Ipartestületek Lapja, 1940 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-06 / 1. szám

4 in A francia gazdasági élet teljes állami ellenőrzés alatt áll. E tekin- - tetben a parlament sem jelent aka-­­ dályt A költségvetés tisztára forma­litás. Ellenzék még akkor sem volna,­­ ha nem lenne cenzúra. Az áremel­kedés csupán idényszerű. Árubőség­­ uralkodik, ezzel szemben a fogyasz-­­­tás csökken. A jövedelem teljesen­­ normális, épp úgy a jövedelmi több­let, melyet takarékba fektetnek. A tőke hazatérése nagymértékben folytatódik s főleg fegyverkezési­­ kölcsönre használják fel, amely je­­­­lenleg hat hónapi lekötésnél 2 és fél, éves lekötésnél pedig 3°/o kamatot hajt. A gazdasági köröket elsősorban az foglalkoztatja, hogy az állam pénz­ügyei hogyan alakulnak huzamo­sabb ideig tartó háború esetén. A pénzügyminiszter szerint az arany­­tartalék színvonalát meg kell őrizni s az árakat stabilan kell tartani. A legjobb eszköz szerinte természete­sen a termelés és a külkereskedelem megélénkülése lenne a háború elle­nére. Nehézség csupán az, hogyan lehet összeegyeztetni a háborús szük­ségletet az ipar és az üzleti élet kö­vetelményeivel. Az első lépés etekintetben a hadi­­gazdálkodás rideg előírásainak meg­­lazulása volt, amely a nyersanyag bevitelét megakadályozza és a szál­lítást is korlátozza. Ezt követte az exportiparok fokozására irányuló első lépés. Széles körben azt a felfo­gást hangoztatják, hogy a nemzet érdekében nagyobb szabadságot kell biztosítani az üzleti élem­ek és a magánkezdeményezés, valamint az ipari és kereskedelmi tevékenység növelése a legjobb biztosíték arra, hogy az ország képes legyen kitar­tani egy hosszabb ideig tartó hábo­rút. Ezzel szemben előtérbe helyezik annak szükségességét, hogy a francia nép csökkentse életszínvonalát, hogy így nagyobb öszeget fordíthasson adókra és állami kölcsönökre. A termelő munka a mozgósítás révén öt millió férfivel csökkent. A francia árak még mindig alacso­nyabbak a világpiaci áraknál. A francia fényűzési iparban, amely nagy szerepet jászik a francia kivi­telben, elsősorban női munkaerők működnek, egyelőre nem terjed ki a kereskede­lem működési területére, de újab­ban elterjedt hírek szerint szó van arról, hogy ezt az új vállalatot — amelynek munkáját egyébként az iparügyi minisztérium ellenőrzi — egy korszerű szereppel bízzák meg. Ez azt jelentené, hogy az új rész­vénytársaságon keresztül bonyolód­nék le az egész nyersbőrkereskede­lem, tehát a vásárlásoknak és el­adásoknak az a része is, amelyet a gyáripar nem közvetlenül, hanem közvetítői, a kereskedők révén végez. Miami ellenőrzés a francia gazdasági életben III. IPAKTESTULETEK LAPJA 1940 január 6. 60.000 kiló keménybort szabadított fel a kormány Sok más fontos ipari nyersanyag­gal együtt ez év szeptemberében zár alá vették a különféle fontos borfaj­tákat is. Természetesen a kereske­dők készletei is zár alá kerültek. A feldolgozó ipar, elsősorban a nyers­anyagra legjobban ráutalt kisipar már a zár alá vétel után rögtön azzal a kéréssel fordult az iparügyi kor­mányhoz, hogy bizonyos mennyisé­get szabadítson fel. Az első felsza­badítás novemberben történt, ami­kor is 20.000 kiló keménybőrt (talp­­bőr, kéregbőr stb.) szabadított fel a kormány. Ezt a mennyiséget a ci­­pészipari testület osztotta szét az ér­dekeltek között. Egy iparosra meg­lehetősen kis mennyiség, mindössze 6,5 kiló bőr jutott s természetesen az erősebben foglalkoztatott iparosok ezt a mennyiséget néhány nap alatt feldolgozták. Különben is az utóbbi hetekben erősen megnövekedett a rendelésre dolgozó cipőiparosok for­galma, új cipők készítése és javítási munkák folytán. Éppen ezért az első alkalommal felszabadított mennyi­ség csak egészen rövid időre volt elégséges. Az iparügyi kormány át­érezve az iparosság kívánságait, má­sodik alkalommal, közvetlenül kará­csony előtt úja­bb keménybőrmeny­­nyiségeket szabadított fel. Ebből az alkalomból 40.000 kiló bőrt osztottak szét az ipartestületek. A második szétosztás során az iparosok lényegesen jobb minőségű bőrt kaptak, mint az első alkalom­mal. .­­­­ A bőranyagellátás ügyében az „OMKE“ azt az érdekes értesülést közli, hogy erősen foglalkoztatja a borpiacot a napokban megalakult új nyersbőrbehozatali részvénytársaság meginduló működése. Ez az új vál­lalat tudvalévően a bőrgyárak szá­mára fogja lebonyolítani a nyers­anyag-importot és egyúttal bekap­csolódik a belföldi nyersbőr vételébe is. A részvénytársaság tevékenysége A FŐVÁROSI F­EHÉRNEMŰKÉSZÍTŐK BEOLVADTAK A VEGYES IPARTESTÜLETBE Ismeretes, hogy az iparügyi mi­niszter 10.066/1939. sz. rendeletével a fehérneműkészítést a képesítés­hez kötött iparok közé sorolta. Ez­zel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy a fővárosi fehérnemű­készítők önálló ipar­testületet alapí­­tanak-e, vagy beolvadnak-e a Bu­dapesti Vegyes Ipartestületbe. A fővárosi fehérneműkészítőket az elmúlt hét péntekjére alakuló közgyűlésre hívta össze Szendy Ká­roly polgármester a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. A polgármester képviseletében Felkay Ferenc dr. tanácsnok köszöntötte az egybegyűlt fehérneműkészítőket, a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara részéről megjelent Bangha Ferenc dr. titkárt, az Ipar­testületek Országos Központja képviseletében Szeghalmi László dr. titkárt és Zol­­tay Pál iparhatósági biztost. Beje­lentette a közgyűlésnek, hogy a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a fővárosi fehérnemű­készítő iparosok vagy önálló ipar­­testületet alapítanak, vagy valamely meglévő ipartestület kebelébe ol­vadnak. Kozma Ferenc és Havas László felszólalásaikban rámutattak arra, hogy a fővárosi fehérneműkészítők már eddig is védelmet nyertek a Vegyes Ipartestület kebelében, miért is mindketten indítványozták, hogy a fővárosi fehérneműkésztők a Ve­gyes Ipartestületbe lépjenek be. Az indítványra a közgyűlés 46 szava­zattal kettő ellenében kimondotta a Vegyes Ipartestülethez való csatla­kozását.

Next