Iparvédelem, 1915 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1915-03-01 / 1. szám
IPARVÉDELEM 1915. — 1.sz. A másodsorban, ahogyan katonai munkálatokra minden épkézláb lélek kirendelhető, úgy a községek összes lakosai (megfelelő korú gyermekek is) Boroztassanak be bandákba (így nevezik a csoportokat falun), amelyek nap-nap után kijárnak addig a be nem vetett területekre, amíg azokon be nem fejezték a teljes munkálatokat. Láttam régebben több helyütt, hogy az erdőkben a szegény nép ingyen használhatta fel a tisztásokat krumpli termelésre. Meg kell rendeletileg parancsolni, hogy minden erdőbirtokos vagy maga ültesse be erdejét burgonyával, vagy ilyen célra díjtalanul engedje át az erdőket a szegény nép számára. A háború kivételes állapot, ez kivételes törvényeket és rendelkezéseket is követel, amelyeket vasszigorral, ha máskép nem megy, a börtönözés segítségével kell végrehajtani. A magánérdek és a magánvagyon fogalmának helyébe a közérdek és közvagyon fogalmának kell lépnie, ha az országot meg akarjuk tartani, ha népünket és győzelmes hadseregünket az éhhaláltól akarjuk megmenteni. Szűnjék meg minden udvaron a virágos kert, oda burgonyát és kukoricát ültessünk, mert ha csak egy véka kukorica, meg annyi burgonyát ad a virágos kert. Istennek is tetsző dolgot miveltünk, mégha oltárainknak szántuk volna is a virágcsokrokat. Gyermekeinket szorítsuk a munkára, ők öntözzék, kapálják a kertek vetéseit. Minden falusi ház maga termelje zöldségféléit, elég gyermek szaladgál tétlenül a falvakban. Munkára és mindenkormunkára gondoljunk. Még a serdülő kisgyermek is a háborúban küzdő apuka számára öntözgesse a kertek veteményeit. Csak így lesz, én édes népem, a jövő esztendő ínség nélkül való. A tanító az iskolában vezessen naplót minden iskolás gyermekéről, várjon milyen kerti munkát végzett nap-nap után otthon a tanuló? Serkentse, buzdítsa a tanuló gyermekeket az intenzív kerti termesztésre és kérje számon mindennap tanításának eredményét. Inkább kevesebbszer abcét, mert azt egy évvel később is lehet megtanulni, de éhezni egy évig még sem lehet. A lelkész minden vasárnapon úgy a prédikáció alkalmával, valamint híveinek összejövetelekor buzdítsa, oktassa a népet a többtermelésre és értesse meg velük azt, hogy saját véreik, harcoló véreik számára biztosítsák a mindennapi kenyeret ők, akik itthon élvezhették az életet. Az asszonynép, tudjuk, kevésbbé szokott a szántás-vetés és egyéb nehéz mezei munkában részt venni. Most rajtuk a sor. A legkényesebbje,, legcifrábbja, legmódosabbja ne szégyelje magát, ha kezét feltöri a kapanyél, az ekeszarvú, rózsás ábrázatát pedig a föld pora lepi el. Vegyenek példát a szerb, bolgár asszonyoktól. A férfiak a háborúban küzdöttek, az asszonyok és gyermekek a földeket mívelték. Mire vége volt a Balkán háborúnak, betakarították az asszonyok és gyermekek a föld áldásait. A magyar asszony, a magyar leány és gyermek nem tudná úgy szeretni hazáját és az érettük küzdő véreit? Én azt hiszem, még jobban. Csak legyen gondja minden értelmes embernek, hogy tudja lelkére kötni az itthon élőknek, miszerint a győzelmes háború után csak akkor leszünk győzők, ha legyőzzük a földek mívelésével a kínálkozó éhínséget és győzelmesen hazakerülő vitézeinknek finom, fehér kalácsot nyújthatunk az új termésű gabonának lisztjéből. Ámde a kerti mívelésnek is meg legyen a rendje, mert a lényeg az, hogy korán érő termesztményekhez jussunk legelőbb. A saláta, hónapos retek, paréj (spenót), uborka, kalarádér tök, kelkáposzta, sárgarépa, paradicsom, korai burgonya, borsó és bab és legvégül a fejes káposzta közel ilyen sorrendben érnek meg. Kukoricát a kerítés, sövény mentén, mesgyék határán ültessünk. Szóval az udvarunkon csak annyi meg nem mívelt helyet hagyunk, amenynyit a legszűkösebb út elfoglal. A birodalmi németek már jártak jó példával elől. A német asszony jól ismeri kötelességeit a haza iránt, ahol a férfi kéz elapadt, ott a gyengenői kezek vették át a munkát és a serdülő gyermekek. Az elfoglalt területeken is felszántottak minden rögöt, hogy itt is, ahol dúló csaták folytak még nem régen, az Istennek áldása nyújthasson életet az éhezőknek. Minden szegénységünk dacára még most is pazarolunk. Szokjunk hozzá a fukarságig fokozott takarékoskodáshoz, mert ha egy-egy család naponta csak egy adaggal kevesebbet fogyaszt a megszokott mennyiségből, így 11 vitéznek biztosította aznapi ebédjét. Csodálatos, hogy a városokban a szemétládákban vész el mindaz a hulladék, ami a konyhából és asztalunkról kerül. Nagyobb városokban minden ház udvarára állítson a hatóság ételhulladék gyűjtőedényeket, amelyek bőségesen telnének meg baromfi-, sertéstenyésztésre, avagy műtrágya készítésre alkalmas étel .Kurators művészi Tervezők: nevesebb magyar - , . „ szobrász- és építőművészek. SirKO • Bpest, VIII., Köztemető út 4. kiállítás Telefonszám: József 21-60. Csak „Védőjegy “-gyel ellátott honi árut vásároljunk!