Ipartestületek Lapja, 1933 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1933 január 1. IPARTESTÜLETEK LAPJA Nem teljesültek az iparosok kívánságai az új OTI rendeletekben sem Miért késik az öregségi ágazat felfüggesztése, a késedelmi kamatok leszállítása és a többi időszerű reformok ? — Hogyan szanálják az Országos Társadalombiztosító Intézetet? A Hivatalos Lap december 24-iki számában jelent meg­ a miniszté­riumnak 9600/1932. M. E. számú ren­delete a betegségi és baleseti, vala­mint az öregségi, rokkantsági, öz­­vegységi és árvasági kötelező biz­tosításra vonatkozó egyes rendel­kezések módosítása és kiegészítése tárgyában. Ezt a rendeletet a 33-as bizottság is letárgyalta és jóváhagyta. A rendelet számos intézkedést és fel­hatalmazást tartalmaz. Felhatal­mazza a belügyminisztert számos rendelkezés megtételére és­ ennek következményeként a Hivatalos Lap dec. 24-iki száma közölte a bel­ügyminiszternek 185.640., 185.650., 185.660., 185.670. és a 252.509. számú rendeleteit, melyeknek célja az OTI szanálása. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezek a szanálási rendelkezések nem abban a körben mozognak, amilyen irányban az ország kéz­­művesiparossága kívánta; neveze­tesen nem találjuk meg a rendele­tekben az öregségi és rokkantsági ágazat felfüggesztését, sem a 12 szá­zalékos késedelmi pótlékok­­ leszál­lítását, még kevésbbé könnyítéseket a kézművesiparosságra a törvé­nyes rendelkezések szigorúságának könnyítése tekintetében. A szóban levő rendeletek fonto­sabb intézkedései a következők: A háztartásban és üzemben is dolgozók napibér osztály­a Ha a biztosításra kötelezett a munkaadónak háztartásában és ezenfelül vállalatában, üzemében, hivatalában vagy foglalkozásában dolgozik, akkor az ilyen alkalma­zottat a jövőben nem a háztartási alkalmazottak napibérosztályába, hanem az egyéb munkavállalókra megállapított napibérosztályba kell sorolni. Az eddig vitás jutalom (remune­­ráció) kérdését rendezi a rendelet, amenyiben kimondja, hogy a juta­lom az esetben számítható be a biz­tosított javadalmazásába, ha an­nak fizetésére szerződés kötelez. Ha a jutalom fizetése kötelező, de összeg előre megállapítva nincs, azt a fizetés vagy bér en­ed részében kell számítani. Öt százalék a háztartási alkal­mazottak járulékkulcsa Fontos intézkedése a rendeletnek az, hogy a háztartási alkalmazottak biztosítási ágazatát egészen külön választja a többi biztosítási ágazat­tól és azt a jövőben külön is kell kezelni. Hogy ezen a téren a jövő­ben deficit elő ne álhasson, a 185.670. B. M. rendelet öt százalékban álla­pítja meg a háztartási alkalmazot­tak után fizetendő betegségi bizto­sítási járulék kulcsát. A háztartási alkalmazottak után betegségi biz­tosítási járulékot a munkaviszony­ban töltött napokért kell fizetni. Minden megkezdett nap egész nap­nak számít, egy napra 10 fillér já­rulékot kell fizetni. Teljes naptári hónapra 3 pengő a járulék. Ezen­kívül minden egyes háztartási al­kalmazott után a munkaviszony minden napjára 0,5 fillér balesetbiz­tosítási díjat kell fizetni, ez a baleset­biztosítási díj az egész naptári hó­napra 15 fillért tesz ki. A háztar­tási munkaadó a háztartási alkal­mazottai után fizetendő betegségi biztosítási járulékokat és baleseti biztosítási díjakat naptári hóna­­ponként utólag kötelesek fizetni. Kísérletek az OTI deficitjének eltüntetésére A deficit eltüntetésére