Ipartestületek Lapja, 1940 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-06 / 1. szám
4 in A francia gazdasági élet teljes állami ellenőrzés alatt áll. E tekin- - tetben a parlament sem jelent aka- dályt A költségvetés tisztára formalitás. Ellenzék még akkor sem volna, ha nem lenne cenzúra. Az áremelkedés csupán idényszerű. Árubőség uralkodik, ezzel szemben a fogyasz-tás csökken. A jövedelem teljesen normális, épp úgy a jövedelmi többlet, melyet takarékba fektetnek. A tőke hazatérése nagymértékben folytatódik s főleg fegyverkezési kölcsönre használják fel, amely jelenleg hat hónapi lekötésnél 2 és fél, éves lekötésnél pedig 3°/o kamatot hajt. A gazdasági köröket elsősorban az foglalkoztatja, hogy az állam pénzügyei hogyan alakulnak huzamosabb ideig tartó háború esetén. A pénzügyminiszter szerint az aranytartalék színvonalát meg kell őrizni s az árakat stabilan kell tartani. A legjobb eszköz szerinte természetesen a termelés és a külkereskedelem megélénkülése lenne a háború ellenére. Nehézség csupán az, hogyan lehet összeegyeztetni a háborús szükségletet az ipar és az üzleti élet követelményeivel. Az első lépés etekintetben a hadigazdálkodás rideg előírásainak meglazulása volt, amely a nyersanyag bevitelét megakadályozza és a szállítást is korlátozza. Ezt követte az exportiparok fokozására irányuló első lépés. Széles körben azt a felfogást hangoztatják, hogy a nemzet érdekében nagyobb szabadságot kell biztosítani az üzleti élemek és a magánkezdeményezés, valamint az ipari és kereskedelmi tevékenység növelése a legjobb biztosíték arra, hogy az ország képes legyen kitartani egy hosszabb ideig tartó háborút. Ezzel szemben előtérbe helyezik annak szükségességét, hogy a francia nép csökkentse életszínvonalát, hogy így nagyobb öszeget fordíthasson adókra és állami kölcsönökre. A termelő munka a mozgósítás révén öt millió férfivel csökkent. A francia árak még mindig alacsonyabbak a világpiaci áraknál. A francia fényűzési iparban, amely nagy szerepet jászik a francia kivitelben, elsősorban női munkaerők működnek, egyelőre nem terjed ki a kereskedelem működési területére, de újabban elterjedt hírek szerint szó van arról, hogy ezt az új vállalatot — amelynek munkáját egyébként az iparügyi minisztérium ellenőrzi — egy korszerű szereppel bízzák meg. Ez azt jelentené, hogy az új részvénytársaságon keresztül bonyolódnék le az egész nyersbőrkereskedelem, tehát a vásárlásoknak és eladásoknak az a része is, amelyet a gyáripar nem közvetlenül, hanem közvetítői, a kereskedők révén végez. Miami ellenőrzés a francia gazdasági életben III. IPAKTESTULETEK LAPJA 1940 január 6. 60.000 kiló keménybort szabadított fel a kormány Sok más fontos ipari nyersanyaggal együtt ez év szeptemberében zár alá vették a különféle fontos borfajtákat is. Természetesen a kereskedők készletei is zár alá kerültek. A feldolgozó ipar, elsősorban a nyersanyagra legjobban ráutalt kisipar már a zár alá vétel után rögtön azzal a kéréssel fordult az iparügyi kormányhoz, hogy bizonyos mennyiséget szabadítson fel. Az első felszabadítás novemberben történt, amikor is 20.000 kiló keménybőrt (talpbőr, kéregbőr stb.) szabadított fel a kormány. Ezt a mennyiséget a cipészipari testület osztotta szét az érdekeltek között. Egy iparosra meglehetősen kis mennyiség, mindössze 6,5 kiló bőr jutott s természetesen az erősebben foglalkoztatott iparosok ezt a mennyiséget néhány nap alatt feldolgozták. Különben is az utóbbi hetekben erősen megnövekedett a rendelésre dolgozó cipőiparosok forgalma, új cipők készítése és javítási munkák folytán. Éppen ezért az első alkalommal felszabadított mennyiség csak egészen rövid időre volt elégséges. Az iparügyi kormány átérezve az iparosság kívánságait, második alkalommal, közvetlenül karácsony előtt újabb keménybőrmenynyiségeket szabadított fel. Ebből az alkalomból 40.000 kiló bőrt osztottak szét az ipartestületek. A második szétosztás során az iparosok lényegesen jobb minőségű bőrt kaptak, mint az első alkalommal. . A bőranyagellátás ügyében az „OMKE“ azt az érdekes értesülést közli, hogy erősen foglalkoztatja a borpiacot a napokban megalakult új nyersbőrbehozatali részvénytársaság meginduló működése. Ez az új vállalat tudvalévően a bőrgyárak számára fogja lebonyolítani a nyersanyag-importot és egyúttal bekapcsolódik a belföldi nyersbőr vételébe is. A részvénytársaság tevékenysége A FŐVÁROSI FEHÉRNEMŰKÉSZÍTŐK BEOLVADTAK A VEGYES IPARTESTÜLETBE Ismeretes, hogy az iparügyi miniszter 10.066/1939. sz. rendeletével a fehérneműkészítést a képesítéshez kötött iparok közé sorolta. Ezzel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy a fővárosi fehérneműkészítők önálló ipartestületet alapítanak-e, vagy beolvadnak-e a Budapesti Vegyes Ipartestületbe. A fővárosi fehérneműkészítőket az elmúlt hét péntekjére alakuló közgyűlésre hívta össze Szendy Károly polgármester a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. A polgármester képviseletében Felkay Ferenc dr. tanácsnok köszöntötte az egybegyűlt fehérneműkészítőket, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről megjelent Bangha Ferenc dr. titkárt, az Ipartestületek Országos Központja képviseletében Szeghalmi László dr. titkárt és Zoltay Pál iparhatósági biztost. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a fővárosi fehérneműkészítő iparosok vagy önálló ipartestületet alapítanak, vagy valamely meglévő ipartestület kebelébe olvadnak. Kozma Ferenc és Havas László felszólalásaikban rámutattak arra, hogy a fővárosi fehérneműkészítők már eddig is védelmet nyertek a Vegyes Ipartestület kebelében, miért is mindketten indítványozták, hogy a fővárosi fehérneműkésztők a Vegyes Ipartestületbe lépjenek be. Az indítványra a közgyűlés 46 szavazattal kettő ellenében kimondotta a Vegyes Ipartestülethez való csatlakozását.