Iparvédelem, 1918 (14. évfolyam, 1-2. szám)
1918-07-01 / 1. szám
IPARVÉDELEM 1918.1. szá mát, amelyek tulajdonosuk harcbavonulása folytán teljesen megszűnt. A beérkezett, de természetesen nagyon hiányos adatok alapján, csakis a háborúba vonult kézművesiparosokat alapul véve, 35—45.000 ilyen telep teljes rekonstrukcióra szorul. Ezek tulajdonosai közül kereken 13.000 a harctéren elesett. De nemcsak a háborúba vonult és az otthon maradt iparosok fölsegélyezéséről van mai nap szó, hanem általában a kézművesiparosok bajainak gyógyításáról is, mely utóbbi kérdés már több emberöltő óta folyvást kísért anélkül, hogy sikerült volna eddig a kérdéssel annyira komolyan foglalkozni, hogy azt a sikeres megoldás felé terelhessük. Azt vallja számos érdemes közgazdasági tudósunk, hogy a kisipar a nagy tőkével rendelkező gyáriparral nem képes helyét megállani. Iparilag fejlett államokban kialakult viszonyok példája szerint sok igazság van ebben a nézetben. Nem áll ez azonban minden kézművesiparra és kivált nincs helye ennek az állításnak hazánkban, ahol a nagyipar még csak egyes vonatkozásokban fejlett annyira, hogy a kézművesipar versenyképességére veszedelmes. Oly iparokban, ahol a verseny külföldi importból származik, esetleg hatalmunkban áll a kézművesipart vámsorompókkal védelmezni. Számos iparban azonban a kézimunka nemes nyoma, az iparos egyén kezétől készítményein jelentkező művészies ízlés nyomai kiváló védőeszközök a gyáripar versenyével szemben. Közönségünk nagy része ízlésében még nem fejlődött annyira vissza, hogy ruháját a konfekciós boltban szerezné be. Jobban szereti a testére szabott és a megrendelőtől irányított Ízlés szerint a kézművesiparosnál megrendelt ruhát. Miként segítsünk a harctérről hazatérő és itthon maradt tönkrement iparosok bajain, és miként a kézművesiparosokon általában ? A hőn óhajtott béke beköszöntése alkalmával hazatérő iparos szétzüllött műhelyét esetleg újra föl kell szerelni szerszámmal és némely esetben géppel. El kell azt látni a mai nap alig kapható nyersanyagokkal, ipara űzéséhez feltétlenül szükséges eszközökkel. Segítséget kell neki nyújtani aránylag olcsó hitellel és támogatni kell munkaalkalom, azaz megrendelések szerzésével, valamint az áru értékesítésével. A legnehezebb problémák egyike lesz a nyersanyag beszerzése közvetlenül a béke helyreállítása idején, de még évekig azután is. Nehéz lesz ez azért, mert az ember elsőrendű szükségletét alkotó iparcikkek készítéséhez való nyers- és segédanyagok árai a háborús viszonyok folytán kivétel nélkül nagyon felszöktek, néha 1000, sőt 2000 %-ára a békeáraknak. Ama nehézségek folytán, amelyek azok termelési viszonyaiban a háború után is még jó sokáig fenn fognak maradni, nincsen remény arra, hogy akárcsak az országban termelt anyagok is kellő mennyiségben és tűrhető áron beszerezhetők legyenek. Erreannál kevesebb lesz a kilátás, mert hiszen a hadsereg fölszerelésének rekonstrukciójánál is ezek nagy tömegére lesz szükség. Még nehezebb lesz a helyzet a messze külföldről behozandó idevágó anyagok fogyasztásnak megfelelő mennyiségének beszerzése és pedig ellenségeink gyűlölete, a valutaviszonyok és a hajótér hiánya folytán. Azt emlegetik gyakran, majd a hadsereg leszerelésénél, ott feleslegessé vált anyagokkal segíthetünk ezen a nehézségen is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy épen a hadseregnek is nagy szüksége lesz ilyen anyagokra, legalább a legtöbbjére és kétkedve fogadjuk ezt az expedienst komoly segítségnek, mert úgy tudjuk, hogy a kérdéses anyagok, szerszámok, gépek stb. ritkán lesznek abban az állapotban, hogy azokat normális gyártmány készítésére sikeresen fölhasználhassuk. Bátran állíthatjuk, hogy néhány évig el fog tartani a háború befejezése után, míg az ipar általában versenyképessé válik, illetőleg míg a fogyasztótól megfizethető normális árú gyártmányhoz szükséges anyagot, szerszámot és gépet be tud szerezni. Az anyagbeszerzés ép úgy, a szerszám és kézműves- vagy kisipari gépbeszerzés terén az államhatalom esetleg a hitel- és szövetkezeti ügy kérdésével kapcsolatban tehetne sokat olyképen, hogy vagy az összes szövetkezeti ügyeket ellenőrző és részben adminisztráló középpont, mondjuk valami pénzintézetféle a felmerülő szükségleteket beszerzi és az iparosoknak bizonyos feltételek mellett rendelkezésére bocsátaná. Itt azután kétféle megoldás volna lehetséges. Vagy az, hogy az iparos a szerszámot és a gépet feltételesen ingyen kapná, vagy azokat az anyaggal együtt bizonyos garanciák mellett venné át. Kuratur - művészi Tervezők: nevesebb magyar , szobrász- és építőművészek. SirKO • Köztemető-út 4. kiállítás Telefonszám: József 21-60. diak ,,Védőjegy“-gyel ellátott honi árut vásároljunk!