Iparvédelem, 1912 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1912-01-01 / 1. szám

VIII. évfolyam, 1912. január 1.­1. szám. IPARVÉDELEM A „MAGYAR VÉDŐ EGYESÜLET“ HIVATALOS LAPJA 1912. Istenünk óvd meg a magyar hazát és nemze­tet, ez új esztendőben is és láss el minden igaz lelket tetterővel ! Tetterőre, önálló munkásságra van szüksé­günk. A magyar birodalomnak ugyanis, a magyarországi részében élő és élősködő 20.000.000 lakosból épen 13 millió az eltartott egyén 4.700.000 a segéd személyzet, körülbelül 250.000 tisztviselő (férfi és nő) és csakis 2.230.000 férfi és nő dicsekedhetik önállósággal. Ezek közül 1.500.000 az őstermelő, vagyis Mag­yar­­országon csakis 700.000 ember foglalkozik ön­állóan, egyébbel is,­­ mint magtermeléssel Ennek a szomorú következménye ipari pangá­sunk és az idegenből származó árucikkeknek hazánkba való állandóan emelkedő irányzatot mutató beözönlése ! Érthető tehát, hogy a honi ipar pártolásnak eszméjét terjesztő egyesületünk az 1902. év­től kezdődőleg, valósággal percig sem szünetelő, állandó munkásságot volt kénytelen kifejteni. Biköszöntőként számoljunk be röviden erről a munkásságról. A rendelkezésünkre álló eszközökhöz mérten kezdetben szórványos felhívásokkal hatottunk a társadalom egyes rétegeire, egyházfőkhöz, ipartestületekhez, tanítótestületekhez és más testületekhez intézvén felhívásainkat. A vidéki városokban rendezett karácsonyi és bemutató vásárokon ismertettük hazai gyáraink termékeit. Sőt az Ausztráliában, Melbourneban rendezett kiállításon a «State of Hungary» jel­zéssel ellátott kiállítási csarnokunkban, több mint 400 drb. háziipari termékünkkel kitünte­tést is szereztünk a magyar iparnak. Itthon pedig falragaszokon hívtuk fel alkalomszerűen a nagyközönség figyelmét a magyar származású iparcikkek használatára és a napilapok hasáb­jain a magyar ipartermékek vásárlására ál­landóan serkentettünk a közönséget. Mikor láttuk, hogy a nagyközönség nehezen mozdul meg s megrögzött szokásaival nem hagy fel, az ifjúság körében igyekeztünk eszméink­nek teret hódítani és rávetettük magunkat többek között a magyar tornaruhák, játéksze­rek, írószerek stb. terjesztésére. Írószerekért a külföldnek 23.000.000 koronát adózunk. Évente ismétlődő szégyenletes adózásunk megszüntetés végett, újabban zsebnaptár alakjában 150.000 példányban küldöttük szét a tanuló ifjúsághoz intézett szózatunkat, melyben a magyar író­szerek és papírok védjegyeit ismertettük-Nagy örömünkre szép sikert értünk el és buzdításunkra több iskola értesítője is foglal­kozott a honi iparpártolásnak az ifjúság köré­ben való terjesztésével, sőt akadt egy derék tanár, ki még tankönyvébe is beillesztette szózatunkat. Hogy pedig a kereskedő és iparos világnak is hasznára legyünk, nagy anyagi áldozattal adtuk ki a magyar beszerzési forrásokat, vala­mint több éven át a honi iparcikkeket tartó kereskedők címjegyzékét. De legtöbbet dolgo­zik tudakozódó irodánk, mely díjtalanul min­denkinek felvilágosítást ad, hogy szükségletét hol szerezheti meg magyar származású ipar­cikkekből. Írtunk, felolvasásokat tartottunk, írásban VinOrda" szobrász és építőművészek által tervezett f­illt kész művészi síremlékek állandó kiállítása. Iroda : Budapest, VIII., közteillevő-írt 4. sz. Telefon : 91—76. sz. BALLA (BLUM) LAJOS SIRKÓRAKTÁRA. SCHOTTOLA ERNŐ gyáros József főherceg udvari szállítója Telefon 163 62. Budapest, Váci-körút 53. sz. lemezek, szelepek, tömítések, köpenyegek, sárcipők. A hazáért semmi áldozat sem sok!

Next