Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-02 / 1. szám

1937 január 2. IPARTESTÜLETEK LAPJA Az Ipartestületek Országos Központjának hivatalos közleményei Kormányrendelet az árak ellenőrzéséről A m. Mr. minisztérium 7.450,1936. M. E. sz. rendelete A m. kir. minisztérium a gazda­sági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biz­tosításáról szóló 1931. évi XXVI. tc. 2. és 3. §-ában kapott és legutóbb az 1936. XVII. tc.-val meghosszab­bított felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendeli. 1. §. Az 1200/1933. M. E. sz. ren­delet alapján szervezett árelemző bi­zottság mind a belföldi, mind a kül­földi árak alakulását rendszeresen fi­gyelemmel kíséri. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter utasítására az Arelemző Bizottság elnöke bármely ipari (bá­nya) vagy kereskedelmi vállalatot, valamint bármely iparost vagy ke­reskedőt felhívhat annak bejelenté­sére, hogy valamely közszükségleti cikket, mily áron hoz forgalomba. A felhívásnak a kitűzött határidőben eleget kell tenni. 2. §: A kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter, ha az árelemző bizottság véleménye alapján, vagy anélkül is úgy­ találja, hogy­ valame­lyik vállalat, iparos vagy kereskedő, valamely közszükségleti cikket indo­kolatlanul magas áron hoz forgalom­ba, az érdekelt miniszterrel egyet­értve az 1. §-ban említett adatokon felül az áralakulás szempontjából lé­nyeges adatok bejelentését, felvilá­gosítások adását és iratok bemuta­tását kívánhatja; kiküldöttje útján az üzletvitelt és üzletkezelést az üzleti könyvek és egyéb iratok megtekin­tésével is megvizsgálhatja; a válla­lat tulajdonosát (az iparost, a ke­reskedőt) és alkalmazottait, valamint egyéb személyeket is,­­ szükség esetén a bíróság útján eskü alatt is — kihallgattatja. 3. §. A kereskedelem és közleke­désügyi miniszter, ha 2. §. alapján megtartott vizsgálat eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a vál­lalat (iparos, kereskedő), valamely közszükségleti cikket indokolatlan magas áron hoz forgalomba és az ár leszállítása, vagy az ár szabályo­zásához szükséges intézkedés végett gyalás nem vezet kellő eredményre, az érdekelt miniszterrel egyetértve a következő intézkedéseket teheti: 1. Az adó, a vám, valamint egyéb tekintetben adott kedvezmények meg­vonása, a közszállításokból való ki­zárás, az iparűzési jog elvonása, az iparrendészet vagy a fuvardíjszabás körében megfelelő más rendszabály alkalmazása iránt intézkedhetik, il­letőleg ily intézkedésre e pontnak alapján csak törvényes hatáskörébe utalt intézkedést tehet; az intézke­dést akkor is megteheti, ha az intéz­kedés alkalmazásának egyéb jogsza­bályokban megszabott különös felté­telei nem állanak fenn. 2. Javaslatot tehet a m. kir. mi­nisztériumnak a vámtarifában meg­állapított egyes vámtételeknek mó­dosítására, vagy megszüntetésére, vagy egyéb vámpolitikai intézkedés­re. A m. kir. minisztérium az ily in­tézkedésnek az idevágó törvényben megállapított előfeltételeire és korlá­taira tekintet nélkül rendelkezhetik. Ha az iletékes miniszter a jelen paragrafus alapján iparűzési jogot, vagy olyan hatósági engedélyt von el, amely nélkül a vállalat (az ipa­ros, a kereskedő) üzemét (üzletét) nem folytathatja, határozata ellen halasztó hatályú panasznak van he­lye a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panasz tár­gyában soron kívül jár el. 4. §. A 2. §-ban meghatározott vizsgálattal és a 3. §-ban említett tárgyalással a kereskedelem és közle­kedésügyi miniszter az érdekelt mi­niszterrel egyetértve az árelemző bi­zottságot is megbízhatja. 5. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással bünteten­dő az, aki az 1. és 2. §. alapján hoz­záintézett felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, vagy valótlan ada­tokat közöl, vagy az elrendelt intéz­kedés foganatosítását akadályozza. A pénzbüntetésre az 1928 :X. t.-c. rendelkezései irányadók. A pénzbün­tetés legmagasabb mértéke az 1931. XXV. t.­c. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében 8000 pengő. A pénzbün­tetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931. XXVI. tc. 3.-ik §-ának (3), illetőleg (4) bekezdésé­ben foglalt rendelkezések irányadók. A kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 6. §. A jelen rendelet nem érinti sem az 1920 :XV., sem az 1931 :XX. tc. rendelkezéseit. A jelen rendelet kihirdetése nap­ján lép hatályba. A jelen rendeletet a kereskedelmi­ és közlekedésügyi miniszter az érde­kelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre. Budapest, 1936. december 19-én. Dr. Darányi Kálmán sk. m. kir. miniszterelnök.­ ­ Megdicsérheti-e az ipartestületi szék elnöke a testületi elnököt? E kérdésre konkrét eset kap­csán az IPOK ama véleményének adott kifejezést, hogy az 1932. évi VIII. tc. 25. §-a az ipartestü­leti szék illetékességét minden megszorítás nélkül terjeszti ki az ipartestület tagjaira, tehát az ipartestület elnökére is és sem a törvény, sem a végrehajtási ren­delet nem tartalmaznak oly ren­delkezést, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az ipartestü­let elnökét a verseny tisztessége, a munkakör terjedelme, vagy a szolgálati fegyelem tekintetében az érdekelt vállalattal folytatott tár-­ kivételes elbánás illetné meg. Ezért az ipartestület elnökének úgy a törvény értelmében, mint a többi tagoknak nyújtandó példa­adás szempontjából is eleget kell tennie az ipartestületi szék felhí­vásának. Más a helyzet akkor, ha egyes tagok azt a kritikai jogot, amely az ipartestület tagjait a testület vezetőségével szemben megilleti, arra is fel akarják használni, hogy a testület elnökét nemcsak kriti­zálják, hanem az ipartestületi szék elé kívánják állítani. Az ipartestületi elnök bizalmi állást tölt be és elsősorban a közgyűlés.

Next