Magyar Festőipar, 1929 (25. évfolyam, 1-11. szám)

1929-01-22 / 1. szám

1 szám. MAGYAR FESTŐIPAR 3 oldal­­ ban a kérdésben, kívánja-e az ipartestületeket össze­foglaló országos szerv felállítását, vagy sem és mi legyen annak a neve ?" megbeszélése és abban leendő határozathozatal végett, az alapszabályaiban előírt alakszerűségek meg­tartásával, hívjon össze rendkívüli közgyűlést s azon a kérdést tegye megbeszélés és határozathozatal tár­gyává. A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az ipartestület figyelmét fel­­hívni. Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a kereskedelmi és iparka­marák szervezetének megváltoztatását s hogy a kéz­műves iparosságnak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogy az országos szerv létesítésének és fenntartásának költségeit az ipartestületeknek, vég­eredményben magának a kézműves iparosságnak kell viselnie, mert ezek a költségek máshonnan nem fe­dezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik, hogy az ipartestületeknek a tagsági díjakból származó bevételeik bizonyos szá­zalékát évről-évre az országos szerv részére be kell szolgáltatták. Az országos szerv létesítéséből a kézműves ipa­rosságra szükségképen háruló új terhekre azért tar­tottam szükségesnek külön rámutatni, hogy iparos­ságunk a kérdésnek ezt a részét is fontolóra vegye. Abban a tekintetben is megismerni óhajtom az ipartestületi közgyűlés álláspontját, hogy amennyiben az országos szerv felállítása mellett foglal állást, az országos szerv részére az „Országos Kézműves Ka­mara“ vagy az „Ipartestületek Országos Központja“ elnevezést óhajtja-e. Felhívom ennélfogva az Ipartes­tület Elöljáróságát, hogy amennyiben a rendkívüli közgyűlés az országos szerv felállítása mellett foglal állást, ezt a kérdést a rendkívüli közgyűlésen szintén bocsássa szavazásra. Egyidejűleg értesítem az Ipartestületi Elöljáró­ságot, hogy a legutóbbi időben több oldalról olyan javaslattal fordultak hozzám, amelyet szintén meg­fontolandónak tartok s amely arra irányul, hogy a kézműves iparosság a kereskedelmi és iparkamarák kebelében a mostani tagozat megváltoztatásával s egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak felállításával külön kamarai képviseletet nyerjen. En­nek a javaslatnak szószólói arra hivatkoznak, hogy ezen megoldás mellett a vidék kézműves iparossága önállóan adhatna hangot kívánságainak s hogy ezek a kívánságok a kereskedelmi és iparkamarák útján közvetlenül kerülhetnének az illetékes kormányténye­zők elé. Hivatkoznak arra is, hogy ez a megoldás a kamarai törvény módosításával a kézműves iparosság bárminő újabb megterhelése nélkül megoldható lenne. A javaslatot olyannak tartom, amellyel a kéz­műves iparosságnak érdemes foglalkoznia s nehogy utóbb erre nézve újabb kérdést legyek kénytelen az Ipartestülethez intézni, felhívom az Elöljáróságot, hogy a rendkívüli közgyűlésen az alábbi kérdést is ter­jessze elő s bocsássa szavazásra. „Az ipartestületeket összefoglaló országos szerv felállítása helyett megfelelőbbnek találja-e a rendkí­vüli közgyűlés azt a megoldást, amely a kereskedelmi és iparkamarák kebelében egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak felállításában állana?“ Felhívom az Ipartestületi Elöljáróságot, hogy a rendkívüli közgyűlésen jelen leiratomat egész terje­delmében olvastassa fel és szükség esetén teljes tár­gyilagossággal magyaráztassa meg. A rendkívüli közgyűlés megtartása után az ide­zárt kérdőívet gondosan töltse ki, még­pedig a 7. és 8. rovatokat is, amelyekre közelebbi tájékozódás cél­jából van szükségem. A kérdőívet kitöltése után a szükséges aláírá­sokkal ellátva, egyszerűség kedvéért kisérő irat nél­kül legkésőbb jelen leiratom vételétől számított hat héten belül terjessze elém. Budapest, 1928. évi december hó 13-án. Herrmann s. k. 00 Önmagunkért — önmagunknak. A testület tagjai két mélyreható kérdésben dön­tenek a most tartandó rendkívüli közgyűlésen. Az egyik az alapszabályok módosítása, a másik a testü­leti székház felépítése. Az elöljáróság régóta érzi, hogy mindkét ügyet el kell intézni. A székház fel­építésének, helyesebben kibővítésének kérdését már a múlt közgyűlésen döntés elé vitte, a tervek elké­szítésére és előreszámításokra a felhatalmazást meg is kapta, így most már a közgyűlés feladata lesz, hogy a bemutatandó költségvetések és módozatok ismertetése után az építkezés megkezdésére az elöl­járóságnak a felhatalmazást megadja. Ez alkalommal nem akarjuk a többször felsora­koztatott érveket ez ügyben újból hangoztatni. A tagok összesége tudja azt, hogy a testület székháza a jelenlegi szűk méreteivel, célszerűtlen beosztásával

Next