Kazán- és Gépujság, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
4. oldal. Kazán- és Gép-Ujság Budapest, 1912 január 1. Míg a k = 5, tehát nem tiszta előmelegítő esetén m=51(380±J80_,0 + 90) = 1150 kalória minden négyzetméter előmelegítő felület után s c 80.000 „ , F=1150-M'56m Ez volna tehát az előmelegítő nagysága, midőn 1000 kg. 10 C° vizet 90 C°-ra melegítettünk az égéstermékeknek 380 C° kezdeti s 180 C° véghőmérséklete mellett. Ez esetben az előmelegítő használata, amint láttuk, szénmegtakarítással jár. Nézzük azt az esetet, amidőn a szénfogyasztás teljesen változatlanul ugyan az előmelegítővel és anélkül s amikor az előmelegítő alkalmazásának csupán csak az a direkt előnye van, hogy emelkedik általa a gőzkazán gáztermelő képessége. Ez esetre alkalmazva az alábbi adatokat a következő eredményt nyerjük: a kazán 633 950 kalóriát szolgáltat, 0,65 kazánhatásfok mellett, e kalóriamennyiség tehát lett 633 950 — 852.231 kalóriát tartalmazott tüzelőanyagból, ennek 196013 kg. égéstermék felel meg, amely az előmelegítőben 300 -1— 80 - 380 C°-ról mintegy 250 C°-ra hűl le, tehát 1960-13 X 0-24 (380-250) = 61156-06 kalóriát hasznosít az előmelegítő s ezért a kazán mennyiségű vízzel többet gőzölögtethet el. Minthogy a gőz összes melegsége pld. 10 atm. gőznél, kikerekitve 650, azért a kazán többtermelése 8 94-09 azaz a kazán óránként 650 nem 1000, hanem 1094-09 kg. víz elgőzölögtetésére lesz képes, az előmelegítés pedig lesz jog^eg ^56 C s e szerint az előmelegítéshez szükséges kalóriák M = 20 ( 3?°-±?5- _ ) = 20 X2765=5530 kalória s így az előmelegítő nagysága a kedvezőbb esetben: F = ^-^^- = 106 m3 5550 illetőleg a kedvezőtlenebb esetben M = 5 X 276-5 = 1382-5 és p 6115606 „ F=T3821 - = 442 m Lássuk már most, hogy milyen előmelegítő nagyságokat nyerünk a gyakorlati adatok alapján? Az előmelegítő nagysága a kazántűzfelület ^ ~ 1 szerese, mégpedig a szénmegtakarítás esetére érvényes az (2 ~ szeres nagyság, a másikra pedig, az elgőzölögtetési képesség emelésére, hasonló szénfogyasztás mellett /in érvényes az új szoros nagyság. Miként egyeznek ez adatok a fenti számítási eredményekkel ? 1000 kg. víz elgőzölögtetésére szükséges mintegy 100~80 m2, középértékben mintegy 90 m2 tűzfelületű kazán, ehhez tartoznék a gyakorlati adatok alapján az első esetben 45~90 m3, középértékben 68 m2 előmelegítő, a másik esetben pedig 23~30 m2, középértékben 27 m2 előmelegítő, ezzel szemben a számítás az első esetben középértékben 43 m3, a második esetben pedig középértékben 276 m3 nagyságú előmelegítőt adott; a kivitelnél mindig a valamivel nagyobb értéket kell vennünk s az eljárás a nagyság megállapításánál az, hogy a gyakorlati adat alapján nyert nagyságot az elméleti képletekkel ellenőrizzük. Lássuk már most a fáradt gőz kihasználásán alapuló előmelegítő rendszerek (pld. Maattik, Schaffstaedt stb.) nagyságának a számítását. Ha az előmelegítő által fölvett kalóriák száma : M a víz hőmérséklete az előmelegítőbe való belépéskor _ : b a viz hőmérséklete az előmelegítőből való kilépéskor : t2 a használt fáradt gőz hőmérséklete : tg az előmelegítő melegség felvételi tényező : k = 900 ,. .. 