Magyar Gépipar, 1902 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1902-01-01 / 1. szám
. - 1902. január 1. MAGYAR GÉPIPAR d) ha a tag az Egyesületből kilép, ez esetben az illetőnek az Egyesülettel szemben követelése nem lehet ; d) ha a tag meghal. 2. Tényleges katonai szolgálat alatt a rendes tag dijat nem fizet s ez időre a tagság megszűnik. Három hónapot meg nem haladó szolgálat nem tekintetik tényleges katonai szolgálatnak. Szabadságolás után pedig a már előbbi kötelezettség és jogokba lép, de a szolgálati idő a nyugdíjba be nem számítható. На 1/4 év alatt szabadságolása után nem jelentkezne, úgy minden egyesületi jogait elveszti. Hadjárat alatt a hadi szolgálatban bekövetkezett munkaképtelenség esetén a tag nyugdíjjogosulságát elveszti, ellenben a közgyűlés által megszavazott kegydíjban részesül, mely a pénzkészlet nagyságához képest a nyugdíj 5Ó°/0-ig terjedhet. VII. FEJEZET: Az Egyesület vagyona és annak kezelése. 1. Az Egyesület vagyonát, illetve jövedelmét képezi : a) a beiratási díjak ; b) a rendes, pártoló és alapító tagok adományai ; c) azon bevételek, melyek szerzése alkalmas úton az Egyesület tulajdonába jutnak. Az a) fele valamint a b) e) alatti bevételek mindig az özvegyi alap javára könyvelendők ; d) a tagsági díjak, mely díjakból 30°/0 az Egyesület folyó kiadására 10°/0 az özvegyi alap javára, 60°/0 a nyugdíjalapra fordíttatik. 2. Az Egyesület pénzvagyona valamely fővárosi teljes biztonságot nyújtó pénzintézetnél helyezendő el kamatozás végett. 3. Az Egyesület vagyonáért s annak lelkiismeretes kezeléséért a tisztikar és felügyelőbizottság együttesen felelős úgy a közgyűlés, mint az illető hatóságokkal szemben. Mág jelenlevő tagjain kívül legalább 25 rendes tag jelenléte szükséges. 1. Rendkívüli közgyűlést 10 rendes tag kivonatára az elnök tartozik összehívni, de az elnöknek jogában áll bármikor összehívni. 2. A rendkívüli közgyűlés azon hatáskörrel bír, mint a rendes. De az évi jelentéseket, zárszámadásokat és költségvetéseket nem tárgyalhatja. Határozatképességéhez a tisztikar és választmány és felügyelőbizottság jelenlevő tagjain kívül legalább 15 rendes tag jelenléte szükséges. 3. Rendes közgyűlésre legalább 15 nappal, a rendkívüli közgyűlésre pedig legalább 8 nappal előbb a tagok egybehivandók, mely egybehivások az egyesület közlönye és napilapok útján történnek. A meghívóban a közgyűlés tárgyai felsorolandók. 4. Ha az egybehívott közgyűlésekre a tagok határozatképes számban meg nem jelennek, úgy ezek egy hétre újra egybehívandók, mikor is tekintet nélkül a létszámra, a közgyűlés határozatképes. 5. úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűléseken a határozatok általános szavazattöbbséggel, — esetleg titkos szavazattöbbséggel — hozatnak , az elnöklő csakis szavazategyenlőség esetén szavaz. A közgyűléseken, — melyeket az illetékes közigazgatási hatóságnak megtartása előtt legalább 48 órával előbb be kell jelenteni, csak a meghívón megjelölt tárgyak tárgyalhatók. II. RÉSZ. Az egyesület szervezete. VIII. FEJEZET. Az egyesület szervezetét képezi a közgyűlés, a választmány, a felügyelő-bizottság és tisztikar. IX. FEJEZET. A közgyűlésről. A közgyűlés rendes, vagy rendkívüli. A rendes közgyűlés minden év január utolsó vasárnapján tartozik, s hatáskörébe tartozik : a) A tisztviselőknek, a választmánynak és a felügyelő bizottságnak egy évi időtartamra, valamint a tiszteletbeli tagok megválasztása ; b) az évi jelentés és számadás tárgyalása, s a felmentvény feletti határozathozatal; c) az évi folyó kiadásoknak, költségei megállapítása ; d) az alapszabály megváltoztatása, melyhez azonban a tagok 2/3-ad szavazata szükséges ; e) az egyesület feloszlásának tárgyalása, melyhez azonban a tagok 3/3-ad részének együttléte, és fél szótöbbsége szükséges; f) a választmány által fel nem vett, vagy kizárt tag , nemkülönben a segélyek, vagy nyugdíj s egyéb ügyekben beadott felebbezések tárgyalása és elintézése ; g) a választmány, vagy egyesek indítványának tárgyalása, amennyiben az utóbbiak ezt az elnöknek a közgyűlés előtt legalább egy héttel — körülírva — írásban bejelentik. A rendes közgyűlés határozatképességéhez a tisztikar, választmány és felügyelő-bizott X. FEJEZET: A választmány. 1 A választmány áll • 1. elnök, 2 alelnök, 1 titkár, 2 jegyző, 1 pénztáros, 2 pénztári ellenőr, 3 könyvtáros, 1 gazda, 10 felügyelő-bizottsági tag, 40 választmányi rendes és 15 választmányi póttagból. A felügyelő-bizottságot a választmány választja titkos szavazat útján. 