Magyar Gépipar, 1902 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1902-01-01 / 1. szám

.­­ - 1902. január 1. MAGYAR GÉPIPAR d) ha a tag az Egyesületből kilép, ez eset­ben az illetőnek az Egyesülettel szemben követelése nem lehet ; d) ha a tag meghal. 2. Tényleges katonai szolgálat alatt a ren­des tag dijat nem fizet s ez időre a tagság megszűnik. Három hónapot meg nem haladó szolgálat nem tekintetik tényleges katonai szolgálatnak. Szabadságolás után pedig a már előbbi kötelezettség és jogokba lép, de a szolgálati idő a nyugdíjba be nem szá­mítható. На 1/4 év alatt szabadságolása után nem jelentkezne, úgy minden egyesületi jo­gait elveszti. Hadjárat alatt a hadi szolgá­latban bekövetkezett munkaképtelenség ese­tén a tag nyugdíjjogosulságát elveszti, ellenben a közgyűlés által megszavazott kegydíjban részesül, mely a pénzkészlet nagyságához képest a nyugdíj 5Ó°/0-ig terjedhet. VII. FEJEZET: Az Egyesület vagyona és annak kezelése. 1. Az Egyesület vagyonát, illetve jövedel­mét képezi : a) a beiratási díjak ; b) a rendes, pártoló és alapító tagok ado­mányai ; c) azon bevételek, melyek szerzése alkal­mas úton az Egyesület tulajdonába jutnak. Az a) fele valamint a b) e) alatti bevé­telek mindig az özvegyi alap javára köny­­velendők ; d) a tagsági díjak, mely díjakból 30°/0 az Egyesület folyó kiadására 10°/0 az öz­vegyi alap javára, 60°/0 a nyugdíjalapra fordíttatik. 2. Az Egyesület pénzvagyona valamely fő­városi teljes biztonságot nyújtó pénzintézet­nél helyezendő el kamatozás végett. 3. Az Egyesület vagyonáért s annak lelki­­ismeretes kezeléséért a tisztikar és felügyelő­­bizottság együttesen felelős úgy a közgyűlés, mint az illető hatóságokkal szemben. Mág jelenlevő tagjain kívül legalább 25 rendes tag jelenléte szükséges. 1. Rendkívüli közgyűlést 10 rendes tag kivonatára az elnök tartozik összehívni, de az elnöknek jogában áll bármikor összehívni. 2. A rendkívüli közgyűlés azon hatáskörrel bír, mint a rendes. De az évi jelentéseket, zárszámadásokat és költségvetéseket nem tárgyalhatja. Határozatképességéhez a tiszti­kar és választmány és felügyelőbizottság jelenlevő tagjain kívül legalább 15 rendes tag jelenléte szükséges. 3. Rendes közgyűlésre legalább 15 nappal, a rendkívüli közgyűlésre pedig legalább 8 nappal előbb a tagok egybehivandók, mely egybehivások az egyesület közlönye és napi­lapok útján történnek. A meghívóban a köz­gyűlés tárgyai felsorolandók. 4. Ha az egybehívott közgyűlésekre a tagok határozatképes számban meg nem jelennek, úgy ezek egy hétre újra egybehí­vandók, mikor is tekintet nélkül a létszámra,­­ a közgyűlés határozatképes. 5. úgy a rendes, mint a rendkívüli köz­gyűléseken a határozatok általános szavazat­­többséggel, — esetleg titkos szavazattöbbség­gel — hozatnak , az elnöklő csakis szavazat­­egyenlőség esetén szavaz. A közgyűléseken, — melyeket az illetékes közigazgatási hatóságnak megtartása előtt legalább 48 órával előbb be kell jelenteni,­­ csak a meghívón megjelölt tárgyak tárgyal­hatók. II. RÉSZ. Az egyesület szervezete. VIII. FEJEZET. Az egyesület szervezetét képezi a közgyű­lés, a választmány, a felügyelő-bizottság és tisztikar. IX. FEJEZET. A közgyűlésről. A közgyűlés rendes, vagy rendkívüli­­. A rendes közgyűlés minden év január utolsó vasárnapján tartozik, s hatáskörébe tartozik : a) A tisztviselőknek, a választmánynak és a felügyelő bizottságnak egy évi időtar­tamra, valamint a tiszteletbeli tagok meg­választása ; b) az évi jelentés és számadás tárgyalása, s a felmentvény feletti határozathozatal; c) az évi folyó kiadásoknak, költségei meg­állapítása ; d) az alapszabály megváltoztatása, mely­hez azonban a tagok 2/3-ad szavazata szük­séges ; e) az egyesület feloszlásának tárgyalása, melyhez azonban a tagok 3/3-ad részének együttléte, és fél szótöbbsége szükséges; f) a választmány által fel nem vett, vagy kizárt tag , nemkülönben a segélyek, vagy nyugdíj s egyéb ügyekben beadott felebbe­­zések tárgyalása és elintézése ; g) a választmány, vagy egyesek indítvá­nyának tárgyalása, amennyiben az utóbbiak ezt az elnöknek a közgyűlés előtt legalább egy héttel — körülírva — írásban bejelentik. A rendes közgyűlés határozatképességéhez a tisztikar, választmány és felügyelő-bizott­ X. FEJEZET: A választmány. 1 A választmány áll • 1. elnök, 2 alelnök, 1 titkár, 2 jegyző, 1 pénztáros, 2 pénztári ellenőr, 3 könyvtáros, 1 gazda, 10 felügyelő-bizottsági tag, 40 vá­lasztmányi rendes és 15 választmányi póttag­ból. A felügyelő-bizottságot a választmány választja titkos szavazat útján. 