Magyar Gépipar, 1899 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1899-01-01 / 1. szám

1899. január 1. MAGYAR GÉPIPAR Az Országos Gépészegyesület 1898. évi deczember 4-én tartott választ­mányi ülés jegyzőkönyvi kivonata. Jelen voltak : Kiss Lajos elnök ; Citta János alelnök; Mihálovits Antal titkár; Zombory Lajos, Holtzer Béla jegyzők ; Szívós Imre pénztárnok ; Korén János számvizsgáló­ bi­zottsági elnök; Kádár József, Szűcs Pál könyvtárnokok ; Glaser Ignácz, Tellák Gyula, Gréger Ede, Erdély Gyula, Nekola Vilmos, Müller József, Grempsperger Sándor, Fekete László, Grenczer Mihály választmányi tagok ; Horváth Vendel, Kaum Pál, Pató Sándor, Pátkai Lajos, Pintér János, Lambert Vilmos, Bosnyák Sándor, Papp János stb. rendes tagok. Tárgy: Kiss Lajos elnök üdvözölvén a tagokat, az ülést megnyitja, kéri a múlt havi vá­lasztmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasá­sát. Holtzer Béla jegyző felolvassa a jegyző­könyvet, az az észrevett hibák kiigazítása után hitelesíttetik. Koren János számvizsgáló-bizottsági elnök jelenti, hogy a számvizsgálat nem ejtetett meg, mivel a számvizsgáló-bizottsági tag urak kellő időben nem jelentek meg. Mihálovits Antal titkár felolvassa az újon­nan belépett tagok névsorát és az I. magyar fürdőtulajdonos átiratát ; továbbá jelenti, hogy a clischék már meg lettek vizsgálva és az ügy teljesen rendezve van. Felolvassa végül az 1895. évtől tagsági járulékkal hátralékban levő tagok neveit és kéri a választmány beleegyezését, hogy ezek névsora lapunkban tétessék s az 1895. év előtt is még hátralékban levő tagok neveit szintén tennénk közzé oly felhívással, hogy amennyiben kötelezettségeiknek eleget tenni nem akarnak, ezt az elnökséggel tudassák annál is inkább, mivel ellenkező esetben törülve lesznek a tagok sorából. — A választ­mány a titkár előterjesztését helyesléssel tudomásul vette és a névsor közlésébe bele­egyezett. Dr. Schwarz Sándor jogtanácsos úr jelenti, hogy egyik ügyfelünktől a követelés befolyt, míg a másikra nézve alkalomra kell vár­nunk. A választmány a jogtanácsos jelenté­sét tudomásul veszi, mely után jogtanácsos úr az összeget átadja. A bárrendező-bizottság megválasztatott és pedig elnökül egyhangúlag Tellák Gyula úr, Zombory Lajos és Lambert Vilmos jegy­zőktől, Grempsperger Sándor pénztárnokul, Erdély Gyula, Prekop István ellenőrökül, Korén János gazdául, a további intézkedéssel a bizottság bizatik meg. A kandidáló­ bizottság szintén megalakult, elnökül Citta János, továbbá Stribinyi Kál­mán jegyző, Lambert Vilmos, Maris János, Tellák Gyula, Korén János, Glaser Ignácz, Szűcs Pál, Erdély Gyula, Grempsperger Sán­dor, Müller József, Erőss József, Pintér Já­nos, Gréger Ede, Fodor József, Nekola Vilmos, Dóczi Lajos, Nemes Ferencz, Szívós Imre, Pitner András, Szilágyi Ignácz, Prekop Ist­ván, Bánó József, Horvát Gyula bizottsági tagokat választottak. A bizottsági tagok hozzájárulásával elnök deczember hó 11-én délután 3 órára tűzte ki az ülést. Indítványok során Koren János volt pénz­tárosunk, Pintér Jánost választmányi tagul választani indítványozta ; többek hozzászó­lása után a választmány hozzájárul az indítványhoz. Greger Ede azt a kérdést in­tézi az elnökséghez, hogy miután gyakori eset, hogy a gépészek felmondásánál nem tarta­nak szem előtt bizonyos elfogadott szabályt, van-e erre nézve valami határozott intézke­dés és ha igen, milyen az? Elnök a kérdés elintézését a jogtanácsos úrhoz véli utalni, mit a választmány tudomásul vesz. Elnök javasolja, hogy az előbbi évekhez hasonlóan, intéztessék az ipartanodához, nevezetesen Jalsovitzki Géza tanár úrhoz az a kérelem, hogy tanítványai figyelmét egyesületünk czél­­jaira és annak pártfogására fölhívja, a­mi helyeslőleg tudomásul vétetett. Titkár jelenti még, hogy egyik tagtársunk, Fekete László 10 frt kölcsönt óhajt, mit a választmány készséggel megszavazott. Egyéb tárgy nem lévén napirendre tűzve, elnök köszöni a szives figyelmet s az ülést bezárja,­­ mely az elnök éltetésével feloszlott. 