Magyar Gépipar, 1895 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1895-01-01 / 1. szám
a világnak be akarja mutatni tudását, előrehaladását. Már négy éve, hogy ez elhatároztatott és még mindig a kezdet kezdeténél vagyunk. A kormány, mely nemzeti érzelmünket adja vissza, megtesz ugyan sokat, — de nem tehet meg mindent, mert a mindenhez nekünk, a nemzet fiainak is egész erővel hozzá kell látnunk s ha ez így lesz, még akkor is lehetséges, hogy csak fél sikert érünk el — mert elkéstünk, a sok és szép időt elteveferéltük és most már vajmi kevés marad a tevésre, a munkára! Mindazonáltal jóakarat, tudás, kitartás és áldozattal még nagyon sokat, szépet és hasznosat végezhetünk. És e téren, a művészeti és irodalmi dolgoktól eltekintve, a magyarországi gépgyárosok vannak leginkább hivatva a világnak megmutatni, miszerint nemcsak hogy élünk, hanem a korral haladunk is. Jótékonyan hatott e téren Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter úr őszinte hangon tartott felszólalása egyik, mondhatjuk az első ismerkedési estélyen, hol igaz hazaszeretettel buzdította Magyarország iparosait a tettre. Meggyőződésünk, hogy szava nem hangzott fel a pusztában. Kívánatos volna, hogy azt leginkább a magániparos telepek szívlelnék meg — és sikeres versenyre keljenek az állami gépgyárral, miáltal legjobban igazolni fogják, hogy nálunk nem mindent az államhatalom gyámsága szül meg— hanem a magánvállalatok is versenyképesek a nagyon is előrehaladt külföldi gyáriparral szemben. Ha mindenki meg fogja tenni kötelességét, könnyen megmutathatjuk a világnak, hogy a magyar nemzet nemcsak életképes, hanem az európai keretbe illik, sőt annak méltó záradékát képezi. Végül ide iktatjuk azon kérelmünket, hogy a magyar gépészi kar tömörüljön zászlónk alá és ne hagyja el saját érdekét, s gyámolítsa azon közeget, mely kiszemelve van arra, hogy érdekeit képviselje és pedig úgy, mint ezt eddig is tette. — Fájdalom, ki kell jelentenünk, hogy az első három év nem felelt meg azon jogos várakozásunknak, hogy készíttetve lennénk továbbra is oly áldozatokat hozni a közjóért, mint azt eddig tettük. Tettre fel tehát szaktársaink és mutassa meg a magyar gépészikar, hogy igenis hajlandó a közügyért ha kell áldozni is. És ha úgy lesz, a „Magyar Gépipar“, mint az országos gépészegyesület szaklapja, virulni fog. Ha pedig a közöny ezt is mint sok más és egyéb jóra való törekvést elejtené , bizony-bizony sok évnek el kell folyni, hogy ismét odajuthassunk, ahol ma már hála Istenek állunk. Reményünk nem csügged, tettakaratunk erős, ügybuzgalmunk folytonos, és így csak a támogatás hiányzik, de reméljük, hogy az is meglesz. Horváth János: A „MAGYAR GÉPIPAR“ TÁRCZÁJA, 1111111111111 il 1111 ; I ( I iiiiiiiiliiliiiililiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiii iifiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimHiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiniiiA... Mi szabad a nőnek? Nincs állam a világon, mely a nővel szemben oly udvarias lenne, mint a magyar! A nők joga a férfiakéval csekély kivétellel mindenben egyenlő. Egyenlő jogok illetik a nőt férjével a házasságban, a családi tűzhelynél, mint bárhol a világon. Gyám- és gondnoksági ügyekben azonban a törvény már kivételt tesz , mert míg a gyámsági teendőket a legtágabb értelemben is rájuk ruházza, gondnoksági eseteknél már a nők jogait annyira megszorítja, hogy csak a legkivételesebb esetekben engedi meg a nőnek gondnoki képviseletét, de nem azért, mintha erre képtelenek lennének, hanem egyedül azon okból, mivel ez szokatlan és a gondnoksági teendők nagyobb szakértelmet igényelvén, rendesen vagyoni felelősséggel járnak. Hitelképesség , vagyonszerzés minkét nemnél teljesen egyenlő ; ezeknél a törvény ké az óráról. Az órák vagy czilinder- vagy horgonyszerkezetüek, ez utóbbiak valamivel drágáb MAGYAR GÉPIPAR 1895. január 1. Fehérvári István. Mai lapunkkal befejeződik főmunkatársunk és lapunk ügybuzgó támogatójának : Fehérvári István gépészmérnök urnak »A szén mint tüzelőszer« czikksorozata. Közel két évig folyt lapunkban ezen érdemes és gondosan összeállított mű, mely húsz évi fáradságos munkát igényelt Nem mindennapi erély és erény kellett annak összegyűjtésére és oly szakszerű földolgozására. Büszkén állíthatjuk, miszerint ezt nekünk minden anyagi haszon nélkül adta át a szerző, csupán azért, hogy ezzel nekünk használjon, bennünket a legkényesebb kérdésben : a tüzelőszemek okos kihasználásában, úgymint annak szakszerű megválasztásában, egyáltalán e téren minden kérdésben kisegítsen. Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy az utóbbi években úgy a mi lapunk, mint töttük különbséget nem tesz, egyenlő jogok illetik őket a végrendeleti képesség s az örökjog tekintetében is. Azonban a nagykorúságnál már roppant kedvezményben részesülnek a nők. Mert míg a férfiak csak betöltött 24-ik életévüknél érik el törvényes nagykorúságukat, addig a nők férjhezmenésük pillanatától már nagykorúakká lesznek s vagyonuk fölött szabadon rendelkeznek. Hogy mindezen kiterjedt jogok daczára, melyek a nőt törvényeink értelmében megilletik, társadalmilag mégsemm érvényesíthetik képességeiket minden téren, amint az föltehető, ennek okai magában a társadalomban rejlenek, s egyik fő feladatunk lesz, az okokat kutatva, reámutatni e társadalmi bajokra, hogy a nőknek minden téren az egyenlő jogok gyakorlatát előmozdítsuk, egyéb, különben igen érdemes szakközlönyök sem voltak azon helyzetben, hogy Fehérvári István úr ezen most bevégzett munkájához hasonlót produkálhattak volna, így többszörös hálára vagyunk kötelezve önzetlenségéért, miért is fogadja köszöne- tünket úgy a szerkesztőség, mint szaktársaink részéről. Jbx/S&Spb&Sfrf&b&K?xs ffG&es&n ?**Sví,Svív.;£ & BXi J\, Gőzvisszatartó szelepek új szerkezete. Legújabban, főleg Angolországban és Belgiumban különféle kísérletek létettek gőzvisszatartó automatikus szelep előállítására. A nyilvánosságra szánt ily szelepkészülékek közt van egy, melynél elmés egyszerűségénél és automaticus tulajdonságánál fogva valószínűleg méltán várható siker. E gőzvisszatartó automaticus szeleppéldány Saint és March készítménye A mutatványi szerkezet készítésénél az vézetett alapelvül, hogy a gőz a szelep felületének csupán egy bizonyos — kisebbnagyobb — részére hasson, ami azáltal éretik el, hogy a szelepre az áram normális hatása ellen egy hérhárító alkalmaztatik, úgy, hogy az automatikus szelepnek súlya magában véve elegendő arra, hogy a gőztódulásnak ellenálljon, mindaddig, míg az rendkívüli sebességgel előre nem hatol. A készülék rendszerének két főrendezett eleme van ; az egyik a készüléknek a kazánra való közvetlen ráhelyezési rendezete, a másik azon esetre szolgál, midőn egy, az üteg általános vezetékével kapcsolatos vízszintes ágazatra alkalmazandó. A szelep egy a gőzfogó fölé helyezett csőágy felett van. A gőzfogó rendszerint csak a gyűrűded részre hat. Rendkívüli sebesség esetén azonban a szelepet felemeli s azt a fészek felé nyomja, mely a csőágy felső végén van alkalmazva, mikor is a szelep egész felülete ki van téve a nyomásnak, a generátor pedig az üregtől elszigetelve marad. A szelep hirtelen bezáródását megakadályozandó, amit a gőzfogó rögtöni kinyitása idézhetne elő, a készülék dobszárain egy csapos kis cső alkalmaztatott, amely a szeleppel mindkét felől összeköttetésben van. A feszítési egyensúly helyreállítására, valóbak és minden hónapban 1 — 3 percnyi időeltérést mutatnak fel. Egy valóban jó órának nem szabad egy nap alatt többet, mint 6-8 másodperczel eltérni az időtől. Nem jó túlságos lapos vagy kicsi órát vásárolni és mindjárt jó szerkezetű órát kell választani, ami megkíméli az embert a sok költséges igazítástól. Azonkívül arra is kell figyelni, hogy az órát ne tegyük márványra, vagy nagyon hideg helyre, naponként egyforma időben kell fölhúzni és lehetőleg a hevesebb mozdulatokat: tánczot, ugrálást kerülni, ha az órát magunknál hordjuk. Minden óraszerkezetben az inga fölött található egy apró mutató, melyet jobbra az A betű felé tolhatunk, ha késik, vagy az R betű felé, ha siet. Mindenki, kinek dolga akad villanyos gépezetekkel, tudja, hogy olyankor a villamosság átszármazik az óra aczélrészeire és az egész működés rövid idő múlva megáll. Megszűnik különben ez az akadály, ha úgynevezett »nem delejes« órát veszünk.