Magyar Divatipar, 1936 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-31 / 1. szám

Magyar divatipar KÖVESI IMRE Váci­ utca 16. (udvarban) Telefon 8-24-34 Szövet, selyem különlegességek ----------------Eladás szalonoknak és nagyban kült kroki-írók mellett a különböző színházi és szép­­irodalmi lapok ambiciózius, de a szakmától távol álló divatrovatvezetői sokszor iparellenes közleményeik­kel többet ártottak mint használtak. A Szövetség hatá­rozott és egyöntetű fellépése e téren is rendet teremtett,­­­e ugyanakkor megszüntettük a szakmára káros hir­detések elburjánzását, gátat vetettünk a szédelgő föl­­dicsérésű­ hirdetések megjelenésének és gondoskodás történt arról, hogy a jövőben csak az igaz és a szak­mára hasznos hirdetések jelenjenek meg. Nem szán­dékunk e cikk keretében a szövetség munkásságáról beszámolni, ez az évi jelentésre tartozik, csak még megemlítjük, hogy megrendeztük a szakmai bemuta­tókat iparfejlesztés és iparnemesítés céljából, olyan magas níven, hogy minden egyes esetben egy darab Párist varázsoltunk az iparosság elé. 1935-ben a szövetség intenzív munkásságának eredménye, hogy a nagy fogyasztó közönség és a hír­lapok a női divatról beszélnek, általános érdeklődés és meleg elismerés kíséri a nagy társaságban a szövet­ség munkáját, csak az ország hallatlanul elfásult női szabói és a fűzőkészítők társadalma nem tudtak felme­legedni. Mind­ennek dacára a szakmának nagy és lelkes szeretete képesítette a szakma vezetőit arra, hogy e közömbösségnek ilyen foka dacára is tovább folytat­ták munkájukat. Szövetségünk anyagi helyzete nagyon szomorú képet tár elénk. A tagsági díj­hátralék fokozódott eb­ben az évben és ennek következtében nagyobb akciót nem tudtunk lebonyolítani. Remélni szeretnénk, hogy jobb gazdasági viszonyok mellett tagjaink áldozatkész­sége emelkedni fog, mert ha mindenki megteszi kö­telességét és néhány fillérrel hozzájárul a közös munka terheinek elviseléséhez, olyan eredményes munka lesz kifejthető, amelynek áldásai sokszorozottan megtérítik az egyesek közös munkára fordított költségeit és re­mélni szeretnénk, hogy tagtársaink a szakma szolgá­latában összefognak és mindenki elfoglalja a szak­mának egyetlen gazdasági érdekképviseletében, a NOSz.-ban az őket megillető munkahelyet, meggyő­ződésünk és hogy így az 1936. év jobb és eredménye­sebb lesz. Ezen szent cél érdekében dolgozzunk és munkál­kodjunk. Vadász József: Divat és művészet. GIRARDI TIBOR m. Mr. kormány főtanácsos, a NOSz. elnökének előadása (kivonat) az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulatban 1936. január 24-én. A divat és Művészet úgyszólván a világ fennállása óta közeli és békés rokonságban él­nek egymással. A divatban megtalálhatjuk a művészetet, a­­mint a művészetben is vannak divatok, ,j ha végig nézünk egy elsőrangú ruha­bemutatót, szakértő szemünk nem egy ruháról állapítja meg, hogy az valóban művészi alkotás. Nem egy ruháról állapíthatjuk meg, hogy az egy antik képen vagy szobron szereplő ruha művészi modernizálása. A párisi divatkreátorok gyakran láto­gatnak művészi képtárakat, hogy eszmét, ideát szerezzenek készülő kollekciójuk részére. A művészetben viszont a ruha igen sokszor igen fontos részlet, amelynek sikeres megoldása a művészi hatás jelentős tényezője. Winckelmann szerint a ruha a művészetben a „Test Visszhangja“, amivel azt akarta kifejezni, hogy éreztetni kell a test formáit és mozdulatait, ami a legnehezebb feladatok egyike és sikere a testet eltakaró kelme helyes elrendezésétől, redőzésétől függ. Ezt a szobrász vagy festő csak eleven mintán végezheti el, hogy milyen helyzetben juttatja a ruha az alak formáit és mozdulatait a legjobban érvényre. A görög és római szobrászat mesterei nem egyszer nedves lepelbe burkolták ele­ven mintájukat, hogy a drapériát a legjobban talált rendezés­ben megörökítsék. A ruhák redőzése a művészetnek, korok szerint is igen jellemző sajátossága. A legrégibb görög szobrokon a ruha pár­huzamos és vékony redőzetű, s alján csipkézet vonalat mutat. Ilyen például a Münchenben látható Athene alakja az eginai oromfal szobrai között. A görög szobrászat virágkorában a ruha elrendezése a tökély legnagyobb fokát éri el. A római képmásszobrok is kiválóak e nemben. A bizánci művészet a ruhában az antik hagyományok után indul, de a ráncok hosz­­szú csőszerű csigás alakításával csakhamar modorossá lett. Itáliában Giotto szakít először ezzel, a nagyszerű, de termé­szetes redőzet ismét Michelangelo, Lionardo és Rafael alakjain válik tökéletessé. De határozzuk meg, mondjuk el, hogy mit is jelent az a szó, hogy „Divat“? A divat a ruházkodásban s egyéb társas életjelenségek­ben az az időnként felbukkanó újítás, amely a hagyományos keretekben belül maradva, néha annak korlátait is áttörve, egy ideig egy-egy társadalmi­ réteg számára kötelező erejűvé lesz. Gyönyörű csipkevolánok, gallércsipkék, gombok, csattok, klipszek, övék, stb. ruhadiszek rövidáruk dús választékban !^HIgO­­S TctISSI IV., Deák Ferenc ucca 19. Telefon: 81-4-19­­2

Next