik, hogy a kátránydesztillációnál fejlődő *) Németországban az 1900. évi junius 3-án hozott „Fleisch­beschaugesetz“ ezt eltiltotta. 1913. Arany, ezüst nászajándékok, evőeszközök, ezüstből és alpacca-ezüst­­ből, szolid JL _ _ I — beszerez­árak mellett l*©SZl© iTIZ© 1©ST© IS hetők: Polgár Kálmán műórás ékszertelepén, Budapest, VI. ker., Teréz-Körút 5. szám, I. emelet. Nagy képes album-árjegyzék 3000 mintarajzzal kívánatra bérmentve küldetik. Javításokra és vidéki megrende­lésekre különös gondot fordítunk.

Next