Kazán- és Gépujság, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-01 / 1. szám

Budapest, 1912 január 1. Kazán- és Gép-Ujság 3. oldal. = 21% és az előmelegítő alkalmazásával hasznosított melegség: V,=V-VI.W75-180 - 20 10 12. az előmelegítő hasznosított tehát V, = 9%-ot. A veszteség ennek folytán 9%-kal csökkent s ha a kazán hatásfoka az előmelegítő nélkül ez esetben 65% volt, az előmelegítő alkalmazásából a kazán hatásfokára átszámított nyereség lesz: ^=,3,4,. A valóságban azonban nem ilyen kedvező az eredmény. A hasznosított melegség kisebb s a számítás útján nyert eredményből levonandó egy rész azért, mert az elő­­melegítőnél előáll bizonyos sugárzási veszteség, tehát az előmelegítőben nem a 300 — 180 hőmérsékletkülönbözet érvényesül. Fokozza a veszteséget a falazat esetleges hiá­nyos zárása s a kaparok alkalmazása folytán a kaparóruda­­zat hézagai mellett beáramló hideg (káros) levegő, ami által csökken az égéstermékek hőmérséklete, de csökken szén­savtartalma is, miért is gondos vizsgálatnál, ellenőrzésnél e körülményekre szintén ki kell terjeszkedni s ha a vizsgá­lat azt állapítja meg, hogy az égéstermékek szénsavtartalma nem 10, hanem csak 9%, akkor a hasznosított melegség jóval kisebb, mert ez esetben Vt = 0'75 180 20 — 13'4 azaz a kéményhozam okozta veszteség lesz Vo = V —V, = 21 —13­ 4 = 76%, azaz a kazán hatásfokára átszámítva !“_ 11-70/ 65 ~ 11 7 /6 s így a nyereség az előmelegítőben történt melegség ki­használás folytán nem 13-84%, hanem csak 11­7% lesz. Ezen érték sem tekinthető azonban teljes megtakarí­tásnak, mert levonásba hozandó belőle a kaparok mozga­tására szükséges erő folytán a megfelelő %. Hogy jól záró-e a kazánfalazat vagy sem s az u. n. hamis (káros) levegő nem juthat be sem a kazán, sem az előmelegítő huzamaiba, milyen fontossággal bír, azt a fenti példa jól igazolja, mert azt találtuk, hogy ha a falazat jól zár, akkor a kazánt elhagyó égéstermékekben 10% szénsav volt, azaz az előálló veszteség, tekintet nél­kül az előmelegítőre, 21%, ha azonban a káros, hamis levegő beáramlása következtében a szénsavtartalom 10%-ról 9%-ra csökkent, a veszteség lesz V­­ 075 - 300 ~ 20 ·23 33, azaz 233%-kal nagyobb s ez csupán azzal, hogy a cizánfalazat hézagait kellően rendbehozhatjuk, teljesen meg­­takarítható. Vizsgáljuk meg most, hogy mikor hasznos egy elő­melegítő beépítése? E kérdés eldöntésénél figyelembe veendő azon állandó és befektetési költség, amibe az elő­melegítő beszerzése és fenntartása kerül s azon haszon, amit az előmelegítő használata nyújt. Ha azt akarjuk, hogy az előmelegítő jól működjék, kellő nagyságúra kell azt választani, erre megvan úgy a számítási, mint pedig a gyakorlati alap. Aszerint, aminő a melegségközlés, a belépő víz hőfoka és sebessége, az égéstermékek hőfoka, az előmelegítő min­den négyzetméterenként és óránként 9 ~ 24 kalóriát képes átvenni s e szám annál inkább közeledik a legnagyobb értékhez, minél nagyobb az égéstermékek hőfoka, sebes­sége és minél tisztább az előmelegítő. A nagy égéstermék-sebesség azonban rendszerint nagy hőfok mellett kis szénsavtartalommal jár s ez végered­ményben mindig kedvezőtlen a kazántelepre. A hozam erősségében beálló változások miatt fontos, hogy ismerjük az égéstermékek lehűtését is. Ahhoz, hogy az előmelegítőben keringő víz hőmérsék­lete egy C-fokkal emelkedjék, az égéstermékek 1 ~ 2-5 C°-kal való