Magyar Gyáripar, 1918 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1918-01-01 / 1. szám
/I\~ krrkcuaj_ 4_ GVABIDaB A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA A MAGYAR GYÁRIPAR MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN ÉS TIZENHATODIKÁN. A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI TAGSÁGI JÁRULÉKUL KAPJÁK. NEM TAGOK RÉSZÉRE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 16 KORONA. EGYES SZÁMÁRA 1 KORONA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, V., ZRINYI UTCA I. TELEFON 42-17. TARTALOM. Oldal Ui esztendő. Irta: Dr. Fenyő Miksa........................... A nyersanyagfelosztás a háború után. Irta : Dr. Lenért Vilmos ........................................................................ 3 A m. kir. államvasutak új tarifaemelése .............. 6 Orosz iparfejlesztési törekvések 8 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A mezőgazdasági gépek hitelezése. — Igazgatósági ülés. 10 Gyáripari hirek. A központok ellenőrzése. — A szénügyek kormánybiztosa. — A kereskedelmi múzeum új vezetője. — A lublini áruforgalmi központ átszervezése. — Oroszország nyersanyagjai. — Rokkantak szaktanácsadói ........ 12 Közlekedés: Domony Móric miniszteri tanácsos. — Az áru megjelöléséről............................................. . 15 Közgazdasági irodalom: Pálinkafőzés, takarmány és konzervgyártás. .................................................. 15 Hirdetések . ......................................... 16 Új esztendő. Irta: Dr. Fenyő Miksa. Újévi köszöntőt kellene írnunk tele szép szólamokkal magyar erőről, kitartásról, áldozatkészségről és mindarról, amiknek hangoztatását három esztendőn keresztül meglehetősen megszoktuk. Szavakat és mondatokat, amelyekkel önmagunkat mámorba ringatjuk s amelyek, tegyük mindjárt hozzá, lehetőleg megakadályoznak bennünket abban, hogy világosan látó szemekkel körültekintsünk, azokra az állapotokra eszméljünk, amelyek lassan kint fejünk fölé nőnek és hovátovább lehetetlenné teszik, hogy valamennyire is ép és mozgatható tagokkal, valamennyire is megőrzött energiával, kedvvel és nekilendüléssel térjünk át a béketermelésre. Homérosi seregszámlára volna szükség, ha el akarnók vonultatni szemeink előtt mindazokat a bajokat, mulasztásokat, sérelmeket, amelyeket a nemtörődömségnek, a hozzánemértésnek köszönhet a magyar közgazdaság és különösen a magyar közgazdaság mostoha gyermeke, a magyar ipar. Csak néhány példán akarjuk illusztrálni ezt a feljajdulásunkat. A Németországgal való gazdasági viszonyunk rendezésének kérdése. 1867. óta, amikor is a kiegyezésben Ausztriához való gazdasági viszonyunkat is szabályoztuk, fontosabb problémája a magyar közgazdaságnak nem volt. Akár vámközösségbe lépjünk Németországgal közbenső vámokkal (újabban, úgy halljuk, erről van szó),akár preferenciális alapon szerződjünk Németországgal, mindenképpen döntő fontosságú megállapodás ez, mely egész gazdasági életünk teljes átalakítására fog vinni. Helyes, elismerjük, nagy koncepciókat kínos matematizálással, minden egyes részleteshetőségnek logaritmuskönyv segítségével való kiszámításával nem lehet megcsinálni, ehhez merész lendület, ehhez fantázia kell.