Magyar Gépipar, 1899 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1899-01-01 / 1. szám
1899. január 1. MAGYAR GÉPIPAR Az Országos Gépészegyesület 1898. évi deczember 4-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyvi kivonata. Jelen voltak : Kiss Lajos elnök ; Citta János alelnök; Mihálovits Antal titkár; Zombory Lajos, Holtzer Béla jegyzők ; Szívós Imre pénztárnok ; Korén János számvizsgáló bizottsági elnök; Kádár József, Szűcs Pál könyvtárnokok ; Glaser Ignácz, Tellák Gyula, Gréger Ede, Erdély Gyula, Nekola Vilmos, Müller József, Grempsperger Sándor, Fekete László, Grenczer Mihály választmányi tagok ; Horváth Vendel, Kaum Pál, Pató Sándor, Pátkai Lajos, Pintér János, Lambert Vilmos, Bosnyák Sándor, Papp János stb. rendes tagok. Tárgy: Kiss Lajos elnök üdvözölvén a tagokat, az ülést megnyitja, kéri a múlt havi választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasását. Holtzer Béla jegyző felolvassa a jegyzőkönyvet, az az észrevett hibák kiigazítása után hitelesíttetik. Koren János számvizsgáló-bizottsági elnök jelenti, hogy a számvizsgálat nem ejtetett meg, mivel a számvizsgáló-bizottsági tag urak kellő időben nem jelentek meg. Mihálovits Antal titkár felolvassa az újonnan belépett tagok névsorát és az I. magyar fürdőtulajdonos átiratát ; továbbá jelenti, hogy a clischék már meg lettek vizsgálva és az ügy teljesen rendezve van. Felolvassa végül az 1895. évtől tagsági járulékkal hátralékban levő tagok neveit és kéri a választmány beleegyezését, hogy ezek névsora lapunkban tétessék s az 1895. év előtt is még hátralékban levő tagok neveit szintén tennénk közzé oly felhívással, hogy amennyiben kötelezettségeiknek eleget tenni nem akarnak, ezt az elnökséggel tudassák annál is inkább, mivel ellenkező esetben törülve lesznek a tagok sorából. — A választmány a titkár előterjesztését helyesléssel tudomásul vette és a névsor közlésébe beleegyezett. Dr. Schwarz Sándor jogtanácsos úr jelenti, hogy egyik ügyfelünktől a követelés befolyt, míg a másikra nézve alkalomra kell várnunk. A választmány a jogtanácsos jelentését tudomásul veszi, mely után jogtanácsos úr az összeget átadja. A bárrendező-bizottság megválasztatott és pedig elnökül egyhangúlag Tellák Gyula úr, Zombory Lajos és Lambert Vilmos jegyzőktől, Grempsperger Sándor pénztárnokul, Erdély Gyula, Prekop István ellenőrökül, Korén János gazdául, a további intézkedéssel a bizottság bizatik meg. A kandidáló bizottság szintén megalakult, elnökül Citta János, továbbá Stribinyi Kálmán jegyző, Lambert Vilmos, Maris János, Tellák Gyula, Korén János, Glaser Ignácz, Szűcs Pál, Erdély Gyula, Grempsperger Sándor, Müller József, Erőss József, Pintér János, Gréger Ede, Fodor József, Nekola Vilmos, Dóczi Lajos, Nemes Ferencz, Szívós Imre, Pitner András, Szilágyi Ignácz, Prekop István, Bánó József, Horvát Gyula bizottsági tagokat választottak. A bizottsági tagok hozzájárulásával elnök deczember hó 11-én délután 3 órára tűzte ki az ülést. Indítványok során Koren János volt pénztárosunk, Pintér Jánost választmányi tagul választani indítványozta ; többek hozzászólása után a választmány hozzájárul az indítványhoz. Greger Ede azt a kérdést intézi az elnökséghez, hogy miután gyakori eset, hogy a gépészek felmondásánál nem tartanak szem előtt bizonyos elfogadott szabályt, van-e erre nézve valami határozott intézkedés és ha igen, milyen az? Elnök a kérdés elintézését a jogtanácsos úrhoz véli utalni, mit a választmány tudomásul vesz. Elnök javasolja, hogy az előbbi évekhez hasonlóan, intéztessék az ipartanodához, nevezetesen Jalsovitzki Géza tanár úrhoz az a kérelem, hogy tanítványai figyelmét egyesületünk czéljaira és annak pártfogására fölhívja, ami helyeslőleg tudomásul vétetett. Titkár jelenti még, hogy egyik tagtársunk, Fekete László 10 frt kölcsönt óhajt, mit a választmány készséggel megszavazott. Egyéb tárgy nem lévén napirendre tűzve, elnök köszöni a szives figyelmet s az ülést bezárja, mely az elnök éltetésével feloszlott. 