lehűtése szükséges s ha az égéstermékek hőfoka már az előmelegítő előtt kicsiny, pld. 200 ~ 220 C°, az elő­melegítő alkalmazásával, különösen igen hideg víz esetén, oly nagyfokú lehűtés áll elő, hogy emiatt vagy nem lesz meg a kémény kellő hozama, vagy pedig az előmelegítő a vizet nem fogja eléggé fölmelegíteni. Ily esetben és különösen akkor, ha még tetejébe az üzem sem állandó és folytonos, hanem sok szünettel jár, az előmelegítő beszerzése alig lesz érdemes. Az előmelegítő számítása előtt a következőket kell megfontolnunk: Az előmelegítő az égéstermékek melegségének kihasz­nálásán, vagy pedig fáradt gőz melegségének kihasználásán alapul; az első esetben lehetséges két alosztály, az első, amidőn az előmelegítő használatával szénmegtakarítás el nem érhető, de az előmelegítő használatával lényegesen emelhetjük a kazán elgőzölögtető képességét. Lássuk a különböző eseteket is, elsősorban az égéstermékek meleg­ségének kihasználásán alapuló előmelegítő-rendszer (ilyenek: Green, Schmidt, Babcock-Wilcox, Lilienthal stb.) nagy­ságának a megállapítását. Ha az égéstermékek hőmérséklete az előmelegítő előtt: » « « « « « mögött, ez a víz hőmérséklete az előmelegítőbe való belépéskor: tx « « « « előmelegítőből « kilépéskor: t2 az előmelegítő melegségfelvételi tényezője,­­ amely aszerint, hogy tiszta vagy nem tiszta az előmele­gítő, 5 ~ 20, akkor az előmelegítő melegségfelvétele órán­ként és négyzetméterenként kalóriákban. M s ha K­2 az előmelegítő nagysága négyzetméterekben F M K Hogyan számíthatjuk ki az előmelegítésre óránként szükséges kalóriák számát? Tegyük fel, hogy óránként 1000 kg. 10 C° hőmérsék­letű víz melegítendő fel 90 C°-ra, akkor e vízmennyiség felmelegítésére szükséges kalóriák: K=1000 (90—10) = = 80.000. 1000 kg. 10 C° víz­sgőzölögtetésére kell K = (606-5+ 0-305) (100 — 10) = 633950 kalória, ebből 80.000 kalória az előmelegítőre, a maradék, azaz 553950 kalória a kazánra esik. Ha a példa esetében a kazán hatásfoka: 65%, akkor 553950 a kazánban elégetett szénben—^^—­­ 852231 kalória volt. Minthogy pedig 100 kalóriából 0'23 kg. égéstermék származik, a kazánban elégetett szén 852231 kalóriájából Ofroool —jgq— * 0‘23 = 196013 kg. égéstermék keletkezik. Ezen 1960­13 kg. égéstermék az, amelyből az előme­legítő a 80.000 kalóriát átveszi. Az előmelegítő beépítése következtében az égéster­mékek hőmérséklete kisebb lesz. Mennyi lesz az, tekintet nélkül a sugárzás és a káros (hamis) levegő beáramlása folytán keletkező hőcsökkenésre? Az égéstermékek fajmelege (kerek számban) 0,24, miért is az égéstermékeknek az előmelegítő melegségfelvétele következtében keletkező újabb hőfoka lesz : —_ 80.000 __ c 196013 X 0-24 Az előmelegítő úgy rendezhető el, hogy az üzembe be — vagy pedig abból kikapcsolható s ha pld. az égés­termékek hőmérséklete az előmelegítő előtt 300 C°, előme­legítő nélkül ez nagyobb lesz, mert előmelegítő nélkül több tüzelőanyag is szükséges és pedig, amint azt a tapasztalat igazolja, annyival lesz nagyobb, amennyivel nagyobb az előmelegítő folytán a fel­melegített víz hőmérséklete, tehát ez esetben 80 C°-kal, azaz 300 + 80 s e szerint lesz az előmelegitő nagysága a k = 20 esetében, amidőn az elő­melegitő igen tiszta = 20 (38° + 180 - 10+90^ = 4600 kalória minden négyzetméter elő­melegitő felület után s igy az előmelegitő nagysága 80,000 kalória szükséglethez ^ = 167 m­2

Next