Magyar Czipész-Ujság, 1902 (12. évfolyam, 2-24. szám)
1902-01-15 / 2. szám
1902. MAGYAR CZIPESZ-UJSÁG szép, fölötte elegáns mintának szépségét még egy tarka színű, keskeny kis arany csattal, a melyben csillogó kövecskék vannak elhelyezve, igen erősen emeli. Páris, 1902. január hóban. Kis Károly czipész-segéd. Czipőgyáriparunk virágzása * A hazai czipőgyárak, melyek főkép a legutóbbi időkben megszaporodtak, bizonyos ellenszenvvel találkoztak létesítésükkor, mert a czipész kisipar megélhetését féltettük tőlük. Hazánkban a czipészkisipar és a csizmadia mesterség igen fejlett nívón állott és helyenként az országban világhírre is tett szert. Joggal féltettük iparunk ez ágát a zülléstől, mert ha a sok új amerikai gép a kezek munkáját feleslegessé és drágává fogja tenni, virágzó czipésziparunkat elfedelhetjük. Ez az ellenszenv az országgyűlésen is kifejezésre jutott és a czipészek memorandumára nehéz volt a kereskedelmi miniszternek bebizonyítani, hogy az új gyárak hézagpótlók és nem megelői ebbeli kisiparunknak. Szövetkezésre hívta fel a kisiparosokat, hogy így együttes erővel versenyezzenek a nagyiparral. S ha az újabb időben létesült czipőgyárak során végigtekintünk, találunk közöttük egyet, melynek szelleme elüt a többitől, melytől a kisipar tönkét féltenünk nem kell, és melyben érvényesülést nyertek a kereskedelmi miniszter intencziói is, mert számos kisiparos nyer itt munkát, melyet saját műhelyeiben elvégezhet. Kobrák tőkés Budapesten megvett egy feloszlóban volt czipőgyárat és berendezte azt oly hatalmas gyárteleppé, melynek exportáló képessége, fennállásának még csak kezdetében, máris feltűnő mérveket öltött. Az áru, mely itt készül, gyári munkának nem is tekinthető, mert úgy tartósság, mint csinos és ízléses kivitel tekintetében felülmúlja legjobb czipészeink készítményeit. A legreálisabb vállalat e szakmában. Minden egyes darab gondos kezek munkája, hol a gépeknek csak az a szerep jut, mire a kézimunka nem alkalmas. A gomblyukak vattása, a gombok beillesztése és efféle más munkák a gyártási tökély érdekében végeztetnek gépekkel, minek megvonását a kézimunkától, pótolja a gyártás óriási mérve, hol mindenütt egyebekben a kézi munka dominál. És miután önálló iparosainkban még a legrosszabb üzleti viszonyok közepette is hiányzik a hajlandóság gyári munkába szegődni, és ezen gyárnak nem czélja a kisiparral versenyezni, hanem azt rendelkezésére álló nagy tőkéjével és munkaanyagával támogatni, a gyárvezetőség mintegy 200 kisiparosnak ad munkát kifelé és ezreket fizet el önálló mestereknek munkabérekben. Az ilyen gyáripar nem megölője a kisiparosnak, hanem annak fenntartó eleme. Kobrák gyára, melyet veje, Neugebauer kiváló szakértelemmel vezet, ilyen módon áldást hozó volt czipésziparunkra. A vállalatban fekvő nagy tőke és a kiváló munka lehetővé tette, hogy a magyar gyártású czipő hatalmas arányokban külföldre is vándoroljon, hogy így külföldi pénzen az elszegényedett kisiparosok munkához jussanak. A gyárban magában 70 munkás van alkalmazva, mind kiváló erő a maga szakmájában, kik gyári munka czimén a legkényesebb ízlésű czsipődiszmunkákat készítik. Nagy rendeltetése van e gyárnak munkáskiképzésben is, mert munkásoknak itt módjukban van legmodernebb és legtágabb stylusban való csipőkészítésről fogalmat alkotni, mely messze meghaladja már sokoldalúságában a kis műhelyek munkakörét. A gyár tágas munkahelyiségekből áll, melyek mind jól szellőzöttek, világosak, tiszták és czélszerű berendezéssel bírnak. A munkások a helyiségek nagyságához mérten helyezkednek el bennük. A gépek kézierőre vannak berendezve s többnyire női alkalmazottak kezelése alatt állanak. Mind specziálgép, melyek teljesítményi képessége bámulatba ejtő, így egy ily gépen egy leány 1400 gomblyukat varr naponta. A feldolgozott anyag a lehetőség mérvéig hazai Az nap, hogy a gyártelepet megszemléltük, nagymennyiségű kész áru volt elszállításra csomagolva, melyek között Lembergbe, Marburgba, Tarnopolba, Sarajevóba, Bécsbe, Münchenbe, Bukovinába, Olmützbe, Szalonikibe, Stuttgartba, Cairóba, Alexandriába czimezetteket láttunk és igy állíthatjuk, hogy a Kobrák-féle czipőgyár készítményeinek nemcsak hazánk vidékén, hanem a vámkülföldön is akad piacra. E gyár különös figyelmet érdemel és a nagyközönség csak saját érdekeit pártolja, ha e gyár készítményeit felkarolja. Ipari életünk vezetői sokat beszélnek és írnak a hazai ipar pártolásáról, nézzék meg e gyártelepet és akkor több beszélni és innivalójuk leszen. Eddig érdeklődést nem tanúsítottak a gyár iránt, noha megérdemli. * E czikket a „Honi Ipar“ czimű szaklapból vesszük át, amelyre azonban megjegyzéseinket hely hiánya miatt más alkalomra tartjuk fenn. Szerk. Gépek a cipőiparban. Hogy a külföldön a gyárak nagyobbrészt gépekkel készítik áruikat, már t. szaktársaink előtt sem ismeretlen a dolog, de hogy ott már egyes nagyobb üzemnek berendezett kisiparosok is szolgálatba vették azokat, bizony nálunk nem igen tudott dolog. Pedig hát ennek is megvan a maga jogosultsága. Nemcsak a milliomosnak van joga az emberi szellem vívmányait hasznára fordítani, de a kis embernek is érdekében áll, hogy a menynyire anyagi eszközei azt neki lehetővé teszik és a viszonyok tőle megkövetelik azokat tőle telhetőleg kihasználja. Nem akarunk ezúttal annak mélyebb indokolásába bocsájtkozni, mert csak azt mondhatnék, amit már számtalanszor e helyen e tárgyról elmondottunk, de be fogjuk mutatni egy külföldi gépgyár szívességéből mindazon gépeket képben és magyarázatokkal kísérve, amelyeket a czipész-kisiparosok, vagy azok szövetkezetei haszonnal alkalmazhatnának iparukban, remélve, hogy ezzel többet használunk neki, mint azok, akik mindennek hadat üzennek, ami régi, ósdi felfogásukkal össze nem fér. De térjünk a tárgyra. Szemben azzal a nagy elismeréssel, amelynek a drága Ramsden & Ellis és Goodyear gépekkel varrott czipőáruk csinosságuk, könnyűségük és tartósságuk következtében joggal örvendenek, már nem egy gondolkodó szakembernek jutott eszébe, vájjon nem lehetne-e jóval olcsóbb talpátvarró gépekkel hasonló eredményeket elérni és nem lehetne-e megfelelő munkamód mellett a „Goodyear“ gyűjtőnév alatt ismert lábbelivel egyenlő értékű és jóságú czipőárut készíteni. A fenntnevezett gépek roppant drágák és üzemben tartásuk sem olcsó. 3