Magyar Gépipar, 1902 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1902-01-01 / 1. szám
4 A pénztáros : A pénztárnok felelősség terhével kezeli az egyesület pénzeit és pénzértékét. Rendes naplót vezet minden bevételekről és kiadásokról. Átveszi az egyesülethez érkezett pénzes érték küldeményeket Nyilvántartja a bevételeket és kiadásokat. Az elnök utalványozására s az ellenőr ellenjegyzésére a kifizetéseket eszközli, e nélkül semmi kifizetéseket nem eszközölhet. Az értékpapírok, takarékkönyvek, s egyéb pénzértékű okmányok ő általa őriztetnek , melyről pontos jegyzéket tartozik vezetni. Az egyesület követeléseiről pontos kimutatásokat visz, s a hátralékosok tartozásainak kitüntetésével, kimutatását minden havi ülésen a választmány elé terjeszti. Az ellenőrök : Az ellenőrök ellenőrzik a pénztári kezelést, ellenőriznek s aláírnak minden az elnök által kifizetésre utalványozott számlákat, nyugtákat, jegyzékeket, s minden nyugdíj és egyéb, előfordulható kifizetéseket. Végre nagyobb bevásárlásoknál a gazdának segédkeznek. A gazda : A gazda felügyel az egyesület helyiségeire, felszereléseire és tisztaságára. Felfogadja szükség esetén az egyesület szolgáját, s vele rendelkezik. A választmány határozata alapján eszközli a bevásárlásokat, mikor is az ellenőr segítségére van. Az egyesület felszereléseiről s egyéb ingóságairól pontos leltárt vezet és minden év végén ezekről a válaszmánynak kimutatást ad be. A könyvtárosok : A könyvtárosok felügyelnek az egyesület könyvtárára, folyóirataira és lapjaira A választmánynak e tekintetben hozott határozatai alapján eszközük a bevásárlásokat és cserepéldányok kérelmezését. Pontos leltárt vezetnek a könyvtár és folyóiratokról és kimutatást ezek évi használatáról, melyekről év végén a választmánynak jelentést tesznek. A könyvek és folyóiratok kikölcsönözését a könyvtári szabályzat értelmében felelősség terhével eszközük. XI. FEJEZET. A felügyelő-bizottság1. A felügyelő-bizottság áll 10 tagból, ők maguk között egy elnököt és jegyzőt választanak. A felügyelő-bizottság tagja csak oly választmányi tag lehet, kinek lakása Budapesten van. A felügyelő-bizottság megválasztása után egy hétre megalakulni köteles s ezt az egyesületi elnöknek bejelenteni tartozik. A felügyelő-bizottság havonként egyszer köteles megvizsgálni a pénztáros bevételeit és kiadási könyveit s az általa vezetett egyéb jegyzékeket és kimutatásokat. A pénztárt, takarékbetéti könyveket és mindennemű pénzértékű iratokat, úgyszintén az évi záró számadásokat is átvizsgálja és láttamozza. A felügyelő-bizottság vizsgálatainak eredményét a választmány elé terjeszti. Működéséért a közgyűlésnek felelős és ennek a felmentvény megadásra előterjesztést tesz. Felügyel az állásnélküli tagok igazságos elhelyezésére. A tollnok. A tollnok az egyesület fizetéses tisztviselője. Munkakörét képezik az egyesületnél előforduló írásbeli munkálatok. Pénzértéket, mely az egyesülethez érkezik, át nem vehet s ki nem fizethet. MAGYAR GÉPIPAR 1902. január 1. XII FEJEZET. A nyugdíj intézmény. 1. A nyugdíjalap a tagdijak 60°/6-ából s esetleges adományokból létesül. S az minden más alaptól elkülönítve úgy kezelendő, hogy az másra, mint nyugdíjnyújtásra nem fordítható és egy teljesen megbízható takarékpénztárnál helyezendő el gyümölcsözés végett. Más kezelést, illetve elhelyezést csak a közgyűlés határozhat el. 2. Az egyesület törzsvagyona mindig kettős zár alatt őrzendő, az egyik kulcs a pénztárosnál, a másik az (elnöknél) ellenőrnél marad. A felelősség azonban a nyugdíjvagyon és érdeke működéséért az összes tisztviselőket (illeti) terheli. 3. A nyugdíjalapra könyvelt vagyon és ennek kamatai 10 évig tőkésíttetnek A nyugdíjintézmény működése csak 10 év után, vagyis a 11-ik tagsági év elején kezdődik. A választmánynak jogában áll saját hibáján kívül nyomorba jutott rendes tagnak, ki egyébként egyesületi kötelezettségének mindenben eleget tett, de többé eleget tenni nem bir, — az 5 évi tagság után végkielégítésül — egyszer s mindenkorra — befizetett tőkéjének 50°/0-át meg nem haladó segély-öszszeget kiutalványozni, melylyel egyszersmind az illetőnek minden tagsági joga és kötelezettsége megszűnik. XIII. FEJEZET. A rendes tagok nyugdíj-jogosultságai. 1. Az I-fő osztályba felvett tagjai részére 30 évi tagság után évi 560 korona , a II-dik osztályba felvett tagjai részére pedig évi 650 korona nyugdíj állapíttatik meg. Tíz évi rendes tagság után bekövetkező rokkantság esetén a fenti összegek 70 vagy 50°/0-a s minden további évben 1 vagy 21/2°/6al több segély adatik. Azon esetben ha az egyesület nyugdíjalapja ezen segélyezéseket nem bízná meg, a közgyűlés ezeket leszállíthatja. 