2. A lapszerkesztő, és amennyiben az egyesületnek akár díjazott, akár díjtalan jogtanácsosa van, az is tagja hivatalból a választmánynak, s szavazattal bír. 3. A tisztikar tagjává csakis Budapesten lakó egyleti tag választható, s a tisztséggel pénztárnok, és egy fizetett tollnok kivételével, a fizetés nem jár. A választmányi rendes és póttagoknak felét, valamint a felügyelő-bizottság minden tagját Budapesten lakó egyleti tagokból kell választani. 4. Ha a választmányi rendes tag meghal vagy leköszön, úgy a­mint az budapesti vagy vidéki volt, ugyanoly választmányi póttaggal helyesítendő, még­pedig a közgyűlésen tör­tént sorrendbeli megválasztásuk szerint. 5. A rendes választmányi ülés minden hó­t-dik hetében tartozik, az elnök a szükség­hez képest azonban bármikor, de különösen 4 rendes választmányi tag kivonatára 3 nap alatt tartozik választmányi ülést egybehívni. Minden rendes választmányi ülés határo­zatképességéhez legalább 10 választmányi tag jelenléte kívántatik. 6. A választmányi üléseken a határozatok általános szavazattöbbséggel hozatnak, az el­nök csak szavazategyenlőség esetén szavaz. Pénzügyi kérdéseknél az igennel szavazók neve jegyzőkönyvbe felveendők. 7. A választmány hatáskörébe tartozik : a) A tagok felvétele és kizárása, mely kényesebb esetekben titkos szavazás útján történhet ; b) az egyesület vagyona felett az alap­szabály szerinti rendelkezés; c) segélyzések és nyugdíjak utalványozása ; d) az egyesületi helyiség, felszerelvények, könyvek, hírlapok és folyóiratok beszerzése iránti határozat; e) az egyesület szaklapjára vonatkozó min­den intézkedés és ez irányban mint laptu­lajdonos szerepel ; úgy magányosok mint lapszerkesztővel lapügyekben szerződik és szerződést felbont, hirdetéseket felvesz, az eredeti hirdetéseket megőrzi, vigyáz arra, hogy a lap politikai vagy szocziális dolgokkal ne foglalkozzék , irányt ad a lapszerkesztő­nek és megállapítja a lap hivatalos részét s minden a lapnál felmerülő ügyeket elintéz ; f) a házi, könytári és ügykezelési rend alkotása ; g) az évi jelentések, számadások és költségvetési javaslatok elkészítése és a köz­­­gyűlés elé terjesztése ; h) mindazon egyesületi ügyek feletti ha­tározat, melyek a közgyűlés elé nem tar­toznak ; i) a felügyelő tisztség megválasztása titkos szavazás útján. Az elnök : Az elnök képviseli az egyesültet magá­nosok és bíróságokkal szemben. Elnököl a közgyűléseken és választmányi üléseken. A jegyzőkönyveket a titkárral és még általa kijelölt oly két választmányi taggal, kik a jegyzőkönyv felvételekor jelen voltak, alá­íratja hitelesítésül. Jogosult, de sőt köteles is meghatározat­lan időközönként úgy a könyveket, mint a pénztárt felülvizsgálni. A választmányi ülés határozatainak végre­hajtására felügyel, illetőleg végrehatja. Min­den alapszabályszerű előforduló kifizetéseket utalványozza. Oly esetekben azonban, hol elhalaszthatlan rögtöni kifizetésekről van szó, mint haláleseteknél stb. 100 kor. erejéig, a választmány utólagos jóváhagyása reményé­ben, önjogilag is utalványozhat kifizetésre. Jogában áll úgy a köz-, mint a választ­mányi üléseken előadókul a választmány tagjai közül bárkit kijelölni; az elnöknél jelentendők be a szakértekezletek s felolva­sások megtartásai, valamint a vendégek is; végre megilletik őt az alapszabályokban felso­rolt egyéb jogok és kötelességek is. Az alelnökök : Az alelnök mindenben helyettesíti az el­nököt ennek akadályozása esetén vagy meg­bízásából ; a hivatalos működése alatt ugyan­azon jogok illetik, mint az elnököt. Az elnök helyettesítése mindenkor első­sorban a rang­ban idősebb alelnököt illeti, ha egyforma rangidős mindkét alelnök úgy, a koridősebbet A titkár. A titkár a közgyűlés és választmányi ülé­sek rendszerinti előadója. Az egyesület leve­lezéseit és egyéb fogalmazásait a tollnokkal egyetemben eszközli, közvetlen felügyel a tollnok munka végzésére. Ő veszi át az egye­sület czimére érkezett leveleket és egyéb iratokat s ezeket elintézi, illetve elintézés végett a választmány elé terjeszti. Az egye­sület iratait és egyéb okmányait őrzi és rendben tartja. A tagok törzskönyveit s az uj tagul jelentkezők jegyzékét ő vezeti. Nyil­vántartja a betöltendő állásokat, és az el­helyezésre váró tagok jegyzékét. A meghívókat a gyűlésekre, a jegyzőkkel egyetemben, ki­állítja és szétküldi, illetőleg erre felügyel. A közszemlére teendő iratokat kifüggeszti, s az egyesület pecsétjét őrzi. A helynélküli tagok elhelyezését lehetőleg sorrendben eszközli. A jegyzők : A jegyzők segédkeznek a titkárnak mun­kája végzésénél, munkakörüket az elnök a titkárral egyetemben jelöli ki. A titkárt, aka­dályoztatása esetén, egyik jegyzővel helyet­­tesíttetheti. 3

Next