Ipartestületek Lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-48. szám)
1936-01-04 / 1. szám
1936. január 4. IPARTESTÜLETEK LAPJA AZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJÁNAK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Rovatvezető: DOBSA LÁSZLÓ dr., az IPOK igazgatója Nem hosszabbítják meg az OTI tartozások részbeni elengedésére irányuló kérelmek benyújtási határidejét Központainkkorábban kérelmet terjesztett a belügyminiszter úr elé, melyben kérte, hogy az OTI-tartozások részbeni elengedésére irányuló kérelmek benyújtásának határideje hosszabbíttassék meg. A Központ kérelmére a belügyminiszter úr 163.644/1935. sz. alatt a következőképpen válaszolt: „A Központ a fenti szám alatt felterjesztéssel fordult hozzám az iránt, hogy kezdeményezzem a 6500/1935. M. E. számú rendelet 63. §-ának oly értelmű módosítását, amely egyfelől a társadalombiztosítási tartozások részbeni elengedésére irányuló kérelmek benyújtásának határidejét későbbi időpontban állapítja meg, másfelől pedig lehetővé teszi azt, hogy a kérelmek megokolt volta községi vagy ipartestületi bizonyítvánnyal is igazolható legyen. A m. kir. pénzügyminiszter úr és az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzata véleményének meghallgatása után közlöm a Központtal, hogy a felterjesztésében foglaltakat nem áll módomban magamévá tenni. Az említett határidő meghoszszabbítására irányuló kérelemmel vonatkozásban megállapítani kívánom, hogy az érdekelteknek kereken három hónap állott rendelkezésére, hogy a 6500/1935. M. E. számú rendelet 63. §-ában, illetőleg a 261.600/1935. B. M. számú rendeletben megszabott kedvezményeket kérhessék. A biztosító intézetnek hozzám tett jelentéseiből megállapítottam továbbá, hogy e határidőn belül a munkaadók oly nagy számmal nyújtották be kérelmeiket, hogy feltehetően igen kicsiny azoknak a munkaadóknak a száma, akiknek érdekeit a határidő meghosszabbítása előmozdítaná. Ezzel az alig számottevő előnnyel szemben viszont figyelembe kellett vennem azt a körülményt, hogy a határidő meghosszabbítása károsan befolyásolná a munkaadók fizetőkészségét. A kérelmezők anyagi viszonyainak, illetőleg ezt elszenvedett veszteségeinek hatósági vagy ipartestületi bizonyítvánnyal igazolása tekintetében pedig magamévá kellett tennem a m. kir. pénzügyminiszter úr állásfoglalását, amely szerint az említett bizonyítványok egymagukban nem alkalmasak a kérelmek megokolt voltának megnyugtató bizonyítására és a társadalombiztosítási járulékok elengedésével foglalkozó bizottságok nem kötelezhetők arra, hogy ilyen bizonyítványokat kötelezően figyelembe vegyenek s azok alapján hozzák meg döntéseiket.” Az osztrák puskaműves ipar Központunk még az év tavaszán külföldi tanulmányi ösztöndíjat adományozott Szász József orosházi puskaművesnek, aki tanulmányútáról beszámoló jelentésében érdekes képet ad az osztrák puskaművesiparosok eredményes gazdasági szervezkedéséről. A jelentés szerint Szász József egy hónapig dolgozott az ausztriai Ferlach városkában, Jakob Koschat puskaműves mesternél. A mester jóindulata folytán — írja Szász József — megismerhettem a legújabb fegyvertechnikai eljárásokat. Betekintést nyerhettem a ferlachi fegyvergyártás titkaiba. Ferlachban golyós és sörétes fegyvereket gyártanak, automatikus fegyvereket és pisztolyokat nem. Ferlach 3000 lakosú város, lakosainak főfoglalkozása a fegyvergyártás. Majdnem minden házban puskaműves műhely van. Az egész városban tulajdonképen egy fegyvergyár van, amely részvénytársasági alapon az összes puskaműves mestereké. Ha valaki önálló lesz, köteles legalább egy részvényt váltani, mert különben a gyárból félkész árut csak 50%-os felárral kap. Megjegyzem, a részvénytársaságnak csak ferlachi puskaműves lehet tagja. A részvénytársaság ellátja tagjait nyers és félkész áruval, szerszámokkal (reszelőkkel, dörzsárukkal minden egyéb kézi szerszámokkal). A sok kis mester ott szerzi be szisztémák szerint a készre fúrt fegyvercsövet, tartozékaival együtt. Műhelyében dolgozza, vagy dolgoztatja fel speciális szakmunkásokkal. Minden darabnak meg vannak a spaciális munkásai, akik más munkát nem végeznek. Innen a tökéletes, precíz munka. A kismestereknek nem lényeges a nagy szerszámgépek beszerzése, mert a gyárban minden gépmunkát esetenként és amikor a munka haladása megkívánja, elvégeznek. A gyár a legmodernebb gépekkel fel van szerelve. Az anyagon történt megmunkálások értékét a mesterek magaik állapították meg. A fegyverek megbízhatóságára nagy gondot fordítanak. Az ellenőrzést az állam gyakorolja. Állami belövő és próbaállomás van, abból minden fegyvercsövet előbb víznyomással próbálnak ki, utána számmal jelölik meg. Amint kész a fegyver, újból a próbaállomásra megy, amikor is külön erős töltényekkel próbálják ki. Ha a próbán semmi elváltozást nem észlelnek, NP. F. bélyeggel látják el, úgy a csövet, mint a zárótestet. Az NP. F. annyit jelent „Nitro-Pulver. Ferlach. Vagyis füstnélküli lőporral belőve Ferlachban, melyik évben, hónapban, mindez számokkal jelezve. A szigorú ellenőrzés megkívánja a feltétlen kiváló anyagot és lelkiismeretes munkát. A ferlachi szakmunkások legnagyobb része fegyver - szakiskolát végzett. Egész Európában két ilyen fegyverszakiskola van, egyik Németországban Sulban, a másik Ferlachban. A szakiskola négy éves és kizárólag fegyverkészítésre képesít. Aki a szakiskolát elvégezte, ismeri az egész fegyvertechnikát, balisztikát. Az iskola elvégzése után specializálódnak, aszerint, hogy melyik 3