2. Mindazon rendes tag, ki 10 évig rendesen teljesítette befizetéseit 10 év eltelte után, — ha nem önmaga által tudva és akarva előidézett testi, vagy szellemi elgyengültség következtében munkaképtelen lesz s többé semmi munka üzésére nem képes, nyugdíj igényét kérheti. Ezen munkaképtelenség budapesti tagoknál az egyesületi s még a választmány által megnevezett egy másik orvos egybehangzó vélemény-nyilvánításával igazolandó. Vidéki tagoknál egy a válaszmány s egy a tag által megnevezett orvos véleménye kívántatik. Ha az orvosok véleményei nem egybehangzók, úgy egy a választmány által szabadon választott orvos véleményezése a döntő. Az orvosi költségeket, ha a tag nyugdíjjogosultnak ismertetik el, az egyesület, ellen esetben az elutasított tag tartozik fizetni. 3. Azon tag, ki 30 évig már rendes tagja az egyesületnek, de a 60. életévét még be nem töltötte és még munkaképes, nyugdíj igényre nincs jogosítva , de 30 évi tagság után tagdíjat nem tartozik fizetni. Azonban 30 évi rendes tagság és rokkantság s munkaképtelenség esetén teljes nyugdíjat élvez. Ha a nyugdíjat élvező tag ismét keresetképessé válik, úgy nyugdíj élvezete beszüntetendő és tagdíját tovább tartozik fizetni. XIV. FEJEZET. 1. Ha a rendes tag 5 évi tagság után — de 10 évi tagság előtt — elhal és hátramaradott neje legalább 3 évig törvényes felesége volt — és a férj elhalálozásáig együtt éltek — az özvegy egyszer s mindenkorra 200 koronától 300 koronáig terjedő segélyben részesül. 2. Ha az elhalt rendes tagnak törvényes neje nem maradt hátra, ellenben 14 éven aluli árvák maradtak, úgy az a segélyjárulék, mely az özvegyet illette volna, az árvák között osztandó meg és ezek gyámjainak fizetendő ki. 3. Ha az elhalt tag után sem özvegy, sem árvák nem maradnának, úgy az özvegyi segélynek 50° oka annak fizetendő ki, ki az elhalt rendes tagot eltemetteti, — amennyiben erre igényt tart az illető. 4. Ha a rendes tag elhal, a segélyt igénylők hitelesített okmányokkal tartoznak igazolni úgy azonosságukat, mint a rendes tag elhalálozását, melyek alapján a választmány intézkedik. XV. FEJEZET. A nyugdíj özvegy, illetve árvák segélynyújtásához szükséges okiratokról. 1. A nyugdíjat kérelmező rendes tag köteles az egyesület választmányának orvos által láttamozott oly bizonyítványt bemutatni, melyben teljes munkaképtelensége igazoltatik — ha egyébként is az alapszabályban felsorolt kötelezettségeinek a tag eleget tett, — a nyugdíj folyósítandó. 2. A megfelelő nyugdíjnegyed évenként fizettetik ki az egyesület pénztára által Budapesten, de elküldetik az érdekeltnek költségére posta útján is, ha hatóságilag, vagy közjegyzőileg hitelesített nyugtáját az egyesülethez előre beküldi. 3. Az elhalt tag özvegye férjének halotti bizonyítványát, házassági levelét és községi bizonyítványt tartozik felmutatni, hogy férje haláláig együtt éltek. 4. Az árvák, — vagy ezek gyámja — anyakönyvi kivonatot arról, hogy hány évesek és hogy törvényes gyermekei voltak- e az elhalt tagnak. A 4. pont alatti segélyek az árvák gyámjai kezéhez fizetendők. 5. Az az egyén, ki a rendes elhalt tagot özvegy és árvák hátrahagyása nélkül eltemetteti, s az elhalt tag halotti bizonyítványát, továbbá bizonyítványt arról, hogy az elhalt rendes tagot ő temettette el, beérkezett okmányok alapján az özvegyi segély 50°/0-a kifizetendő, ha igényli. Nemhivatalos rész. Gépészeti ügyelj A nagyolvasztók gázainak kihasználásáról. A »Cockerill Társaság«, amely Delamare- Debouttevillevel már hat éve tanulmányozza a nagyolvasztók füstgázainak motorikus czélokra való direkt felhasználását, ma már a legfényesebb eredményeket érte el és képes arra, hogy megközelítse az eddig készített leghatalmasabb motorokat. 1895-ben egy Delamare-Deboutteville-féle 8 HP motor állíttatott fel a Cockerill-telepen tökéletes eredménynyel és a hivatalos vizsgálatról szóló jelentés az első hivatalos bizonyítvány arról, hogy a nagyolvasztók gázai motorikus czélokra felhasználhatók. Ezen első kísérlet által felbátorítva, a Cockerill-társaság egy 200 lóerős motort csinált. Ezt 1898-ban helyezte üzembe, és ugyanakkor hivatalos vizsgálatnak is vetette alá. Ez az első nagy telep korszakalkotó volt, mert bizonyította, hogy egy ilyen gázmotor, mely 4—6-szor kevesebbet fogyaszt, mint egy jó gőzgép, módot nyújt arra, hogy egy nagy