Magyar Gyáripar, 1918 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-01 / 1. szám

T /I i\~ lirricuAJu 4_ GVAßlDAß A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ MEK HIVATALOS LAPJA A MAGYAR GYÁRIPAR MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN ÉS TIZENHATODIKÁN. A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI TAGSÁGI JÁRULÉKUL KAPJÁK. NEM TAGOK RÉSZÉRE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 16 KORONA. EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., ZRINYLUTCA I. TELEFON 42-17. TARTALOM. Oldal Ui esztendő. Irta: Dr. Fenyő Miksa ........................... 1 A nyersanyagfelosztás a háború után. Irta : Dr. Lenért Vilmos ........................................................................ 3 A in. kir. államvasutak új tarifaemelése .............. 6 O rosz iparfejlesztési törekvések 8 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A mező­gazdasági gépek hitelezése. — Igazgatósági ülés. 10 Gyáripari hirek: A központok ellenőrzése. — A szén- iigyek kormánybiztosa. — A kereskedelmi mú­zeum új vezetője. — A lublini áruforgalmi központ átszervezése. — Oroszország nyersanyagjai. — Rokkantak szaktanácsadói ........ 12 Közlekedés: Domony Móric miniszteri tanácsos. — Az árú megjelöléséről............................................. . 15 K özgazdasági irodalom: Pálinkafőzés, takarmány és konzervgyártás. .................................................. - 15 H irdetések . ......................................... 16 U j esztendő. Irta: Dr. Fenyő Miksa. Újévi köszöntőt kellene írnunk tele szép szóla­mokkal magyar erőről, kitartásról, áldozatkészség­ről és mindarról, amiknek hangoztatását három esztendőn keresztül meglehetősen megszoktuk. Sza­vakat és mondatokat, amelyekkel önmagunkat má­morba ringatjuk s amelyek, tegyük mindjárt hozzá, lehetőleg megakadályoznak bennünket abban, hogy világosanlátó szemekkel körültekintsünk, azokra az állapotokra eszméljünk, amelyek lassankint fejünk fölé nőnek és hová-tovább lehetetlenné teszik, hogy valamennyire is ép és mozgatható tagokkal, vala­mennyire is megőrzött energiával, kedvvel és neki­lendüléssel térjünk át a béketermelésre. Homérosi seregszámlára volna szükség, ha el akarnók vonul­tatni szemeink előtt mindazokat a bajokat, mulasz­tásokat, sérelmeket, amelyeket a nemtörődömség­nek, a hozzánemértésnek köszönhet a magyar köz­gazdaság és különösen a magyar közgazdaság mos­toha gyermeke: a magyar ipar. Csak néhány példán akarjuk illusztrálni ezt a feljajdulásunkat. A Németországgal való gazdasági viszonyunk rendezésének kérdése. 1867. óta, amikor is a kiegye­zésben Ausztriához való gazdasági viszonyunkat is szabályoztuk, fontosabb problémája a magyar köz­gazdaságnak nem volt. Akár vámközösségbe lépjünk Németországgal közbenső vámokkal (újabban, úgy halljuk, erről van szó),akár preferenciális alapon szer­ződjünk Németországgal, mindenképpen döntő fon­tosságú megállapodás ez, mely egész gazdasági éle­tünk teljes átalakítására fog vinni. Helyes, elismer­jük, nagy koncepciókat kínos matematizálással, minden egyes részleteshetőségnek logaritmuskönyv segítségével való kiszámításával nem lehet megcsi­nálni, ehhez merész lendület, ehhez fantázia kell,

Next

/
Thumbnails
Contents