8 _ 8 szorozzuk. Ep igy ha \ya osztandó VVvel, 3 a hányados \/a lesz. v b 3___ 3 _ Világos tehát, hogy 2\/a annyi mint \/8a, 3 3 _ mert 2 annyi mint Va Ep igy 3\/a annyi 3 3 3 ____________ mint s zfa és b\/a annyi mint \/'a bbb Természetes, hogy megfordítva minden olyan esetben, midőn a gyökjel mögötti szám valódi köbszám, ennek köbgyöke a gyökjel elébe helyezhető ; így \/6 ma annyi mint 4\/a, és 3 _________ 3 __ q/126 a annyi mint b\/a. Ebből következik, hogy \/16 annyi mint 2\/2, mert 16 annyi mint 8.2. A negatív számoknál nem áll be az a nehézség, amelyet a négyzetgyököknél tapasztaltunk. Minthogy ugyanis a negatív számok köbei is negatívok, ennélfogva a köbgyökök is negatívok lesznek. Például: V—8 annyi mint —2 és \/—27 — —3. Továbbá \1—12 3 ____ 3 _ 3 _ annyi mint —V/12 és \/—a annyi mint — \/a. Amiből láthatjuk, hogy az előjel, mely a köbgyök jel mögött áll, e jel elébe is helyez- hető. Itt tehát nem fogunk lehetetlen vagyis képzetes számokhoz jutni, mint a negatív számok négyzetgyökeinél. 3 3 _ 3 ____ 3 _ 3 3 3 16. Fejezet. A hatványokról általában. Ha valamely számot önmagával többszörösen szorzunk, a szorzatot hatványnak nevezzük. Minthogy a négyzetet úgy kapjuk meg, ha valamely számot kétszer szorzunk önmagával, a köböt pedig úgy, ha valamely számot háromszor szorzunk önmagával, nyilvánvaló, hogy a négyzetek és köbök szintén hatványok. A hatványokat megkülönböztetjük a szerint, hogy hányszor van az adott szám önmagával szorozva. Ha tehát valamely számot kétszer szorzunk önmagával, a szorzatra azt mondjuk, hogy az a számnak második hatványa , ami tudvalevőleg annyi, mint annak négyzete, ha háromszor szorozzuk a számot önmagával, a szorzat a szám harmadik hatványa lesz, ami azonos annak köbével. Ha valamely számot négyszer, ötször, hatszor, hétszer stb. szorzunk önmagával, a szorzatra mindig azt mondjuk, hogy az a számnak 4-ik, 5-ik, 6-ik, 7-ik stb. hatványa. Hogy mindezt könnyebben fölfoghassuk, jegyezzük meg mindenek előtt, hogy 1-nek minden hatványa mindig 1 marad, mivel 1 önmagával akárhányszor is szorozva, mindig egyet ad. Adjuk tehát 2-nek és a 3-nak hatványait sorban. Ezek következőleg haladnak . Különös figyelmet érdemelnek a 10-nek hatványai, nevezetesen : I. II. III. IV. V. VI. 10 100 1000 10000 100000 lOOOOO, mert ezeken a hatványokon nyugszik egész számolási tudományunk. Megjegyzendő, hogy a fölébe helyezett római számok azt jelzik, hogy a 10 hányadik hatványra van emelve. (Folyt.öv.): 11'U . . Hatványa a 2-nek a 3-nak I.2 3 II.4 9 III.8 27 IV. 16 81 V. 32 243 VI. 64 729 VII. 128 2187 VIII. 256 6561 IX. 512 19683 X. 1024 59049 XI. 2048 177147 XII. 4096 531441 XIII. 8192 1594323 XIV. 16384 4782969 XV. 32768 14348907 XVI. 65536 43046721 XVII. 131072 129140163 XVIII. 262144 387420489 3 Memhivatalos rész. Gépészeti ügyel. A kazánszerkezetek tökéletesítésére irányuló törekvések napjainkban. Irta: Adorján Dezső. (Folytatás.) Síkrostély tüzeléseknél a füstképződés egyik fő oka a szénnek hosszabb időközönkint szakaszosan való feldobása. A feldobás alatt hosszabb ideig nyitva marad a tüzelő ajtó, amelyen át nagy mennyiségű hideg levegő tódul a tüzelőtérbe; ez lehűti a kazánfelületeket s igy a kazán tartósságát károsan befolyásolja az által, hogy a gyors lehűlés következtében hirtelen összehúzódó kazánlemezek a szegecskötéseket, az összehúzódó csövek pedig a csőillesztéseket lazítják meg. Ezenkívül a sok hideg levegő érezhető szénveszteséget is okoz, a sok friss légnek a tüzelőtérbe való vezetése pedig előmozdítja a korom képződését. Ezen káros behatások meggátlása céljából már régtől fogva igyekeztek a tüzelést folytonossá tenni síkrostély tüzeléseknél is s még most is csaknem naponkint találkozunk új szerkezetekkel, amelyek a rostélyokat önműködőleg látják el szénnel. A szén adagolása a legkülönbözőbb módokon eszközöltetik ; leggyakoribbak a végtelen láncz- és csavarhajtású önműködő tüzelési berendezések. Az előbbi főleg Amerikában és Angolországban terjedt el. Az utóbbi Németországban, nálunk csak kivételesen alkalmaztatnak ilyen készülékek. A legtöbb szerkezet meglehetősen komplikált. Általában sikeres működésük előfeltétele, hogy a szén egyenletesen darabos vagy szemcsés legyen, de még ekkor is alig kerülhető ki, hogy a rostélyon helyiyelközzel kiégett tűzfoltok ne keletkezzenek, ami egy jó fűtőnél bizony nem igen történik meg. Leginkább tapasztalható ez nagyon salakosodó szénfajtáknál, melyeknél a megolvadt salak helyenként összefut a rostélyon ; nem salakosodó s nem túlságosan nagy hamutartalmú szénfajtáknál ezen szerkezetek elég jó sikerrel alkalmazhatók. fő-