szolgál rendeletnek az a másik in­tézkedése, mely a munkavállalók­nak járó szolgáltatmányokat meg­szorítja és munkaadói igazol­ványért, valamint a receptért meg­térítési díjat kíván. E szerint a munkavállaló munkaadói iga­zolványt tartozik bemutatni jogo­sultságának igazolására és ennek a munkaadói igazolványnak az ára darabonkint 20 fillér. Ezenfelül min­den rendelés alkalmával az igény­­jogosult vagy családtagja részére az orvosi vényért (receptért) a gyógyszer vagy gyógyászati segéd­eszköz kiszolgáltatójának 30 fillért köteles megtéríteni. A táppénz megszorítására nézve a rendelet olyképpen intézkedik, hogy az a keresőképtelenség első napjától számítva, egy éven át az A—H. napibérosztályokba és az I. és II. napibérosztályokba tartozó biz­tosítottak átlagos napibérének 60 százalékában, a III—VIII. napi­bérosztályokba, valamint a háztar­tási alkalmazottak napibérosztá­lyába tartozó biztosítottak átlagos napibérének 50 százalékában álla­píttatott meg. Ugyanígy a terhes­ségi segély az átlagos napibérnek 60, ill. 50 százalékában, valamint a gyer­mekágyi segély a születés­napjától kezdve hat héten át, az átlagos napibérnek 60 százalékában, illetve 50 százalékában van megállapítva. Az intézet ügyvitele köteles ál­landóan figyelemmel kísérni, hogy az intézet betegségbiztosítási ágá­nak jövedelmei fedezik-e ennek az ágnak költségeit. Ha a számadási év folyamán azt állapítaná meg, hogy az ág gazdálkodásában előre­láthatólag hiány jelentkezik, erről jelentést kell tenni az intézet ön­­kormányzatának, amely a szüksé­ges intézkedéseket vagy saját ha­táskörében teszi meg, vagy azok foganatosítása iránt a belügymi­niszterhez tesz előterjesztést. Intézkedik a rendelet a kórházi ápolásban részesülők féltáppénzére vonatkozóan is, amennyiben a kór­házi ápolásban részesülő betegek az első három hónapban nem kapják meg a jövőben a féltáppénzt. Újabb vitákat szül az iratok kikézbesítésének szabályozása Sok vitára ad majd alkalmat a rendeletnek az az intézkedése, amely arról szól, hogy a magán­felek részére tértivevény nélkül postára adott iratokat (fizetési meg­hagyás, határozatok) a feladást kö­vető nyolcadik napon szabálysze­rűen kézbesítetteknek kell tekin­teni, ha ezen az időn belül, mint kézbesíthetetlenek, a feladó intézet­hez vissza nem érkeznek, vagy az intézet a kézbesítés akadályáról ér­tesítést nem kap, vagy a címzett fél nem igazolja, hogy a kézbesítés más napon történt. A rendeletnek ezen intézkedése folytán a jövőben mindazokat a leveleket, amelyeket az intézet felad, úgy véleményezik, mintha azokat a fél tényleg meg is MEGJELENT LIPPAY ISTVÁN dr. KÖNYVE: AZ IPARTESTÜLETI REFORMRÓL ÉS AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJÁRÓL Nélkülözhetetlen kézikönyv, melyre az ipartestületeknek naponta szükségük lesz. TARTALOM.Az ipari közigazgatási jogszabályok fejlődési története a céheken keresztül napjainkig. — Az ipartestületi reform előnyei. — Az új tör­vény részletes magyarázata. — Az eddigi joggyakorlat és elvi jelentő­ségű határozatok. — A végrehajtási utasítás. — Az új alapszabályok, az újonnan létesített ipartestületi szék, az ipartestületi munkaügyi bizott­ság megalakítására vonatkozó teendők. — Gyakorlati útmutatások. A több, mint 400 oldalra terjedő könyv ára 16 aranypengő. Megrendelhető az Ipartestületek Lapja kiadóhivatalában. B­udape­st, VII. kerület, Nyár­ utca 6. szám. 3

Next