Magyar Gyáripar, 1924 (15. évfolyam, 1-13. szám)
1924-01-01 / 1. szám
1. szám. MAGYAR GYÁRIPAR Wimmer Fülöp jubileuma December 17-én ünnepelte Wimmer Fülöp, a Szegedi Kenderfonógyári Rt. vezérigazgatója a vállalatnál töltött negyvenéves jubileumát. A jubileumban résztvett Szeged városának egész társadalma és kulturális közélete, valamint számos országos tényező is, jeléül annak, hogy Wimmer Fülöp egyéniségéből kisugárzó energiák az elmúlt 40 esztendő alatt a legszélesebb köröket termékenyítették meg. Szövetségünket az ünnepségeken dr. Fenyő Miksa igazgató és dr. Knobh Sándor titkár képviselték. Wimmer Fülöp a magyar gyáriparnak oly markáns alakja, hogy őt e lapok hasábjain felfedeznünk valóban nem szükséges. Köztudomású róla, hogy azok közé tartozik, akik Magyarországon az ipari termelés alapjait lefektették s nemcsak úttörő munkát végzett, hanem páratlan akaraterejével, minden akadályt legyőző szívósságával és a legkisebb részletekig kiterjedő alapos szaktudásával a rábízott vállalatot naggyá és erőssé fejlesztette. A Szegedi Kenderfonógyár, amely egészen kis kezdetekből indult, az Osztrák-Magyar monarchiának legnagyobb kenderfeldolgozó telepévé lett s a mai Csonka-Magyarországon egyike az ország legnagyobb szabású üzemeinek, amelynek termelése nem csupán a belföldi szükségletet tudja majdnem minden minőségben teljesen kielégíteni, hanem gyártmányainak nagyrészét exportálja a nagy nyugati ipari államokba, Angliába, Skandináviába, sőt a tengerentúlra is és mindenütt dicsőséget szerez a magyar névnek és a magyar ipar megbízhatóságának. Rendkívüli érdemeket szerzett Wimmer Fülöp a magyar mezőgazdasági kendertermelés fejlesztése körül is. Akik az ő munkásságát közelről ismerik, azok tudják, hogy a sikerek és az eredmények, melyeket elért, a legszorosabb kapcsolatban vannak az ő személyével és egyéniségével, ipari exaktság, modern színvonal szempontjából a nagy ipari kultúrájú nyugati országok legelőkelőbb nagyiparos típusaival lehetne összehasonlítani; viszont, karakterének színessége, heve és temperamentuma speciális magyar jelenséggé teszik, aki az itteni viszonyokból nőtt ki, az itteni viszonyokhoz alkalmazkodott és az itteni viszonyok között tudott maradandót alkotni. A jubileumi ünnepségek a munkásság felvonulásával kezdődtek; munkásai gyakran éles ellentétben állottak Wimmer vezérigazgatóval és most mégis több szónok által megható ragaszkodással köszöntötték őt, mint erőskorú vezérüket. Este bankett volt a Tisza-szállóban, amelyen dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. Aigner Károly főispán Szeged város polgársága nevében üdvözölte Wimmer Fülöpöt. A tulajdonképpeni jubileumi ünnepség másnap délelőtt folyt le a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. Az itt elhangzott szónoklatok sorában különös tetszést aratott Szövetségünk képviselőjének, dr. Fenyő Miksa igazgatónak beszéde, aki néhány szóval művészi és találó portrét festett Wimmer Fülöpről. Ez az ünnep — mondotta — nem egy vállalat, egy foglalkozás, vagy egy város ünnepe, hanem, mindenkié, aki tudja, hogy mi a munka. Wimmer szótárából hiányzik két szó: az akadály és a nyugalom. Az első azért, mert az az energiaközpont, amely Wimmerben dolgozik, oly rendkívüli intenzitású, hogy nem ismer akadályokat. A második azért, mert az a szakadatlan és nyughatatlan munka, melyet Wimmer, kifejt, éppen úgy nem tud nyugalommal párosulni, mint