Ipartestületek Lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-48. szám)
1936-01-04 / 1. szám
. 2 m-sen lehet keresztül vinni a fiatalságnak vezető szerephez juttatását, de az ipartestületeknél, hol a választásos rendszer van érvényben, a tagok nem tudnak mindig meggyőződést szerezni a fiatalok rátermettségéről, így az ipartestületeknél nem vihető keresztül a fiataloknak gyors előretörése. Néhol egészen bevált a fiatal ipartestületi vezetőség, de ez nem jelenti azt, hogy ez a rendszer teljes egészében mindenütt keresztülvihető. Egyébként is bizalmi kérdés az, hogy az ipartestület tagjai kit választanak meg vezetőinek: a bizalmat nem lehet kierőszakolni, hanem azt a rátermettség beigazolásával ki kell érdemelni. De még ez sem elegendő; ha valamelyik fiatal kézművesiparos be is bizonyítja rátermettségét, akkor még ezzel nem szerzett jogot arra, hogy érdemekben gazdag ipartestületi vezetőt tisztségéből kimozdítson. A kézművesiparosságnak—a régi tradícióihoz híven — a jövőben is hálásnak kell maradnia azok iránt, kik ügyében fáradoztak, mert a tradicionális alapnak elhagyása kimondhatatlan veszedelmeket jelent. „Mi nem vagyunk zalakafferek, — mondta találóan a közelmúltban egyik kiváló iparosvezető — kik hálából (?) megeszik élemedett korú társaikat.” Igen, a kézművesiparosság nem járhat el zutukafferek módjára, nem dobhatja oda vezetőit — ha azok odavalók és érdemeket szereztek — martalékul a fiatalságnak csak azért, hogy a fiatalságnak esetleges mohóságát kielégítse, hanem bölcs megfontoltsággal arra törekszik, hogy a fiatalságnak is helyet szorít az ipartestület vezetőségében; ezáltal a fiatalság elsajátíthatja azt a sokféle tudást és képességet, amelylyel a jó ipartestületi vezetőnek rendelkeznie kell és így kellőképpen felkészülhet arra, hogy adandó alkalommal kezébe vegye a kézművesiparosság sokat hányatott sajkájának irányítását. Addig pedig a fiatalságnak türelmesen kell várnia és tanulnia. Akiben megvan a rátermettség és tehetség, az előbb-utóbb — ha nem is az idein, akkor majd valamelyik későbbi ipartestületi közgyűlésen — okvetlenül célhoz ér. A Budapesti Közlöny december 22-i száma közölte a pénzügyminiszter 1935. évi 17.000 számú rendeletét a textilipari nyersanyagok, a textilfeldolgozó ipari termékek után fizetndő forgalmiadóválságokról szóló 1932. évi63.000 számú pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. A rendelet 1936 január 1-én lépett életbe. Lényegét az alábbiakban ismertetjük: A kisebb iparosok az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a textiliák forgalmiadóváltságáróll szóló 1932. évi 63.000 számú pénzügyminiszteri rendeletnek olyan értelemben valómódosítását kérték, hogy a forgalmiadó-váltságteher teljes összegében a fonalakra vitessék át. Minthogy a kívánt cél elérése érdekében a textilipar nem minden ágában mutatkozott feltétlenül Szükségesnek az adótehernek teljes összegében a fonalakra való átvitele, a szakmabeli érdekek összeegyeztetésével a szövő és szövőipari vállalatok közül a gyári üzemű vállalatok kivétel nélkül, a kisipari vállalatok közül pedig azok, amelyek ezt kérik, a termelésükhöz szükséges fonalakat adómentesen szerezhetik be az új rendelet alapján. A termelt áruk eladási ára után pedig az adókulcsnak megfelelő 15 százalékos (egyes kötő- és szövőipari termékek után csak 13 százalékos) adóváltságot fizetik. A kisipari üzemű szövő- és kötőszövő vállalatok — az adóváltságtehernek — ebben a vonatkozásban teljes összegében a fonalakra való átvitele folytán mentesülnek az adó- Váltózág fizetése és az ezzel kapcsolatban fennállott könyvvezetési kötelezettség és ellenőrzés alól. A textilipar egyes ágaiban, így a csipkék, csomózott szőnyegek, keskeny áruk égi paszomány áruk előállításával foglalkozó iparágakban, mivel ezek az iparágak a legkülönbözőbb fajtájú óra minőségű árukat termelik, a kétféle módontermelt áruk eladása, illetőleg a fonalak beszerzése alapján) való adóztatásamellett az egyenlő teherviselés elve — a kisipari üzemek hátrányára — nem lett volna érvényesíthető, ezért a rendelet elsősorban a kisipari érdekek védelmére és az egyenlő teherviselés elvének érvényesítése érdekében úgyendelkezik, hogy ezek a vállalatok —üzemük terjedelmére való tekintet nélkül — csak adóváltsággal terhelt fonalakat dolgozhatnak fel, a terhelt áruk eladása után azonban mentesülnek az adófizetés alól. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a kis forgalomszámlára kiszerelt (háztartsi és háziipari használatra szolgáló cérnák, hímző- és egyéb fonalak előállításával foglalkozó vállalatokra is. Ebben a vonatkozásban nemcsak az érdekelt vállalatok versenyegyenlőségének biztosítását jelenti ez a rendelkezés, hanema háztartási és háziipari fonalszükséglet adóterhének csökkentését is, mert az említett, fonalak előállításához felhasznált nyers, egy ágú fonalak beszerzési ára után számított 42 százalékos adóváltsag kisebb adóterhet jelent, mint a lényegesen nagyobb értékű kiszerelt fonalak eladási ára után az eddig fizetett 21 százalékos adóváltság. Az új rendelet a fonalaknak és egyéb áruknak nemesítésével (fehérítés, festés, stb.) foglalkozó vállalatokat, amelyek eddig az ilyen bérmunkák után adóváltságot tartoznak fizetni, mentesítik az adófizetés kötelezettsége alól s csak a széles áruknak (szöveteknek) bérben való kikészítésére tartja fenn az adófizetési kötelezettséget komoly termelési érdekek védelme miatt. Az adóvsáltságnak a bérmunka díja után számított eddigi harminc százalékos kulcsát azonban huszonegy százalékra mérsékli a rendeltet. A rendelet életbeléptetésével kapcsolatban szükséges átmeneti intézkedésekről külön rendeletet fog kiadni a pénzügyminiszter. Jubiláló iparos. A sándorfalvai ipartestület december hó 2-án ünnepelte Tóth István ipartestületi elnöknek a cipésziparban 25 éves önálló ipari működését. Az ünnepélyen számos felköszöntő hangzott el. Kisipari textilvállalatok mentesítése a forgalmi adóváltság alól IPARTESTÜLETEK LAPJA 1936. január 4. ■llllllllllilllllllllllMllllllllllllllllllllllllllllllllHlilllllllllil Olvasóinknak és barátainknak Boldog újévet kívánunk Szerkesztőség és Kiadóhivatal IIIIIIII I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Illllllllllllllllllll