Magyar Czipész-Ujság, 1902 (12. évfolyam, 2-24. szám)

1902-01-15 / 2. szám

1902. MAGYAR CZIPESZ-UJSÁG szép, fölötte elegáns mintának szépségét még egy tarka színű, keskeny kis arany csattal, a melyben csillogó kövecskék vannak elhelyezve, igen erősen emeli. Páris, 1902. január hóban. Kis Károly czipész-segéd. Czipőgyáriparunk virágzása * A hazai czipőgyárak, melyek főkép a legutóbbi időkben megszaporodtak, bizonyos ellenszenvvel talál­koztak létesítésükkor, mert a czipész kisipar megélheté­sét féltettük tőlük. Hazánkban a czipészkisipar és a csizmadia mesterség igen fejlett nívón állott és helyen­ként az országban világhírre is tett szert. Joggal féltet­tük iparunk ez ágát a zülléstől, mert ha a sok új ame­rikai gép a kezek munkáját feleslegessé és drágává fogja tenni, virágzó czipésziparunkat elfedelhetjü­k. Ez az ellenszenv az országgyűlésen is kifejezésre jutott és a czipészek memorandumára nehéz volt a ke­reskedelmi miniszternek bebizonyítani, hogy az új gyá­rak hézagpótlók és nem megelői ebbeli kisiparunknak. Szövetkezésre hívta fel a kisiparosokat, hogy így együt­tes erővel versenyezzenek a nagyiparral. S ha az újabb időben létesült czipőgyárak során végigtekintünk, találunk közöttük egyet, melynek szel­leme elüt a többitől, melytől a kisipar tönkét féltenünk nem kell, és melyben érvényesülést nyertek a kereske­delmi miniszter intencziói is, mert számos kisiparos nyer itt munkát, melyet saját műhelyeiben elvégezhet. Kobrák tőkés Budapesten megvett egy feloszlóban volt czipőgyárat és berendezte azt oly hatalmas gyár­teleppé, melynek exportáló képessége, fennállásának még csak kezdetében, máris feltűnő mérveket öltött. Az áru, mely itt készül, gyári munkának nem is tekinthető, mert úgy tartósság, mint csinos és ízléses kivitel tekin­tetében felülmúlja legjobb czipészeink készítményeit. A legreálisabb vállalat e szakmában. Minden egyes darab­­ gondos kezek munkája, hol a gépeknek csak az a sze­rep jut, mire a kézimunka nem alkalmas. A gomblyukak vattása, a gombok beillesztése és efféle más munkák a gyártási tökély érdekében végeztetnek gépekkel, minek megvonását a kézimunkától, pótolja a gyártás óriási mérve, hol mindenütt egyebekben a kézi munka dominál. És miután önálló iparosainkban még a legrosszabb üzleti viszonyok közepette is hiányzik a hajlandóság gyári munkába szegődni, és ezen gyárnak nem czélja a kisiparral versenyezni, hanem azt rendelkezésére álló nagy tőkéjével és munkaanyagával támogatni, a gyár­vezetőség mintegy 200 kisiparosnak ad munkát kifelé és ezreket fizet el önálló mestereknek munkabérekben. Az ilyen gyáripar nem megölője a kisiparosnak, hanem annak fenntartó eleme. Kobrák gyára, melyet veje, Neugebauer kiváló szak­­értelemmel vezet, ilyen módon áldást hozó volt czipész­­iparunkra. A vállalatban fekvő nagy tőke és a kiváló munka lehetővé tette, hogy a magyar gyártású czipő hatalmas arányokban külföldre is vándoroljon, hogy így külföldi pénzen az elszegényedett kisiparosok munkához jussanak. A gyárban magában 70 munkás van alkalmazva, mind kiváló erő a maga szakmájában, kik gyári munka czimén a legkényesebb­ ízlésű czsipődiszmunkákat készí­tik. Nagy rendeltetése