ahogy nem lehet elképzelni, hogy a Niagara hatalmas folyama egyszerre csak szelíd bárkákat kezd ringatni a hátán. A magyar iparosok Wimmer Fülöpben a munka szimbólumát látják, ebből a szempontból Wimmer Fülöp az egész magyar iparnak tanító mestere és ha a magyar gyáriparnak a programját néhány szóval összefoglalni akarjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a program nem más, mint Wimmer, Fülöp élete. Szeged városa nevében dr. Somogyi Szilveszter, polgármester, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara nevében Ottovay Károly alelnök, az Országos Iparegyesület nevében dr. Soltész Adolf igazgató, az OMKE nevében dr. Balkányi Kálmán, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének nevében dr. Schiller Ottó főtitkár, a Szegedi Egyetemi Barátainak Egyesülete nevében dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, a Szegedi Kenderfonógyár nevében Strasser Richard üdvözölték Wimmert s ezenkívül is még számos felszólalás hangzott el, mire az ünnepelt meghatottan mondott ki szünetet. Végül felolvasták a tömegesen érkezett üdvözlő sürgönyöket és leveleket, melyek sorából különösen megemlítjük Szövetségünk alelnökének, dr. Bíró Pálnak, ifj. dr. Chorin Ferencnek, Weisz Fülöpnek, Szurday Róbertnek, báró Szterényi Józsefnek, Stárczy Istvánnak, dr. báró Kohner Adolfnak meleghangú átiratait. Az ünnepi ülés után díszebéd volt, délután pedig a GyOSZ szegedi fiókja tartott ülést, melyen dr. Fenyő Miksa igazgató tájékoztatta az érdekeltséget a külföldi kölcsön várható gazdasági hatásairól és az iparnak aktuális problémáiról. A nagyszámban megjelentek rendkívüli érdeklődéssel hallgatták végig fejtegetéseit A pszichológia az ipar szolgálatában — írta: VÁMOSSY KÁROLY (Folytatás) Igen érdekesek a közúti vasutaknak és a telefonközpontnak a laboratóriumai, mely utóbbi pl. naponta 50 személynek a vizsgálatát kénytelen elvégezni és ezt csak úgy győzi, hogy váltott, személyzettel naponta 7—2-ig és 2—10-ig működik. A kereskedelmi főiskolán berendezett laboratórium főképpen a kereskedelmi pályára képesítő tulajdonságok vizsgálatával foglalkozik és úgy hallottam, hogy pl. Siemens-cég kereskedelmi alkalmazottait e laboratórium véleménye alapján állítja be. Ugyanez a laboratórium foglalkozik a reklámnak a pszichotechnikájával és alkalmam volt plakátokat látni, amelyek a laboratórium véleményadása alapján immár nyolcadszor lettek megváltoztatva, a különbség az első és nyolcadik között óriási, mert míg az első talán artisztikusan igen jól hatott, de mint reklám ügyszólván hasznavehetetlen volt, addig a nyolcadik az artisztikus részeknek lehető átmentése mellett elsőrangú plakátnak volt minősíthető, amelyen egy futó pillantásra is a gyárost, a gyártmányt, annak dicsérendő tulajdonságait az ember szinte akarata ellenére is kénytelen volt észrevenni. Egy organizációs társaság, az „Orga“, mely gyáraknak a reorganizációjával foglalkozik, szintén laboratóriumot tart fenn, mely laboratóriumnak vezetője, az igen jól ismert pszichotechnikus, dr. Piorkovszky hét asszisztenssel dolgozik és annyira túl van halmozva munkával, hogy máris képtelen a jelenlegi keretek mellett feladatának megfelelni. Ugyanezen társaságnak van egy műhelye, mely tisztán pszichotechnikai apparátusoknak gyártására van berendezve. Rektor Ruthe-nál, aki a berlini Regabten Schulenak a vezetője, szintén módomban volt a pszichotechni .