Ipartestületek Lapja, 1940 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-06 / 1. szám

1940 január 6. IPARTESTÜLETEK LAPJAAI. Nyugdíj statisztikai adatgyűjtés A kézművesiparosság nyugdíjkér­dését csak a teljes statisztikai adatok birtokában lehet megoldani. Ezeknek az adatoknak beszolgálta­tása tekintetében egyedül az ipar­­testületek közreműködésére támasz­­kodhatik a Központ. Az a körülmény, hogy egyes ipa­rosok átmenetileg alkalmaztatási vi­szonyban állanak, nem szünteti meg testületi tagságukat, számláló lapok az ilyenekről is kiállítandók. A ki­állítás tekintetében részletes útba­igazítást tartalmaz az IPOK 1939 november 2-án 5292/1939. sz. alatt kelt körlevele. Közérdekből kívánatos, hogy a hiányokat a kor, vallás és családi állapot feltétlen feltüntetésével most már a legrövidebb időn b­e­­l­ü­l pótolják az érdekelt ipartestü­letek és ezzel a maguk részéről is segítsék az IPOK-t abban a törek­vésben, hogy a feldolgozási munká­latok végre befejezést nyerhessenek. A TANONCMINŐSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA. Azt az alkalmazottat, akit ipari szakmában szakismeretek szerzése céljából vagy olyan munkakörben alkalmaznak, amelyet rendszerint tanoncokkal szoktak végeztetni, ne­vezzék bár az alkalmazottakat gya­kornoknak vagy másnak, tanoncok­­nak kell tekinteni. Az 1922. évi XII. törvénycikk 87. §-a szerint a mun­kaadó köteles a tanonccal a tanonc belépőtől számított négy hét alatt az iparhatóság előtt tanoncszerző­­dést kötni. Ennek a rendelkezésnek megszegése az 1922:XII. törvénycikk 128. §-a első bekezdésének 2. pont­jába ütköző kihágás. A fenti ren­delkezéseket alkalmazni kell arra való tekintet nélkül, hogy az illető tanonc iparát a szakismeretek meg­szerzése után Magyarország terüle­tén vagy azon kívül szándékozik-e gyakorolni. Az az iparos, aki az illetékes ha­tóság engedélye nélkül ipari mun­kára vagy azzal összefüggő célra oly egyénnek nyújt kiképzést, aki tanoncnak nem tekinthető, a 33.333/ 1936. Ip. M. számú rendelet 7. §-ába ütköző kihágást követi el. (86.168/ 1939. K. K. M.) 3 Az Ipartestületek Országos Központjának hivatalos közleményei Felhívás az anyagigénylések tárgyában Az egyes nyersanyagok zár alá vételével kapcsolatban általános szo­kássá vált, hogy az egyes ipartestü­letek megbízottai igénylésük beadása végett személyesen jöttek Budapest­re és kérték a Központot, hogy mint vidéki iparosoknak soron kívüli kiutalást eszközöljünk ki számukra. Tekintettel arra, hogy közel 300 vi­déki ipar­testület és felvidéki ipar­­társulat van az országban, a beér­kező igénylések azonnali kielégítése mind nagyobb nehézségekbe ütkö­zött. Ezért a karácsonyi ünnepek előtt oly rendelkezést léptettek élet­be a minisztérium illetékes osztá­lyain, hogy az anyagigénylési űr­lapokat csak postán lehet beadni és azt ugyancsak postán küldik meg az igénylő ipartestületnek. Ennek kö­vetkeztében megszűnt a vidékről fel­utazó igénylőknek személyes foga­­­­dása is. Ez ugyanis rengeteg idő­­­­veszteséggel járt és a soron kívül el­intézett ügydarabok miatt egyes igénylések napokig, sőt hetekig nem kerültek sorra. Különös mértékben áll ez a béranyagigénylésekre. Erre való tekintettel illetékes helyről azt az utasítást kapta, kö­zölje az egyes ipartestületekkel, miszerint megbízottaik ne utazzanak fel a kérvények beadása és soron­kívüli elintézése céljából, hanem ad­ják be anyagigénylési űrlapjaikat posta útján, pár nappal előbb, mint ahogy szükségük lenne az anyagra és a kérelmet 2-3 nap leforgása alatt, a beérkezések sorrendjében el­intézik. A HIVATALOS KÖZLEMÉNYNEK VÉgre 500 ezer pengő OTI kölcsönt a kézműves­iparosság jóléti intézményeinek fejlesztésére Még múlt év tavaszán azzal a ké­réssel fordult az IPOR az Országos Társadalombiztosító Intézethez, hogy az Iparosok Országos Központi Szö­vetkezeténél valamelyik erre alkal­mas alapból 500 ezer pengőt állandó betétként helyezzen el s ezzzel se­gítse azt a törekvést, hogy a Központ által tervbe vett s a kézművesiparos­ság egészségét és gyógyulási lehető­ségeit szolgáló iparos jóléti intézmé­nyeket mielőbb felépíthessék. Ugyanekkor felterjesztést intézett az IPOK belügyminiszterhez is, megkérvén őt e törekvés pártfogá­sára. Az OTI igazgatósága azt vála­szolta a Központ átiratára, hogy a fennálló törvényes rendelkezések ér­telmében az állapokból ilyen betéte­ket meghatározott időre lekötni nem lehet, hajlandó azonban az IPOR jóléti építkezéseit az Országos La­kásépítési Hitelszövetkezet útján tá­mogatni. A­­belügyminiszter hasonló érte­lemben válaszolt a Központ támo­gatást kérő felterjesztésére.­­ Most küldöttségileg járt el az el­nökség az iparügyi és a belügyi mi­nisztereknél. Mindkét helyen olyan kijelentések hangzottak el, amelyek remélni engedik, hogy az IPOK ál­tal kért 500 ezer pengős állandó be­tét az IOKSZ-nál mégis elhelyez­hető s onnan kölcsönképpen igénybe véve, a jóléti építkezések céljára fel­használható lesz. Mindezekre tekintettel újabb át­iratban megismételte az IPOR az OTI-nál azt a korábbi kérelmét, hogy valamelyik erre alkalmas, s a hosszabb igénybevételt lehetővé tevő tartalékalapból 500 ezer pengőt az Iparosok Országos Központi Szövet­kezetéből — a szokásos bankkamat mellett — állandó betétként helyez­zen el avégből, hogy azt a Központ részletekben lehívandó kölcsönkép­pen igényelhesse. Hisszük, hogy a kérés közérdekű és szociális jelentőségű voltára te­kintettel megértő jóindulattal fo­gadja és most már teljesíti is az OTI a Központ előterjesztését.

Next