van e gyárnak munkáskiképzés­ben is, mert munkásoknak itt módjukban van legmo­dernebb és legtágabb stylusban való csipőkészítésről fo­galmat alkotni, mely messze meghaladja már sokoldalú­ságában a kis műhelyek munkakörét. A gyár tágas munkahelyiségekből áll, melyek mind jól szellőzöttek, világosak, tiszták és czélszerű berende­zéssel bírnak. A munkások a helyiségek nagyságához mérten helyezkednek el bennük. A gépek kézierőre van­nak berendezve s többnyire női alkalmazottak kezelése alatt állanak. Mind specziálgép, melyek teljesítményi ké­pessége bámulatba ejtő, így egy ily gépen egy leány 1400 gomblyukat varr naponta. A feldolgozott anyag a lehetőség mérvéig hazai Az nap, hogy a gyártelepet megszemléltük, nagymennyiségű kész áru volt elszállításra csomagolva, melyek között Lembergbe, Marburgba, Tarnopolba, Sarajevóba, Bécsbe, Münchenbe, Bukovinába, Olmützbe, Szalonikibe, Stutt­gartba, Cairóba, Alexandriába czimezetteket láttunk és igy állíthatjuk, hogy a Kobrák-féle czipőgyár készítmé­nyeinek nemcsak hazánk vidékén, hanem a vámkülföl­dön is akad piacra. E gyár különös figyelmet érdemel és a nagykö­zönség csak saját érdekeit pártolja, ha e gyár készít­ményeit felkarolja. Ipari életünk vezetői sokat beszélnek és írnak a hazai ipar pártolásáról, nézzék meg e gyár­telepet és akkor több beszélni és innivalójuk leszen. Eddig érdeklődést nem tanúsítottak a gyár iránt, noha megérdemli. * E czikket a „Honi Ipar“ czimű szaklapból vesszük át, a­melyre azonban megjegyzéseinket hely hiánya miatt más alkalomra tartjuk fenn. Szerk. Gépek a cipőiparban. Hogy a külföldön a gyárak nagyobbrészt gépekkel készítik áruikat, már t. szaktársaink előtt sem ismeretlen a dolog, de hogy ott már egyes nagyobb üzemnek beren­dezett kisiparosok is szolgálatba vették azokat, bizony nálunk nem igen tudott dolog. Pedig hát ennek is meg­van a maga jogosultsága. Nemcsak a milliomosnak van joga az emberi szellem vívmányait hasznára fordí­tani, de a kis embernek is érdekében áll, hogy a meny­nyire anyagi eszközei azt neki lehetővé teszik és a vi­szonyok tőle megkövetelik azokat tőle telhetőleg kihasz­nálja. Nem akarunk ezúttal annak mélyebb indokolásába bocsájtkozni, mert csak azt mondhatnék, a­mit már számtalanszor e helyen e tárgyról elmondottunk, de be fogjuk mutatni egy külföldi gépgyár szívességéből mind­azon gépeket képben és magyarázatokkal kísérve, a­me­lyeket a czipész-kisiparosok, vagy azok szövetkezetei ha­szonnal alkalmazhatnának iparukban, remélve, hogy ezzel többet használunk neki, mint azok, a­kik mindennek hadat üzennek, a­mi régi, ósdi felfogásukkal össze nem fér. De térjünk a tárgyra. Szemben azzal a nagy elismeréssel, a­melynek a drága Ramsden & Ellis és Goodyear gépekkel varrott czipő­­áruk csinosságuk, könnyűségük és tartósságuk követ­keztében joggal örvendenek, már nem egy gondolkodó szakembernek jutott eszébe, vájjon nem lehetne-e jóval olcsóbb talpátvarró gépekkel hasonló eredményeket el­érni és nem lehetne-e megfelelő munkamód mellett a „Goodyear“ gyűjtő­név alatt ismert lábbelivel egyenlő értékű és jóságú czipőárut készíteni. A fenntnevezett gépek roppant drágák és üzemben tartásuk sem olcsó. 3

Next