8 _ 8 szorozzuk. Ep igy ha \ya osztandó VVvel, 3 a hányados \/a lesz. v b 3___ 3 _ Világos tehát, hogy 2\/a annyi mint \/8a, 3 3 _ mert 2 annyi mint Va Ep igy 3\/a annyi 3 3 3 ____________ mint s­ zfa és b\/a annyi mint \/'a bbb­ Természetes, hogy megfordítva minden olyan esetben, midőn a gyökjel mögötti szám valódi köbszám, ennek köbgyöke a gyökjel elébe helyezhető ; így \/6 ma annyi mint 4\/a, és 3 _________ 3 __ q/126 a annyi mint b\/a. Ebből következik, hogy \/16 annyi mint 2\/2, mert 16 annyi mint 8.2. A negatív számoknál nem áll be az a ne­hézség, a­melyet a négyzetgyököknél tapasz­taltunk. Minthogy ugyanis a negatív számok köbei is negatívok, ennélfogva a köbgyökök is negatívok lesznek. Például: V—8 annyi mint —2 és \/—27 — —3. Továbbá \1—12 3 ____ 3 _ 3 _ annyi mint —V/12 és \/—a annyi mint — \/a. Amiből láthatjuk, hogy a­z előjel, mely a köbgyök jel mögött áll, e jel elébe is helyez-­­ hető. Itt tehát nem fogunk lehetetlen vagyis képzetes számokhoz jutni, mint a negatív számok négyzetgyökeinél. 3 3 _ 3 ____ 3 _ 3 3 3 16. Fejezet. A hatványokról általában. Ha valamely számot önmagával többszö­rösen szorzunk, a szorzatot hatványnak nevezzük. Minthogy a négyzetet úgy kap­juk meg, ha valamely számot kétszer szor­zunk önmagával, a köböt pedig úgy, ha vala­mely számot háromszor szorzunk önmagával, nyilvánvaló, hogy a négyzetek és köbök szintén hatványok. A hatványokat megkülönböztetjük a sze­rint, hogy hányszor van az adott szám ön­magával szorozva. Ha tehát valamely számot kétszer szorzunk önmagával, a szorzatra azt mondjuk, hogy az a számnak második hatványa , ami tudvalevőleg annyi, mint annak négyzete, ha háromszor szorozzuk a számot önmagával, a szorzat a szám har­madik hatványa lesz, ami azonos annak kö­bével. Ha valamely számot négyszer, ötször, hatszor, hétszer stb. szorzunk önmagával, a szorzatra mindig azt mondjuk, hogy az a számnak 4-ik, 5-ik, 6-ik, 7-ik stb. hatványa. Hogy mindezt könnyebben fölfoghassuk, jegyezzük meg mindenek előtt, hogy 1-nek minden hatványa mindig 1 marad, mivel 1 önmagával akárhányszor is szorozva, min­dig egyet ad. Adjuk tehát 2-nek és a 3-nak hatványait sorban. Ezek következőleg ha­ladnak . Különös figyelmet érdemelnek a 10-nek hatványai, nevezetesen : I. II. III. IV. V. VI. 10 100 1000 10000 100000 lOOOOO, mert ezeken a hatványokon nyugszik egész számolási tudományunk. Megjegyzendő, hogy a fölébe helyezett római számok azt jelzik, hogy a 10 hányadik hatványra van eme­lve. (Folyt.­­­öv.): 11'U . . Hatványa a 2-nek a 3-nak I.2 3 II.4 9 III.8 27 IV. 16 81­­ V. 32 243 VI. 64 729 VII. 128 2187 VIII. 256 6561 IX. 512 19683 X. 1024 59049 XI. 2048 177147 XII. 4096 531441 XIII. 8192 1594323 XIV. 16384 4782969 XV. 32768 14348907 XVI. 65536 43046721 XVII. 131072 129140163 XVIII. 262144 387420489 3 M­emhivatalos rész. Gépészeti ügyel. A kazánszerkezetek tökéletesítésére irányuló törekvések napjainkban. Irta: Adorján Dezső. (Folytatás.) Síkrostély tüzeléseknél a füstképződés egyik fő oka a szénnek hosszabb időközön­­kint szakaszosan való feldobása. A feldobás alatt hosszabb ideig nyitva marad a tüzelő ajtó, a­melyen át nagy mennyiségű hideg levegő tódul a tüzelőtérbe; ez lehűti a kazán­felületeket s igy a kazán tartósságát káro­san befolyásolja az által, hogy a gyors lehűlés következtében hirtelen összehúzódó kazánlemezek a szegecs­kötéseket, az össze­­húzódó csövek pedig a csőillesztéseket lazít­ják meg. Ezenkívül a sok hideg levegő érezhető szénveszteséget is okoz, a sok friss légnek a tüzelőtérbe való vezetése pedig előmozdítja a korom képződését. Ezen ká­ros behatások meggátlása c­éljából már rég­től fogva igyekeztek a tüzelést folytonossá tenni síkrostély tüzeléseknél is s még most is csaknem naponkint találkozunk új szer­kezetekkel, a­melyek a rostélyokat önműkö­­dőleg látják el szénnel. A szén adagolása a legkülönbözőbb módokon eszközöltetik ; leggyakoribbak a végtelen láncz- és csavar­hajtású önműködő tüzelési berendezések. Az előbbi főleg Amerikában és Angolország­ban terjedt el. Az utóbbi Németországban, nálunk csak kivételesen alkalmaztatnak ilyen készülékek. A legtöbb szerkezet meglehe­tősen komplikált. Általában sikeres műkö­désük előfeltétele, hogy a szén egyenletesen darabos vagy szemcsés legyen, de még ekkor is alig kerülhető ki, hogy a rostélyon helyiyel­­közzel kiégett tűzfoltok ne keletkezzenek, a­mi egy jó fűtőnél bizony nem igen tör­ténik meg. Leginkább tapasztalható ez na­gyon salakosodó szénfajtáknál, melyeknél a megolvadt salak helyenként összefut a ros­télyon ; nem salakosodó s nem túlságosan nagy hamutartalmú szénfajtáknál ezen szer­kezetek elég jó sikerrel alkalmazhatók. fő-

Next