Ipartestületek Lapja, 1939 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939 januári IPARTESTÜLETEK LAPJA Az ipartestületek Országos Központjának hivatalos közleményei Az üzletkörnek más iparra való kiterjesztése és az iparigazolványok kiadásának ideiglenes felfüggesztése Az iparigazolványok kiadásának ideiglenes felfüggesztése alatt az üzletkörnek más iparra való kiterjesztése ügyében az iparügyi miniszter 32.395/11/1938. sz. alatt valamennyi másodfokú iparhatósághoz az alábbi fontos értesítést küldötte: „Az egyik elsőfokú iparhatóság kérdést intézett hozzám, hogy az iparigazolványok és az iparengedélyek kiadásának ideiglenes felfüggesztése tárgyában kiadott 5850/ 1938. M. E. sz. rendelet rendelkezéseire figyelemmel, az üzletkörnek más iparra való kiterjesztésére irányuló kérelmeket miként kell elintézni. Tájékoztatásul és az elsőfokú iparhatóságok megfelelő utasítása végett úgyis mint a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a következőket közlöm: Abban az esetben, ha az üzletkör kiterjesztéséhez új iparigazolványra nincsen szükség (1922. évi XII. tc. 15. §-ának második bekezdése), az üzletkör kiterjesztésének az említett rendelet szempontjából nincsen akadálya. Alkalmazni kell azonban az említett rendelet rendelkezéseit, ha az üzletkör kiterjesztéséhez új iparigazolvány vagy iparengedély szükséges (1922:Xll. be. 15. §-ának utolsó bekezdése stb.). Utóbbi esetben tehát az iparos (kereskedő) üzletkörét csak akkor terjesztheti ki, ha az illetékes miniszternek az említett rendelet 2. §-a szerint kiadott engedélye alapján iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt kapott. Végül megjegyzem, hogy abban az esetben, ha az üzletkörét kiterjeszteni kívánó iparos az 1922:XII. te. 24. §-a alapján képesítésének kérdésében terjeszt elő kérelmet, ezt a kérelmet magától értetődően az említett rendelet rendelkezésére tekintet nélkül el kell intézni, de az iparhatóság, ha a kérelemre az 1922. évi XII. te. 24. §-ának a) pontja alapján a szakképzettség igazolását el is engedi, magát az iparigazolványt (iparengedélyt) csak az illetékes miniszter engedélyével adhatja ki.Imolyságát veszélyeztetné, ha a tanonc — egyéb tanulmányainak végzése mellett — mellékesen kísérelhetné meg annak megszerzését. Az említett körülményeken felül az ilyen tanszerződés jogszabályba is ütköznék. Az 1936:VII. tc. 21. §-a ugyanis folytonos tanidőt állapít meg és annak legrövidebb, valamint leghosszabb tartamát is megszabja. Továbbá a tanviszonyra vonatkozó jogszabályok a tanviszony folytonosságát tartják szem előtt. Ennélfogva tehát sem a két havi időtartamra szóló tanviszony kötésének, sem pedig a tervezett, 12 iskolai szünidőre szóló tanszerződés kötésének nincsen helye. De jogszabályba ütköznék az ilyen tanviszony azért is, mert a szóban lévő körülmények között szerződtetendő tanonc a tanonciskolát egyáltalában nem látogathatná, ami pedig az 1922:XII. tc. 95. §-a első bekezdésével ellenkeznék. A felsorolt akadályok folytán az iparügyi miniszter a szóban levő tanszerződés megkötésére nem látott jogi lehetőséget. (25.013/1938. IPM.)_________ ■ш~—i ■ ■ 11 '-гтцж^тая ва м в m азкажаадая»«TM»» 'm' Az iskolai szünidő tartamára való szerződtetés az ipari közigazgatási jogszabályokkal ellentétben áll Az egyik budapesti ipartestület tagja négy gimnáziumot végzett gyermekét kívánta oly módon szerződtetni, hogy a gyermek ezért a középiskolát, sőt ezt követőleg esetleg a felsőbb iskolákat is látogathassa az évnek tíz hónapján át, míg a fennmaradó évi két havi szünidőt a tanoncoskodással kapcsolatos ismeretek megszerzésével töltse. Minthogy az iai közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936:VII. te. 21. §-a értelmében azok, akik valamely középiskola vagy polgári iskola négy osztályát sikerrel elvégezték, két évnél rövidebb tanidőre nem szerződtethetők, a szóban levő tanoncot tehát, 24 havi tanidőt véve alapul, 12 hóra kívánták szerződtetni, azonban ilyen körülmények között természetesen nem tudta volna a tanonciskolát látogatni. A kérelem az iparügyi miniszter döntése alá került, aki azt nem találta teljesíthetőnek. Az iparügyi miniszter döntése rámutat arra, miszerint a tanviszonyt tárgyaló ipari , közigazgatási jogszabályok egyik legfontosabb célja a tanoncok megfelelő kiképzésének biztosítása. A törvény által elérni kívánt cél ezzel nem volna összeegyeztethető az olyan tanviszony, amely a közép-, illetőleg a felsőfokú tanfolyamok szünideiből, következően aránylag kis időtartamokból tevődnék össze. Egyébként az ipari szakképzés ko r SAJTÓKAMARA ELŐKÉSZÍTÉSE A sajtókamara előkészítésére kapott megbízatása alól Traeger Ernő miniszteri osztályfőnököt a miniszterelnök felmentette és miniszteri biztossá dr. vitéz Kolosvári- Boross Mihály miniszteri tanácsost, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjét nevezte ki. Ugyan ő lett a felvételi bizottság elnöke, a bizottság új tagjai pedig: dr. Dalin Elek miniszteri osztálytanácsos, a sajtófőnök helyettese és dr. Ullein-Reviczky Antal konzul, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A lapok személyzetére vonatkozóan megállapított rendelkezések végrehajtására dr. Kulcsár István miniszteri tanácsost, miniszteri biztossá nevezték ki. 3 . . HIVATALOS KÖZLEMÉNYNEK VÉGE Európában megcsappant az idegenforgalom Európa jelentősebb idegenforgalmú országainak 1938. évi idegenforgalmi mérlege súlyos veszteséggel zárul. Svájcban a külföldi látogatók eltöltött éjszakáinak száma 9,2 százalékkal esett vissza. Németországban a belső forga