Magyar Grafika, 1930 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

is, Hincz is, utóbbi hajlékony tehetséggel, Picasso egyik irányát közelítik meg. Külön áll Czigány Dezső, részben a nagy 18. század­beli francia csendéletfestő, Chardin nyomdokain ha­ladva, részben — tájaival — derűs, zárt, dekoratív úton járón. Külön áll Pekáry István túlterhelt játékos népiességével s külön ifjabb Kernstok Károly, aki a „vámszedő" Rousseau emlékét idézi. Fokozottan zárt konstrukcióra törekszenek: elsősor­ban Bortnyik Sándor, aki a lelkit lehetőleg kikap­csolja és Járitz Józsa, aki emellett a lelkiség maxi­mumát igyekszik adni. Bortnyikhoz áll közel Szücsy Lili építésképe. E csoporttól balra sorakoznak a kiál­lítás fiatal mumusai, akik közül néhány több, néhány pedig kevesebb tehetséggel áll sorompóba a leg­absztraktabb irányok mellett. Itt kell említenünk Hegedűs Bélát, aki rongyokból, újságpapírból, lécekből, fényképből állítja össze és egységesíti olajfestéssel képeit. Ez a törekvés sokkal komolyabb és mélyebb alkotóforrásokra vezethető vissza, semhogy fölényes mosollyal elintézhető volna. Hegedűs azonban még nagyon is dilettánsa ennek a kifejezőmódnak. Ugyanez mondható az egyébként roppant tehetséges Trauner Sándorról és a romantikus lelkű Kepes Györgyről, akik fotomontázzsal kombi­nálják kompozícióikat. A tisztára absztrakt síkszer­kesztés, az absztrakt konstruktivizmus megvalósítója Kassák Lajos. Ezekről a konstrukciókról valóban el­mondható, hogy demonstrációt jelentenek pusztán, de nem művészetet. A szoboranyag aránylag gyengébb volt. Szép lelkes­séget sugárzott Medgyessy mesteri márványfeje és Schaar Erzsébet két portréja. Klasszikusan megoldott konzervatív munka Varga Oszkár gyermekfeje. Bor Pál nagy tudással alkotott szobrai közül a legspon­tánabb, legüdítőbb alkotás egy kis gyermekakt. Meg Charles Méryon: Az óratorony Méryon (182—1868) a múlt század egyik igen kiváló francia rézkarcolóművésze. Fellépésekor, 1850-ben, ez a műfaja a grafikának igen el volt hanyagolva és nagy érdeme, hogy működésével friss vért, lüktetést hozott. Párizsi rézkarc-soro­zatából, mely különös érdeklődést és föl­tűnést keltett, való ez a­lapja is. Életét tragikusan végezte Méryon, az anyagi sikertelenségek megviselték ide­geit és elmegyógyintézetben fejezte be még sokat ígérő pályáját. (Klisé: Gilhofer és Ranschburg, Luzern.) 4

Next