Magyar Építőművészet, 1944 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

MAGYAR, ÉPÍTŐMŰVÉSZET' Megjelenik 1901 óta, mai formájá­ban és szerkesztésében újjáalakult 1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyedévre 12 P, egyes szám­ára 4 P, az Általános épü­letszerkezetek c. melléklettel együtt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XIII., Dráva­ utca 11. sz. Telefon: 493-789. Megjelenik havonta Lapunk 1943 évi tartalomjegyzékét februári számunkhoz mellékeljük. T­ARTALOM: Városrendezés: A városkép, v. Irsy László. — Lakás­termelés a háborúban. Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, ipar­ügyi miniszter. — Nagy-Budapest kivezető országos útvonalai, far­­czádi Lázár Jenő, min. tanácsos. — A ferihegyi gyorsforgalmi út. v. Becske Kálmán, székesfővárosi ta­nácsnok. Építkezések: Villák az Áfonya- és Cimbalom­utcában. Tervező Rácz György, oki. építészmérnök. — Bérház a Ber­csényi­ utcában. Tervező Kovács Gyula Lajos, oki. építészmérnök. — Nyaraló Balatonarácson. Tervező Zombory Moldován Béla, festő­művész tanár. — Építész nyaralója Tihanyapátiban. Tervező Megyer Meyer Attila, oki. építészmérnök. Műemlékek: Három templom Székelyföldön. Kis­­léghi Nagy István, Pogány Frigyes oki. építészmérnökök. Épületszerkezetek: A betonkészítés és ellenőrzés újabb eredményei. Dr. techn. Möl­ler Károly, oki. építészmérnök. Belső építészet: A mindenki lakása. Kaesz Gyula iparművész, tanár. Szemle: BESZKÁRT Betegségi Biztosító Intézet és Főorvosi Hivatal terv­­pályázatának ismertetése. Vertse Dezső, oki. építészmérnök. —Téli tárlat a Műcsarnokban. — Művészet az iparban, üveg- és fémkiállítás. — Réczey Miklós, oki. építészmérnök. — Lapszemle. — Épületszerkezeti melléklet. Bevezető Ha valaki az utókorban lapozgatni fogja az Építő Művészetnek a démoni pusztításnak ebben a korszakában megjelent eddigi számait, bizonyára csodálkozással fogja megállapítani, hogy hazánkban a régi latin közmondás — Inter arma silent Musae — ezekben a súlyos években nem bizonyult helytállónak, legalábbis az építészet terén nem. Kétségtelen tény, hogy a magyar építészek nem csüggedő akarattal és nem lankadó lendülettel eredményes munkát fejtenek ki az építészet fejlesztése érdekében gyakorlati és elméleti téren egy­aránt. Bizonyára nincs senki e lapok olvasói közül, aki nemcsak ne tudná, hanem ne is érezné a saját személyén a nehézségeknek azt a rette­netes tömegét, amivel a gyakorlati építkezés ma megküzdeni kény­telen. S mégis, — íme — hónapról hónapra gyönyörködve állapít­hattuk meg, hogy anyag-és munkahiány, pénzügyi s egyéb közgazda­­sági nehézségek ellenére szép és értékes tervek válnak valóra s gaz­dagítják eddigi értékes épületeink sorát. Ha a gazdasági lehetőségek gátat is emeltek a nagyméretű díszes kivitelű monumentális építke­zések elé, a háborús évek építési eredményeit nyugodt öntudattal hagyhatjuk örökül az utókorra. Elméleti téren — ahol a gazdasági korlátozás nem érvényesül — még gazdagabb az eredmény. Az emberiség új korszakának ebben a vajúdó állapotában az építészet elsőnek érezte meg és jelezte előre az eljövendő világ születését. Elsőnek szakított minden hagyományos külsőséggel, hogy a legősibb és megváltoztathatatlan alapelveken építse fel az új építőművészetet. A magyar építészgárda buzgó és meggyőződéses munkássága ennek az új irányzatnak. De e lapok hasábjai tanúskodnak egyszer­smind arról is, hogy ugyanez a gárda kifejezésre kívánja és akarja juttatni az építészetben magyar érzéseit is, mert ez az érzése lelkében gyökerezik. Ezt a törekvést ma még csak a nedvek mozgásában, a rügyek csillogásában látjuk, de a szemünk előtt folyó komoly munka és a helyes út megválasztása alapossá teszik azt a reményt, hogy e rügyekből a modern magyar építőművészet szép virágai fognak fakadni. A Magyar Építőművészet mindenkor hű tükre volt az építészeti alko­tásoknak, de egyszersmind bölcsője is kívánt lenni az alkotószellem kibontakozásának. E hivatását hagyományaihoz híven a jövőben is teljesíteni fogja. Dr. BESSENYEY ZÉNÓ Ferihegyi gyorsforgalmi út részlete.

Next