Lábbelikészítők Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
2. oldal ..... Lábbelikészítők Lapjá " 1927. január 1. annál kevesebb idegen pénz kell, nak, dédelgetett gyermek kell kész vezetőség, a szakoktatás- és annál kevesebb lesz a kamat- hogy legyen a szakmai iparos- a kultúrának az iparosság minél teher és annál kisebb a szövetség előtt. Szócsöve a sérelmek szélesebb rétegeiben való fejleszkezet üzleti költsége. Ebből vi-nek, a szakma mindenfajta meglése és a hathatósan felkarolt, füiszont az következik, hogy kisebb mozdulásának s igy méltán tart- getlen szaksajtó. Ezek azok a félévén az üzleti költség, kisebb hazhat számot a legerőteljesebb tényezők, amelyek hatalmas nekilenszáma dolgozhat a szövetkezet ésmogatásra. dőléssel vihetik előbbre a szakmai igy sokkal olcsóbban láthatja el A tőke tekintetében jól megala iparosság létérdekébe vágó összes tagjait áruval és olcsóbb kamatopozott szövetkezet, a minden vp- kérdések megoldását és szebb, jobb, zású hitellel. Teremtsünk tőkét nalra helyesen megválasztott, tettre boldogabb jövendő felé vezetik, és az eredményes működés biztosítva lesz! . Ne maradjon meg az iparosság a szokásos újévi kívánságoknál, hanem maga is tegyen meg mindent a tekintetben, hogy a kívánt jók valóra válhassanak! Az új esztendő küszöbén még két kérdésre kívánom a szakmai iparosság figyelmét ráirányítani. Az egyik, hogy kezdjék meg a szakmai vezéremberek ebben az iparostársadalomban is azt a mélyreható kultúrmunkát, amelyet ma ez az agyoncsapottságában is oroszlánerejű ország minden vonalon kifejt. Adjanak alkalmat iparostársaiknak, hogy nemcsak szakmai és gazdasági, hanem irodalmi, történelmi és tudományos téren is fejleszthessék ismereteiket. Állítsunk fel könyvtárat, amely ma már a legtöbb, sokkal kisebb vidéki általános ipartestületnél megtalálható. A könyvtár megalapozásához a magam részéről mindjárt hozzájárulok ötven kötet könnyvvel s azzal az ígérettel, hogy a gyűjtést e célból magam vezetem. Vigyük előbbre a tudást. A tudás olyan kincs, amely az azzal rendelkezőt gazdasági téren is vértezettebbé teszi a tudatlannal szemben. Önálló vélemény alkotására teszi az embert képessé és nem lesz játékbábja elcsépelt, üres szólamoknak, mert — saját meggyőződése szerint— azoktól függetleníteni tudja magát. A másik kérdés, amely tulajdonképen szerves összefüggésben van az előbbivel, a szakmai sajtó kérdése. A szakmai sajtó, amely a szakoktatás terjesztője, amely a szakma gazdasági érdekeinek hivatott istápolója, amely védi a gyengét s amely ellentáll az erősebb elnyomó szándéka A Cipészek és Csizmadiák Országos Beszerző- és Termelő Szövetkezete felszámolt A felszámolás kimondása után a budapesti cipésztársadalom újjáalakításában tovább folytatja működését. A szövetkezet újjáalapítási részjegyeinek értéke darabonként 2 pengő. A régi részjegyek 36on-ás névértékét beszámítják az új részjegyek árába A Cipészek és Csizmadiák Országos Beszerző és Termelő Szövetkezete a múlt év december 19-én tartotta meg az 1925. évi zárszámadásokat tárgyaló és felszámoló közgyűlését, amelynek határozatképessége csak harmadszori összehívásra volt elérhető. Köztudomású, hogy ez az országos hálózatúvá kiépített és nagy reményekre jogosító intézmény a múlt év januárjában fizetési zavarokba jutott s mivel az 1924 évi őszi szezon elmaradása folytán a tagoknál lévő több milliárdnyi árutartozást nem tudta megkapni, azon kéréssel fordult az IOKSz-hoz, hogy vegye fel tagjai sorába és vállalja át fizetési kötelezettségeit és szanálja, hogy össze ne omoljon. Az IOKSZ az életképtelen fiókokat beszüntette, ahol pedig életképesek voltak és a tagokban megvolt a hajlandóság önálló szövetkezetté való alakulásra, a fiókokból önálló szövetkezeteket alakított és igy a budapesti cipésziparosságnak a szövetkezés megváltásszerü gondolatának megtestesítése érdekében hozott kezdeményező munkája és anyagi áldozatai nem történtek légyen teljesen hiába, mert szövetkezetének országossá épített hálózatából 7 önálló vidéki szövetkezet alakult, amelyből 6 az IOKSz. szárnyai alatt működik. Most került csak a sor a budapesti fiókokra, amelyekből egy anyabeszerző-szövetkezet alakult és a Lehel utcai gépműhelyből termelő szövetkezet fog alakulni. Mielőtt azonban ez megtörténhetett volna, az országos szerv felszámolását ki kellett mondani. A közgyűlésen a tagok impozáns számban jelentek meg. Az IOKSz. részéről: Patatics Rezső igazgató, Wittinger István és Kertay Ferencz aligazgatók, Techtler Gyula főellenőr és dr. Szabó Elemér ügyész voltak jelen. A közgyűlést Móczár Mátyás elnök nyitotta meg, aki ismertette az IOKSz. igazgatóságával folytatott tárgyalásokat és átadta a szót Techtler Gyula főellenőrnek, aki a tárgysorozat egyes pontjait ismertette. A közgyűlés a tárgysorozat csaknem minden pontját egyhangúlag fogadta el. A felszámolás kimondását célzó 13. pontnál a tagok részéről történt hozzászólások után, Kertay Ferenc központi aligazgató mondotta el a legapróbb részletre is kiterjeszkedő indokolását, a felszámolás szükségességére vonatkozólag. Súlyos helyzetbe került ez a szövetkezet, — mondotta — de ha boncolgatjuk az okokat, amelyek az anyagi romlás okozói voltak, úgy sok mindent kell figyelembe vennünk, ha bírálatot akarunk mon- Lakkok, antilopok csak elsőrangú minőségben Jerpinger Sándor bőrkereskedőnél talpasbőrök, Vogl lábastalpak, Budapest, vii. ker., dob ucca 36. sz. brokátok, fasarkok Telefon: J. 71-88. Eladás nagyban és kicsinyben.