Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-02 / 1. szám
1937 január 2. IPARTESTÜLETEK LAPJA Az Ipartestületek Országos Központjának hivatalos közleményei Kormányrendelet az árak ellenőrzéséről A m. Mr. minisztérium 7.450,1936. M. E. sz. rendelete A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931. évi XXVI. tc. 2. és 3. §-ában kapott és legutóbb az 1936. XVII. tc.-val meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §. Az 1200/1933. M. E. sz. rendelet alapján szervezett árelemző bizottság mind a belföldi, mind a külföldi árak alakulását rendszeresen figyelemmel kíséri. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter utasítására az Arelemző Bizottság elnöke bármely ipari (bánya) vagy kereskedelmi vállalatot, valamint bármely iparost vagy kereskedőt felhívhat annak bejelentésére, hogy valamely közszükségleti cikket, mily áron hoz forgalomba. A felhívásnak a kitűzött határidőben eleget kell tenni. 2. §: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, ha az árelemző bizottság véleménye alapján, vagy anélkül is úgy találja, hogy valamelyik vállalat, iparos vagy kereskedő, valamely közszükségleti cikket indokolatlanul magas áron hoz forgalomba, az érdekelt miniszterrel egyetértve az 1. §-ban említett adatokon felül az áralakulás szempontjából lényeges adatok bejelentését, felvilágosítások adását és iratok bemutatását kívánhatja; kiküldöttje útján az üzletvitelt és üzletkezelést az üzleti könyvek és egyéb iratok megtekintésével is megvizsgálhatja; a vállalat tulajdonosát (az iparost, a kereskedőt) és alkalmazottait, valamint egyéb személyeket is, szükség esetén a bíróság útján eskü alatt is — kihallgattatja. 3. §. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter, ha 2. §. alapján megtartott vizsgálat eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a vállalat (iparos, kereskedő), valamely közszükségleti cikket indokolatlan magas áron hoz forgalomba és az ár leszállítása, vagy az ár szabályozásához szükséges intézkedés végett gyalás nem vezet kellő eredményre, az érdekelt miniszterrel egyetértve a következő intézkedéseket teheti: 1. Az adó, a vám, valamint egyéb tekintetben adott kedvezmények megvonása, a közszállításokból való kizárás, az iparűzési jog elvonása, az iparrendészet vagy a fuvardíjszabás körében megfelelő más rendszabály alkalmazása iránt intézkedhetik, illetőleg ily intézkedésre e pontnak alapján csak törvényes hatáskörébe utalt intézkedést tehet; az intézkedést akkor is megteheti, ha az intézkedés alkalmazásának egyéb jogszabályokban megszabott különös feltételei nem állanak fenn. 2. Javaslatot tehet a m. kir. minisztériumnak a vámtarifában megállapított egyes vámtételeknek módosítására, vagy megszüntetésére, vagy egyéb vámpolitikai intézkedésre. A m. kir. minisztérium az ily intézkedésnek az idevágó törvényben megállapított előfeltételeire és korlátaira tekintet nélkül rendelkezhetik. Ha az iletékes miniszter a jelen paragrafus alapján iparűzési jogot, vagy olyan hatósági engedélyt von el, amely nélkül a vállalat (az iparos, a kereskedő) üzemét (üzletét) nem folytathatja, határozata ellen halasztó hatályú panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panasz tárgyában soron kívül jár el. 4. §. A 2. §-ban meghatározott vizsgálattal és a 3. §-ban említett tárgyalással a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve az árelemző bizottságot is megbízhatja. 5. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki az 1. és 2. §. alapján hozzáintézett felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, vagy valótlan adatokat közöl, vagy az elrendelt intézkedés foganatosítását akadályozza. A pénzbüntetésre az 1928 :X. t.-c. rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke az 1931. XXV. t.c. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében 8000 pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931. XXVI. tc. 3.-ik §-ának (3), illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. A kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 6. §. A jelen rendelet nem érinti sem az 1920 :XV., sem az 1931 :XX. tc. rendelkezéseit. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A jelen rendeletet a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre. Budapest, 1936. december 19-én. Dr. Darányi Kálmán sk. m. kir. miniszterelnök. Megdicsérheti-e az ipartestületi szék elnöke a testületi elnököt? E kérdésre konkrét eset kapcsán az IPOK ama véleményének adott kifejezést, hogy az 1932. évi VIII. tc. 25. §-a az ipartestületi szék illetékességét minden megszorítás nélkül terjeszti ki az ipartestület tagjaira, tehát az ipartestület elnökére is és sem a törvény, sem a végrehajtási rendelet nem tartalmaznak oly rendelkezést, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az ipartestület elnökét a verseny tisztessége, a munkakör terjedelme, vagy a szolgálati fegyelem tekintetében az érdekelt vállalattal folytatott tár- kivételes elbánás illetné meg. Ezért az ipartestület elnökének úgy a törvény értelmében, mint a többi tagoknak nyújtandó példaadás szempontjából is eleget kell tennie az ipartestületi szék felhívásának. Más a helyzet akkor, ha egyes tagok azt a kritikai jogot, amely az ipartestület tagjait a testület vezetőségével szemben megilleti, arra is fel akarják használni, hogy a testület elnökét nemcsak kritizálják, hanem az ipartestületi szék elé kívánják állítani. Az ipartestületi elnök bizalmi állást tölt be és elsősorban a közgyűlés.