2. A lapszerkesztő, és amennyiben az egyesületnek akár díjazott, akár díjtalan jogtanácsosa van, az is tagja hivatalból a választmánynak, s szavazattal bír. 3. A tisztikar tagjává csakis Budapesten lakó egyleti tag választható, s a tisztséggel pénztárnok, és egy fizetett tollnok kivételével, a fizetés nem jár. A választmányi rendes és póttagoknak felét, valamint a felügyelő-bizottság minden tagját Budapesten lakó egyleti tagokból kell választani. 4. Ha a választmányi rendes tag meghal vagy leköszön, úgy amint az budapesti vagy vidéki volt, ugyanoly választmányi póttaggal helyesítendő, mégpedig a közgyűlésen történt sorrendbeli megválasztásuk szerint. 5. A rendes választmányi ülés minden hót-dik hetében tartozik, az elnök a szükséghez képest azonban bármikor, de különösen 4 rendes választmányi tag kivonatára 3 nap alatt tartozik választmányi ülést egybehívni. Minden rendes választmányi ülés határozatképességéhez legalább 10 választmányi tag jelenléte kívántatik. 6. A választmányi üléseken a határozatok általános szavazattöbbséggel hozatnak, az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz. Pénzügyi kérdéseknél az igennel szavazók neve jegyzőkönyvbe felveendők. 7. A választmány hatáskörébe tartozik : a) A tagok felvétele és kizárása, mely kényesebb esetekben titkos szavazás útján történhet ; b) az egyesület vagyona felett az alapszabály szerinti rendelkezés; c) segélyzések és nyugdíjak utalványozása ; d) az egyesületi helyiség, felszerelvények, könyvek, hírlapok és folyóiratok beszerzése iránti határozat; e) az egyesület szaklapjára vonatkozó minden intézkedés és ez irányban mint laptulajdonos szerepel ; úgy magányosok mint lapszerkesztővel lapügyekben szerződik és szerződést felbont, hirdetéseket felvesz, az eredeti hirdetéseket megőrzi, vigyáz arra, hogy a lap politikai vagy szocziális dolgokkal ne foglalkozzék , irányt ad a lapszerkesztőnek és megállapítja a lap hivatalos részét s minden a lapnál felmerülő ügyeket elintéz ; f) a házi, könytári és ügykezelési rend alkotása ; g) az évi jelentések, számadások és költségvetési javaslatok elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése ; h) mindazon egyesületi ügyek feletti határozat, melyek a közgyűlés elé nem tartoznak ; i) a felügyelő tisztség megválasztása titkos szavazás útján. Az elnök : Az elnök képviseli az egyesültet magánosok és bíróságokkal szemben. Elnököl a közgyűléseken és választmányi üléseken. A jegyzőkönyveket a titkárral és még általa kijelölt oly két választmányi taggal, kik a jegyzőkönyv felvételekor jelen voltak, aláíratja hitelesítésül. Jogosult, de sőt köteles is meghatározatlan időközönként úgy a könyveket, mint a pénztárt felülvizsgálni. A választmányi ülés határozatainak végrehajtására felügyel, illetőleg végrehatja. Minden alapszabályszerű előforduló kifizetéseket utalványozza. Oly esetekben azonban, hol elhalaszthatlan rögtöni kifizetésekről van szó, mint haláleseteknél stb. 100 kor. erejéig, a választmány utólagos jóváhagyása reményében, önjogilag is utalványozhat kifizetésre. Jogában áll úgy a köz-, mint a választmányi üléseken előadókul a választmány tagjai közül bárkit kijelölni; az elnöknél jelentendők be a szakértekezletek s felolvasások megtartásai, valamint a vendégek is; végre megilletik őt az alapszabályokban felsorolt egyéb jogok és kötelességek is. Az alelnökök : Az alelnök mindenben helyettesíti az elnököt ennek akadályozása esetén vagy megbízásából ; a hivatalos működése alatt ugyanazon jogok illetik, mint az elnököt. Az elnök helyettesítése mindenkor elsősorban a rangban idősebb alelnököt illeti, ha egyforma rangidős mindkét alelnök úgy, a koridősebbet A titkár. A titkár a közgyűlés és választmányi ülések rendszerinti előadója. Az egyesület levelezéseit és egyéb fogalmazásait a tollnokkal egyetemben eszközli, közvetlen felügyel a tollnok munka végzésére. Ő veszi át az egyesület czimére érkezett leveleket és egyéb iratokat s ezeket elintézi, illetve elintézés végett a választmány elé terjeszti. Az egyesület iratait és egyéb okmányait őrzi és rendben tartja. A tagok törzskönyveit s az uj tagul jelentkezők jegyzékét ő vezeti. Nyilvántartja a betöltendő állásokat, és az elhelyezésre váró tagok jegyzékét. A meghívókat a gyűlésekre, a jegyzőkkel egyetemben, kiállítja és szétküldi, illetőleg erre felügyel. A közszemlére teendő iratokat kifüggeszti, s az egyesület pecsétjét őrzi. A helynélküli tagok elhelyezését lehetőleg sorrendben eszközli. A jegyzők : A jegyzők segédkeznek a titkárnak munkája végzésénél, munkakörüket az elnök a titkárral egyetemben jelöli ki. A titkárt, akadályoztatása esetén, egyik jegyzővel helyettesíttetheti. 3