Ipartestületek Lapja, 1933 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-01 / 1. szám
1933 január 1. IPARTESTÜLETEK LAPJA Nem teljesültek az iparosok kívánságai az új OTI rendeletekben sem Miért késik az öregségi ágazat felfüggesztése, a késedelmi kamatok leszállítása és a többi időszerű reformok ? — Hogyan szanálják az Országos Társadalombiztosító Intézetet? A Hivatalos Lap december 24-iki számában jelent meg a minisztériumnak 9600/1932. M. E. számú rendelete a betegségi és baleseti, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában. Ezt a rendeletet a 33-as bizottság is letárgyalta és jóváhagyta. A rendelet számos intézkedést és felhatalmazást tartalmaz. Felhatalmazza a belügyminisztert számos rendelkezés megtételére és ennek következményeként a Hivatalos Lap dec. 24-iki száma közölte a belügyminiszternek 185.640., 185.650., 185.660., 185.670. és a 252.509. számú rendeleteit, melyeknek célja az OTI szanálása. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezek a szanálási rendelkezések nem abban a körben mozognak, amilyen irányban az ország kézművesiparossága kívánta; nevezetesen nem találjuk meg a rendeletekben az öregségi és rokkantsági ágazat felfüggesztését, sem a 12 százalékos késedelmi pótlékok leszállítását, még kevésbbé könnyítéseket a kézművesiparosságra a törvényes rendelkezések szigorúságának könnyítése tekintetében. A szóban levő rendeletek fontosabb intézkedései a következők: A háztartásban és üzemben is dolgozók napibér osztálya Ha a biztosításra kötelezett a munkaadónak háztartásában és ezenfelül vállalatában, üzemében, hivatalában vagy foglalkozásában dolgozik, akkor az ilyen alkalmazottat a jövőben nem a háztartási alkalmazottak napibérosztályába, hanem az egyéb munkavállalókra megállapított napibérosztályba kell sorolni. Az eddig vitás jutalom (remuneráció) kérdését rendezi a rendelet, amenyiben kimondja, hogy a jutalom az esetben számítható be a biztosított javadalmazásába, ha annak fizetésére szerződés kötelez. Ha a jutalom fizetése kötelező, de összeg előre megállapítva nincs, azt a fizetés vagy bér ened részében kell számítani. Öt százalék a háztartási alkalmazottak járulékkulcsa Fontos intézkedése a rendeletnek az, hogy a háztartási alkalmazottak biztosítási ágazatát egészen külön választja a többi biztosítási ágazattól és azt a jövőben külön is kell kezelni. Hogy ezen a téren a jövőben deficit elő ne álhasson, a 185.670. B. M. rendelet öt százalékban állapítja meg a háztartási alkalmazottak után fizetendő betegségi biztosítási járulék kulcsát. A háztartási alkalmazottak után betegségi biztosítási járulékot a munkaviszonyban töltött napokért kell fizetni. Minden megkezdett nap egész napnak számít, egy napra 10 fillér járulékot kell fizetni. Teljes naptári hónapra 3 pengő a járulék. Ezenkívül minden egyes háztartási alkalmazott után a munkaviszony minden napjára 0,5 fillér balesetbiztosítási díjat kell fizetni, ez a balesetbiztosítási díj az egész naptári hónapra 15 fillért tesz ki. A háztartási munkaadó a háztartási alkalmazottai után fizetendő betegségi biztosítási járulékokat és baleseti biztosítási díjakat naptári hónaponként utólag kötelesek fizetni. Kísérletek az OTI deficitjének eltüntetésére A deficit eltüntetésére szolgál rendeletnek az a másik intézkedése, mely a munkavállalóknak járó szolgáltatmányokat megszorítja és munkaadói igazolványért, valamint a receptért megtérítési díjat kíván. E szerint a munkavállaló munkaadói igazolványt tartozik bemutatni jogosultságának igazolására és ennek a munkaadói igazolványnak az ára darabonkint 20 fillér. Ezenfelül minden rendelés alkalmával az igényjogosult vagy családtagja részére az orvosi vényért (receptért) a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatójának 30 fillért köteles megtéríteni. A táppénz megszorítására nézve a rendelet olyképpen intézkedik, hogy az a keresőképtelenség első napjától számítva, egy éven át az A—H. napibérosztályokba és az I. és II. napibérosztályokba tartozó biztosítottak átlagos napibérének 60 százalékában, a III—VIII. napibérosztályokba, valamint a háztartási alkalmazottak napibérosztályába tartozó biztosítottak átlagos napibérének 50 százalékában állapíttatott meg. Ugyanígy a terhességi segély az átlagos napibérnek 60, ill. 50 százalékában, valamint a gyermekágyi segély a születésnapjától kezdve hat héten át, az átlagos napibérnek 60 százalékában, illetve 50 százalékában van megállapítva. Az intézet ügyvitele köteles állandóan figyelemmel kísérni, hogy az intézet betegségbiztosítási ágának jövedelmei fedezik-e ennek az ágnak költségeit. Ha a számadási év folyamán azt állapítaná meg, hogy az ág gazdálkodásában előreláthatólag hiány jelentkezik, erről jelentést kell tenni az intézet önkormányzatának, amely a szükséges intézkedéseket vagy saját hatáskörében teszi meg, vagy azok foganatosítása iránt a belügyminiszterhez tesz előterjesztést. Intézkedik a rendelet a kórházi ápolásban részesülők féltáppénzére vonatkozóan is, amennyiben a kórházi ápolásban részesülő betegek az első három hónapban nem kapják meg a jövőben a féltáppénzt. Újabb vitákat szül az iratok kikézbesítésének szabályozása Sok vitára ad majd alkalmat a rendeletnek az az intézkedése, amely arról szól, hogy a magánfelek részére tértivevény nélkül postára adott iratokat (fizetési meghagyás, határozatok) a feladást követő nyolcadik napon szabályszerűen kézbesítetteknek kell tekinteni, ha ezen az időn belül, mint kézbesíthetetlenek, a feladó intézethez vissza nem érkeznek, vagy az intézet a kézbesítés akadályáról értesítést nem kap, vagy a címzett fél nem igazolja, hogy a kézbesítés más napon történt. A rendeletnek ezen intézkedése folytán a jövőben mindazokat a leveleket, amelyeket az intézet felad, úgy véleményezik, mintha azokat a fél tényleg meg is MEGJELENT LIPPAY ISTVÁN dr. KÖNYVE: AZ IPARTESTÜLETI REFORMRÓL ÉS AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJÁRÓL Nélkülözhetetlen kézikönyv, melyre az ipartestületeknek naponta szükségük lesz. TARTALOM.Az ipari közigazgatási jogszabályok fejlődési története a céheken keresztül napjainkig. — Az ipartestületi reform előnyei. — Az új törvény részletes magyarázata. — Az eddigi joggyakorlat és elvi jelentőségű határozatok. — A végrehajtási utasítás. — Az új alapszabályok, az újonnan létesített ipartestületi szék, az ipartestületi munkaügyi bizottság megalakítására vonatkozó teendők. — Gyakorlati útmutatások. A több, mint 400 oldalra terjedő könyv ára 16 aranypengő. Megrendelhető az Ipartestületek Lapja kiadóhivatalában. Budapest, VII. kerület, Nyár utca 6. szám. 3