Lakatosmesterek Lapja, 1937 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-10 / 1. szám
4 Kereskedelmi szaktanfolyam Felhívjuk tagjaink figyelmét a Budapesti Kereskedelmi Akadémia kereskedelmi szaktanfolyamára, amely azoknak kíván kereskedelmi továbbképzést nyújtani, akik annak idején felső kereskedelmi iskolát nem látogattak. Ez a tanfolyam módot ad arra, hogy az ipartestületek egyes tagjai és alkalmazottai kereskedelmi szaktudásukat kibővíthessék. Tantárgyak: könyvvitel, (átíró módszerek is), mérlegkészítés, kereskedelmi alapismeretek, kereskedelmi számtan, kereskedelmi levelezés stb. Az előadók az iskola tanárai. A tanfolyam 5 hónapos, az előadásokat hetenként négyezer, este fél 7 órától tartják. Beiratkozni lehet naponta este 5-8-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia igazgatóságánál, Budapest, V. Alkotmány u. 11. 1. em. Nyomtatott tájékoztató a kapusnál kapható, a kártalanítási költségek képezik, az Intézet az ország megcsonkítása és a technika rohamos fejlődése során az egyes foglalkozási ágakban beállott rendkívüli változásokra tekintettel a múlttól eltérő kétféle összeállításban adja közre és pedig egyrészt a baleset időpontjára tekintet nélkül a megfigyelési időszak alatt felmerült összes kártalanítási költségek, másrészt csupán a megfigyelési időszak alatt történt balesetek kártalanítási költségeinek számbavételével. A VI. veszélyességi táblázat öszszeállításával kapcsolatban az MTI elnöksége úgy határozott, hogy azelőbbiekben ismertetett elvek szerint összeállított statisztika, kiegészítve a már ismeretes adatokkal az 1920—34. évi megfigyelési időszak munkabér és teherokozási adatai szolgáljanak az V. veszélyességi táblázat jövőbeni vizsgálatának alapul. Ezekkel az adatokkal együtt számításba kerülnek az 1927 34. évi megfigyelési időszak új károkozási adatai is. A Társadalombiztosító Intézetelnöksége most összeállította a VI. veszélyességi táblázat tervezetét, amelyet véleményezés végett az érdekeltségnek rendelkezésére bocsát. Az OTI új veszélyességi táblázata Az 1927. évi XXI. t. c. értelmében az Országos Társadalombiztosító Intézet köteles 5 évenként i a veszélyességi táblázatot felülvizsgálni. Az 5 év eltelte soránkialakult statisztikai adatokat és azok eredményét az Intézet a táblázatok összeállítása során figyelembe venni köteles. Ez év december 31-ig az V. veszélyességi táblázat volt érvényben és 1937. január 1-ével az új balesetbiztosítási veszélyességi táblázat készül. Ezt a veszélyességi táblázatot az Intézet most készíti elő. Az V. veszélyességi táblázat elkészítésénél az Intézet figyelembe vette a baleseti pénzügyi statisztikát, amely 1920—29. évimegfigyelési időszak munkabér és teherokozási adatainak szembeállítását tartalmazza. Az V. veszélyességi táblázat összeállításánál ateherokozási adatokat, amelyeket LAKATOSMESTEREK LAPJA 1937 január 10 Az átalakításokra adott házadókedvezmények meghosszabbítása A hivatalos lap december 22-iszáma közli a pénzügyminiszter 160.000—1936. VIII. a. sz. rendeletét, amellyel az átalakításokra adott házadókedvezményeket általában az eddigi elveknek és eljárásoknak megfelelően — az 1937. évre meghosszabbítja, vagyis az 1937 január 1-e után megkezdett és legkésőbb 1937 december 31-éig befejezett munkálatokra is engedélyezi. A 22 szakaszból álló rendelet felöleli az átalakítási munkákat és az ezekkel egyidejűleg végzett épülettatarozásokat, amelyekre adókedvezmény engedélyezhető, felsorolja a kedvezményekből kizárt kunkákat és a különböző korlátozásokat, megállapítja az adókedvezmény mérvét és a különböző eljárási szabályokat. Változatlanul marad az a rendelkezés, hogy a családi házaknál a házadóalap 30 százalékát kell befektetni, bérházaknál, szállodáknál pedig 15 százalékot. Nem változott az adókedvezmény százalékos mértéke sem, mert az átalakítási költségek 50 százaléka vonható le az átalakított épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékokból és községi pótadóból, az átalakításokkal egyidejűleg végzett tatarozások költségeinek ugyancsak 50százalékát lehet levonni a házadóból, de legfeljebb az átalakítási költségek fele, QSS cége(. greftfig...... A rendelet 3. §-a taxatíve felsorolja a 13. pontban azokat az átalakítási munkákat, amelyek jogalapot nyújtanak az adókedvezményekre és itt nincs számottevő változás az előző évi rendelethez képest. Az eljárási szabályok egyik szakasza előírja, hogy a pénzügyigazgatóság a háztulajdonos kérelmére a beszerzett adatok felülvizsgálata, esetleg helyszíni szemle alapján tartozik közölni, hogy a bejelentett átalakítási munkák közül melyek azok, amelyek adókedvezmények igénybevételére jogalapotszolgáltathatnak. A m. kir. adóhivatal pedig köteles a háztulajdonos kérelmére felvilágosítássalszolgálni, sőt a fél kívánságára ezt írásban is megadni. A rendeletben benyújtott kedvezményt nem igényelheti az a háztulajdonos, aki az utolsó tíz évben már adókedvezményben részesült, kivéve, ha vis maior miatt vált szükségessé az alakítás vagy tatarozás. Rendelkezést tartalmaz a rendelet arra is, hogy adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha az iparosmunkálatokat helyben teleppel bíró iparosok (vállalkozók) végezték.