Lakatosmesterek Lapja, 1942 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1942-01-25 / 2. szám
Lakatos, autószerelő- és javító, késes-köszörűs, mérlegkészítő, puskaműves, reszelővágó, vasesztergályos és vasöntő ipari szaklap «osa» A BUDAPESTI LAKATOSOK STB. IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Ipartestületi tagok tagsági díjuk fejében kapják ELŐFIZETÉSI DÍJ: e*y évre P. 6 — {élévre P. 3 — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Nyár u. 6. Telefon: 223-419 évfolyam 2. szám 1942 január 25 Megjelenik minden hó 10-én és 25-én Néprunázati akció A m. kir.közellátási miniszter úr a havi 209-en aluli jövedelmű alkalmazottak részére kijelölt helybeli kereskedők útján olcsó ruházati árukat bocsát rendelkezésre. Ezeknek az áruknak igénylése igénybejelentési űrlapok útján történik, amelyek díjtalanul az ipartestületeknél szerezhetők be. A kitöltött és kellő igazolással ellátott igénybejelentési lapokat a munkaadók az igénylők lakása szerint illetékes kerületi elöljáróságon adják be. A kerületi elöljáróság az igénylés elbírálása után utalványt állít ki s azt az igényjogosultnak ajánlott levélben megküldi. AzUtalvány a kiállítástól számított 30 napon belül váltható be és másra át nem ruházható. Az igényjogosult csak a vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett veheti meg a neki kiutalt árat. Az Ipartestületben beszerezhető űrlapokon csak a Budapesten lakó munkavállalók jelenthetik be igényüket. Nem budapesti lakosok a lakhelyük szerint illetékes városi hatóságokhoz adhatják be igénylésüket. Zsidók és nemzethűség, valamint megbízhatóság szempontjából kifogás alá eső egyének a népruházati akcióban nem részesülhetnek. Hirdetéseket felvesz p-- ■ .. -------, a kiadóhivatal Üzleti könyvek illetéke Ez évi augusztus 14-ével az 5730/1941. M. E. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1941. augusztus 15-i szám) az üzleti könyvek és könyvelési szabadivek illetékét új rendezés alá vette. Ennek alapján minden ipari, vagy kereskedelmi üzlet (vállalat) a rendeletben megszabott magasabb illetéket tartozik könyvei után leróni. Tehát minden iparos is kivétel nélkül. A pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a folyószámlakönyv első példánya után ivenként 50 f. illeték jár. Minden egyéb könyvután a fizetendő illeték ivenként 10 f. A rendelet az iv nagyságát megszabja és annak értelmében az üzleti könyvet annyi ívből állónak kell tekinteni, ahányszor 2500 négyzetcentimétert tesz ki az egyik oldal területe. Ha az oldal területe nagyobb 2500 négyzetcentiméternél, úgy a maradvány további egy ívnek számít. Pénztárkönyv alatt értendő a kézi pénztárkönyv is. Napló alatt pedig minden naplókönyv, amelyet időrendben vezetnek és amely olyan könyvelési tételeket tartalmaz, amelyet főkönyvi, vagy folyó■számlakonyvi számlára vezetnek át. Tehátnapló alatt értendő a gyűjtőnapló, strazza, a váltónapló, a banknapló, vegyes napló és hasonlók. Folyószámlakönyv alatt értendő valamennyi folyószámlát tartalmazó könyv. Ideértve a takaréktörzskönyvet, postatakarékpénztári folyószámlakönyvet, bank folyószámlakönyvet, adósok számlakönyvét, hitelezők számlakönyvét is. A most részletezett könyveknek első példánya ívenként 50 f.ivenkénti illeték alá esik. Az ívekszámításánál figyelmen kívül marad, hogy az ívnek egyik, vagy mindkét oldalán történik-e feljegyzés. A szabadivek külön-külön esnek illeték alá. Illeték mértéke 1250 négyzetcentiméterig 5 fillér. Minden megkezdett 1250 négyetcentiméter után további 5 fillér. Olyan feljegyzéseket tartalmazó szabadivek, melyeket a pénztárkönyv, napló, főkönyv, vagy folyószámla helyett vezetnek, az előbb említett összeg ötszöröse jár. A megszabott illeték lerovásának elmulasztása esetében a megállapított illeték tízszeres összegét kell fizetni. • Ezek ,a rendelkezések minden üzleti könyvre alkalmazandók, amelyben az első bejegyzés 1941. augusztus 14-után történt. Az olyan üzleti könyv illetékét, amelyben az első bejegyzés 1941. augusztus 15- én, vagy azután történt, de az illeték lerovását egészben, vagy részben elmulasztották, 1942. évi február 28-ig pótlólag még a felemelés nélkül leróható. Az illeték kiegészítését az eddigi jogszabályok szerint kell leróni, azonban azzal az eltéréssel, hogy az illetékkülönbözetet bélyegben a fél maga is leróhatja 1942. február 28-ig, úgyhogy az illetékkülönbözetnek megfelelő okirati illetékbélyeget az üzleti könyvre ráragasztja, és azt kettes cégbélyegzővel felülbélyegzi, illetve bélyegző hiányában a bélyeget a cégbélyegzővel felülbélyegzi és a kelettel keresztül írja. Ugyanez áll a könyvelési szabadivekre is. Az 5730/1941. M. E. sz. rendeletet kiegészíti a m. kir. Pénzügy Minisztérium 1941. évi 189.599. sz. rendelete (Budapesti Közlöny 1941. december 31.), amely kimondja, hogy a hivatkozott rendelet ér-