Ipartestületek Lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-01 / 1. szám
got a megszűnt követelés ranghelyén jegyezzen be. (8) A (7) bekezdés nem érinti az 1931 évi XXXIV. t.-c. 91. §-a harmadik bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint a száz pengőt meg nem haladó követelés erejéig bejegyzett jelzálog ranghelyével rendelkezni nem lehet“. 7 §• A közadók kezeléséről szóló 1927 évi 600 P. M. számú hivatalos öszszeállítás 83. §-a a következőkkel egészíttetik ki: „(7) Az ingatlant terhelő törvényes elsőbbséggel bíró összes köztartozásokat teljes összegükben kell sorozni abban az esetben is, ha az ingatlannak csak egy része vagy hányada árvereztetett el. (8) A köztartozások után járó késedelmi kamatokat mindenkor a tőketartozással azonos sorrendben kell kielégíteni".8. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján (1933. december 22.) lép életbe. A rendelet életbelépése végett netalán szükséges végrehajtási intézkedéseket a pénzügyminiszter teszi meg. (3) Annál a munkaadónál, aki a (2) bekezdés alapján részletfizetési kedvezményben részesült, a kedvezményes törlesztés alá eső hátraléka után az év folyama alatt felszámított késedelmi pótlékok 50 o/o-át az év végén tőketartozása javára kell elszámolni, ha a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének pontosan eleget tett. A folyó járulékok után azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése esetében felszámított késedelmi pótlékok a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetendő összegekben nem tudhatók be. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések a háztartási munkaadókkal vonatkozásban ezeknek csak a munkaadói megtérítésekből és a perköltségekből származó tartozásaira nyernek alkalmazást. 2. §: Az a hátralékos, aki az 1. §-ban foglalt rendelkezések alapján engedélyezett fizetési kedvezmények feltételeinek nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére — a felszólítás kézhezvételét követő naptól számított 15 nap alatt — nem pótolja, a részletfizetésre és késedelmi pótlékkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tartozást — a szabályszerű késedelmi pótlékkal együtt — azonnal be kell hajtani. Nincs helye ama késedelmi pótlékok utólagos felszámításának, amelyeket az 1. §. (3) bekezdése értelmében a hátralékos tőketartozásának javára írtak. Az 1. §. (1) bekezdésében említett munkaadókkal vonatkozásban is mellőzni kell a késedelmi pótlékoknak felszámítását azokra a naptári évekre, amelyekben a hátralékos a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének pontosan elegett tett. 3. §. Az 1927. XXI. t. c. 194. §-ának első bekezdése alapján adott engedményezés esetében a vállalati öszszegekből csak a hátraléknak már lejárt részletei és a folyó járulékok és díjak vonhatók le. 4 §• Ez a rendelet kihirdetése napján (1933. dec. 22.) lép életbe. Végrehajtásáról a m. kir. belügyminiszter gondoskodik, tárgyában 1. P. A házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 20. §. helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1) Ha valamely bérbeadás útján hasznosított épület (épületrész) bér- A m. kir. minisztérium 16.500/1933. M. E. számú rendelete a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, biztosítási (társadalombiztosító) járulékokból származó és egyéb társadalombiztosítási járalékok fizetésére adandó, illetőleg adható kedvezmények tárgyában A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 évi XXVI. t.-c. 2., 4. és 5. §-ában valamint az 1932. évi VII. törvénycikkben kapott és az 1933 évi X. törvénycikkel hatályában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1 §• „(1) A munkaadó, akinek az Országos társadalombiztosító Intézet, úgyszintén a Magyar Hajózási, Betegségi Biztosító Intézet javára az 1932 évi december hó 26-tól az 1933 évi december hó 31-ig terjedő időre a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete javára pedig az 1933 évi január hó 1-től az 1933 évi december hó 31-ig terjedő időre az 1927 évi XXI. és az 1928 évi XI. törvénycikk alapján betegségi valamint öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékok és baleseti biztosítási díjak címén előírt megterhelése egy-egy intézettel vonatkozásban a 250 pengőt nem haladja meg, abban a kedvezményben részesül, hogy a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási (társadalombiztosítási) járulékokból és a baleseti díjakból úgyszintén ezeknek késedelmi pótlékaikból, végül a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítással kapcsolatos munkaadói megtérítésekből és perköltségekből származó és az 1933 évi december hó 31-én fennálló tartozását külön kérelem előterjesztése nélkül késedelmi pótléktól mentesen egyenlő havi részletekben hatvan hónap alatt törlesztheti, feltéve, hogy a folyó járulékok és díjak fizetésére vonatkozó kötelezettségének mindenkor szabályszerűen eleget tesz. Az első törlesztési részletet legkésőbben az 1934 évi február hó 28-ig, a későbbi részleteket pedig minden következő naptári hónap végéig kell megfizetni. (2) Annak a munkaadónak, akinek az 1932 évi december hó 26-tól illetőleg az 1933 évi janár 1-től az 1933 december hó 31-ig terjedő időre az 1927 évi XXI. és az 1928. évi XL. törvénycikk alapján betegségi, valamint öregségi, rokkantsági özvegységi, árvasági biztosítási (társadalombiztosítási) járulékok és baleseti biztosítási díjak címén egy-egy intézet javára előírt megterhelése a 250 pengőt meghaladja, az intézet a munkaadónak legkésőbben az 1934 évi január hó 31-ig előterjesztett kérelmére — indokolt esetben a mindenkor érvényes késedelmi pótlék mellett legfeljebb olyan mérvű kedvezményeket engedélyezhet, mint amilyenek az (1) bekezdés a 250 pengőt meg nem haladó járulék - és díjelőírást felmutató munkaadónak biztosít. A kérelem tárgyában az intézet ügyvitele körében intézkedik. Az intézkedés ellen felszólamlásnak van helye: a felszólamlás tárgyában az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi választmánya (Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztárának választmánya) illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézetnek elnöksége — minden további jogorvoslat kizárásával — határoz. Az első törlesztési részletet az intézkedés, illetőleg a határozat keltét követő naptári hónap végéig, a későbbi részleteket pedig minden következő naptári hónap végéig kell megfizetni. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931. XXVI. t. c. 2. és 4. §-ában és az 1932: VII. t. c.-ben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: A m. kir. minisztérium 16.330 1933. M. E. számú rendelete, a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás módosítása IPARTESTÜLETEK LAPJA 1934. január 1.