Lábbelikészítők Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

2. oldal ..... Lábbelikészítők Lapjá " 1927. január 1. annál kevesebb idegen pénz kell, nak, dédelgetett gyermek kell kész vezetőség, a szakoktatás- és annál kevesebb lesz a kamat- hogy legyen a szakmai iparos- a kultúrának az iparosság minél teher és annál kisebb a szövet­­ség előtt. Szócsöve a sérelmek­ szélesebb rétegeiben való fe­jlesz­­kezet üzleti költsége. Ebből vi-­nek, a szakma mindenfajta meg­­lése és a hathatósan felkarolt, füi­­szont az következik, hogy kisebb mozdulásának s igy méltán tart- getlen szaksajtó. Ezek azok a fé­lévén az üzleti költség, kisebb haz­hat számot a legerőteljesebb té­­nyezők, amelyek hatalmas nekilen­­szám­a dolgozhat a szövetkezet és­mogatásra. dőléssel vihetik előbbre a szakmai igy sokkal olcsóbban láthatja el A tőke tekintetében jól megala­ iparosság létérdekébe vágó összes tagjait áruval és olcsóbb kamato­­pozott szövetkezet, a minden vp- kérdések megoldását és szebb, jobb, zású hitellel. Teremtsünk tőkét nalra helyesen megválasztott, tettre­ boldogabb jövendő felé vezetik, és az eredményes működés biz­­tosítva lesz! . Ne maradjon meg az iparosság a szokásos újévi kívánságoknál, ha­nem maga is tegyen meg mindent a tekintetben, hogy a kívánt jók valóra válhassanak! Az új esztendő küszöbén még két kérdésre kívánom a szakmai iparosság figyelmét ráirányítani. Az egyik, hogy kezdjék meg a szakmai vezéremberek ebben az iparostársa­dalomban is azt a mélyreható kultúrmunkát, amelyet ma ez az agyoncsapottságában is oroszlánerejű ország minden vonalon kifejt. Adjanak alkalmat iparostársaiknak, hogy nemcsak szakmai és gazdasági, hanem irodalmi, történelmi és tudomá­nyos téren is fejleszthessék is­mereteiket. Állítsunk fel könyv­tárat, amely ma már a legtöbb, sokkal kisebb vidéki általános ipartestületnél megtalálható. A könyvtár megalapozásához a ma­gam részéről mindjárt hozzájá­rulok ötven kötet könnyvvel s az­zal az ígérettel, hogy a gyűjtést e célból magam vezetem. Vigyük előbbre a tudást. A tudás olyan kincs, amely az azzal rendelke­zőt gazdasági téren is vértezet­­tebbé teszi a tudatlannal szem­ben. Önálló vélemény alkotására teszi az embert képessé és nem lesz játékbábja elcsépelt, üres szólamoknak, mert — saját meg­győződése szerint— azoktól füg­getleníteni tudja magát. A másik kérdés, amely tulaj­donképen szerves összefüggés­ben van az előbbivel, a szakmai sajtó kérdése. A szakmai sajtó, amely a szakoktatás terjesztője, amely a szakma gazdasági érde­keinek hivatott istápolója, amely védi a gyengét s amely ellentáll az erősebb elnyomó szándéka­ A Cipészek és Csizmadiák Országos Beszerző- és Termelő Szövetkezete felszámolt A felszámolás kimondása után a budapesti cipésztársadalom újjáalakításában tovább folytatja működését. A szövetkezet újjáalapítási részjegyeinek értéke darabonként 2 pengő.­­ A régi részjegyek 36o­n-ás névértékét beszámítják az új részjegyek árába A Cipészek és Csizmadiák Országos Beszerző és Termelő Szövetkezete a múlt év december 19-én tartotta meg az 1925. évi zárszámadásokat tárgyaló és fel­számoló közgyűlését, amelynek határozatképessége csak harmad­szori összehívásra volt elérhető. Köztudomású, hogy ez az országos hálózatúvá kiépített és nagy reményekre jogosító intéz­mény a múlt év januárjában fize­tési zavarokba jutott s mivel az 1924 évi őszi szezon elmaradása folytán a tagoknál lévő több milliárdnyi árutartozást nem tudta megkapni, azon kéréssel for­dult az IOKSz-hoz, hogy vegye fel tagjai sorába és vállalja át fizetési kötelezettségeit és sza­nálja, hogy össze ne omoljon. Az IOKSZ az életképtelen fiókokat beszüntette, ahol pedig életképesek voltak és a tagok­ban megvolt a hajlandóság ön­álló szövetkezetté való alakulásra, a fiókokból önálló szövetkezete­ket alakított és igy a budapesti cipésziparosságnak a szövetke­zés megváltásszerü gondolatá­nak megtestesítése érdekében hozott kezdeményező munkája és anyagi áldozatai nem történ­tek légyen teljesen hiába, mert szövetkezetének országossá épí­tett hálózatából 7 önálló vidéki szövetkezet alakult, amelyből 6 az IOKSz. szárnyai alatt működik. Most került csak a sor a budapesti fiókokra, amelyekből egy anyabeszerző-szövetkezet alakult és a Lehel utcai gép­műhelyből termelő szövetkezet fog alakulni. Mielőtt azonban ez megtörténhetett volna, az országos szerv felszámolását ki kellett mondani. A közgyűlésen a tagok impo­záns számban jelentek meg. Az IOKSz. részéről: Patatics Rezső igazgató, Wittinger István és Kertay Ferencz aligazgatók, Techtler Gyula főellenőr és dr. Szabó Elemér ügyész voltak jelen. A közgyűlést Móczár Mátyás elnök nyitotta meg, aki ismertette az IOKSz. igazgatóságával foly­tatott tárgyalásokat és átadta a szót Techtler Gyula főellenőrnek, aki a tárgysorozat egyes pontjait ismertette. A közgyűlés a tárgysorozat csaknem minden pontját egyhangúlag fogadta el. A felszámolás kimondását célzó 13. pont­nál a tagok részéről történt hozzászólások után, Kertay Ferenc központi aligaz­gató mondotta el a legapróbb részletre is kiterjeszkedő indokolását, a felszámo­lás szükségességére vonatkozólag. Súlyos helyzetbe került ez a szövet­kezet, — mondotta — de ha boncolgatjuk az okokat, amelyek az anyagi romlás okozói voltak, úgy sok mindent kell figye­lembe vennünk, ha bírálatot akarunk mon- Lakkok, antilopok csak elsőrangú minőségben Jerpinger Sándor bőrkereskedőnél talpasbőrök, Vogl lábastalpak, Budapest, vii. ker., dob ucca 36. sz. brokátok, fasarkok Telefon: J. 71-88. Eladás nagyban és kicsinyben.

Next