0a -ti) akkor Mi-----íz_+ 23 H Tegyük fel, hogy _ 80000 - 6545 222 A gyakorlat adatai szerint a gőzzel fűtött előmelegítő nagysága a kazán nagyságának ö - szerese. Ha ily módon ismerjük a megtakarított kalória menynyiséget és ismerjük a tüzelőanyag árát, az előmelegítővel elért pénzbeli megtakarítást is könnyen kiszámíthatjuk. Mindez azonban az előmelegítő alkalmazásának csupán csak az egyik, a számbavehető direct haszna, van azonban indirect haszna is, amely nem vehető számba, amelynek nagysága pénzbennem fejezhető ki, azonban igen fontos, s mint ilyen, komolyan mérlegelendő. Az egyik ily indirect haszna az előmelegítőnek az, hogy az a kazán számára meglehetős meleg víztartályként szerepel, továbbá, hogy mintegy előtisztítóként, iszaplerakodóul is szolgál s ezzel megkönnyíti a kazán munkáját. Egy másik indirect haszna abban jelentkezik, hogy a kazánnak állandóan, többé-kevésbbé forró vizet adván, lényegesen megkönnyíti a kazán elgőzölögtetési munkáját s ugyancsak a forró viz betáplálása következtében elmaradnak azok a káros jelenségek, amelyek mindannyiszor előállanak, valahányszor hideg vizet táplálunk a kazánokba s amelyek a kazánanyagban káros feszültségeket okoznak s nemcsak több javítási költség, hanem a kazán élettartamának a megrövidülése is elmaradhatatlan folyományuk. t, = 10 ta = 90 és (90—10) 900 tg =130 akkor M= ----------130—10 23 l0g 130 90 72000 23 X 0-4771 illetőleg M=6545 és így F = ^ Fűtés és szellőztetés. Irta: Balog Ármin gépészmérnök. A fűtés czélja valamely helyiséget bizonyos hőfokra felmelegíteni és azt e hőfokon meg is tartani. A helyisé felmelegítése alatt nemcsak az ott levő levegőnek, hanem falaknak és a bent levő tárgyaknak felmelegítését is kérteni. Ahhoz, hogy valamely helyiségben jól érezzük lúgunkat, magának a levegőnek felmelegítése nem elegendő Ugyanis az ember teste állandóan meleget sugároz ki, mely kisugárzás annál nagyobb, minél hidegebb a helyiség falai, (a levegő hőfoka nincs befolyással a kisugárzás mennyiségére) és ha e kisugárzás bizonyos határon túlmegy, fázunk. Innét van az, hogy ha oly helyiségben sütünk be, mert már hosszú idő óta nem volt fűtve, az ott való tartózkodás kellemetlen, noha a hőmérő 18— 20°-ot mutat, míg oly helyiségben, illety hosszabb ideig volt fűtve — tehát a falakat annak melegedve — alacsonyabb hőfok mellett is kellemesebb a tartózkodás. A helyiségeket úgy melegítjük fel, hogy annak levegőjével bizonyos melegmennyiséget közlünk és pedig vagy oly módon, hogy a helyiségben levő levegőt melegítjük fel kályhák, vagy fűtőtestek segélyével, vagy pedig meleg levegőt vezetünk be, mely a helyiségben levő levegővel keveredik. A falaknak és egyéb tárgyaknak a meleget a levegő vezetése útján adja át. Magának a helyiség levegőjének felmelegítésére nem volna sok meleg szükséges, mert a levegő falmeleg igen kicsiny, (i. m.0°-a levegőnek 20°-a való felmelegítéséhez csak 9 kalória kell) a bevezetett meleg túlnyomó része a falak és tárgyak átmelegítésére szolgál.