Magyar Gyáripar, 1933 (24. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1. szám, azért is, mert Chorin Ferencnek szakképzettségén és tu­dásán kívül egy olyan tulajdonsága is van, amely nélkül alkotni, vezetni nem lehet, őneki szíve van a GyOSz-hoz, lelkesedik a GyOSz-ért. Ez nem is csodálatos, mert hi­szen édesatyjával, a néhai nagyemlékű Chorin Ferenccel együtt végigküzdötte a GyOSz nagy harcait és beillesz­kedett édesatyja nagy koncepciójába és ismerte nemes intencióit. Ezért is őt tartom a legalkalmasabbnak arra, hogy a GyOSz elnöki székét elfoglalja. Súlyos viszonyok között vállalkozik erre a feladatra. A Nagy-Magyar­or­szág idején, édesatyja korában megtiszteltetés volt ipa­rosnak lenni. Felnéztek arra az emberre, aki iparos volt. Ma már azonban ott állunk, hogy a közvélemény előtt diffamálónak tekintik az iparos foglalkozást és az iparos nevet. Meg vagyok róla győződve, hogy Chorin Ferenc lesz az az ember, aki a gyáriparnak megbecsülését és méltánylását újból ki fogja küzdeni. És talán még egy reményemnek adhatok kifejezést, hogyha megválasztjuk elnökké, a Kis-Magyarország GyOSz-ának elnökévé, ak­kor őbenne egykor a Nagy-Magyarország nagy GyOSz-á­nak elnökét fogjuk üdvözölhetni. (Nagy éljenzés és taps.) Hegedűs Lóránt: Kíván-e valaki az elnöki jelöléshez hozzászólni? (Felkiáltások: Nem!) Az alapszabályok a közgyűlésre bízzák a szavazás módját, azt tudniillik, hogy közfelkiáltással, vagy pedig szavazással döntsön-e az elnöki szék betöltéséről. (Felkiáltások: Közfel­kiáltás­sal! Éljen Chorin Ferenc!) Miután a közgyűlés így ha­tározott, tehát kimondhatom, hogy a GyOSz egyhangúlag közfelkiáltással Chorin Ferencet választotta meg új el­nökévé. A közgyűlés tagjai felállással és percekig tartó tapssal ünnepelték az új elnököt, akit Hegedűs Lóránt indítványára hattagú küldöttség: Baumgarten Nándor, Hirsch Albert dr., Szurday Róbert, Szávozi Zoltán, báró Wolfner András és Práger Pál keresett fel és kért fel arra, hogy fogadja el a GyOSz elnöki tisztségét. Néhány perccel később a küldöttség élén lépett a te­rembe Chorin Ferenc, az újonnan megválasztott elnök, akit a közgyűlés tagjai felállással és viharos ovációval fogadtak. Hegedűs Lóránt üdvözölte ezután az új elnö­köt. Az új elnök üdvözlése Hegedűs Lóránt: Igen tisztelt közgyűlés! Kedves barátom! Az élet különös nagy kegyének tartom azt, hogy ezen a napon, a karácsony szeretettel szentelt he­tében itt a Szövetségben örömmel kiálthatom: Éljen Chorin Ferenc, a mi elnökünk! Ez a választás osztatlan örömet kelt nemcsak ittlévő tagtársaink között, nemcsak a magyar gyáripar minden munkása között, bármiféle fokon is dolgozik, hanem az egész magyar közvélemény­ben is, amely örömmel, megnyugvással és bizakodva te­kint a Te kiváló személyed működése elé. Jellemed, amely­ben soha senki nem csalódott, kiváló tudásod, nagy látó­köröd és ami talán még sokkal fontosabb, az a nagy be nem tanulható, logarithmus táblával ki nem számítható szívbeli jóindulat, amellyel mindenkinek az érdekét, mintha a magad érdeke volna, felkaroltad, ahogy bele­képzelted magad is a szenvedők és küzdők sorsába és igyekezted puha, meleg simogató kezeddel elhárítani ba­jait, olyan példátlan erő, amely maga alkalmas arra, hogy a Szövetséget tovább összetartsa és fejlessze. El­éred te ezt anélkül, hogy valaha a te saját magad által gondolt igazságot megtagadtad volna. Te legjobban meg­erősíted a régi római mondást: Fortiter in re suaviter in modo és Spencer Herbertnek azt a filozófiai alaptételét: „Az ember mondja ki az igazságot, de amikor kimondja, tudja azt is, hogy az nem teljes igazság, de hogy az ő igazsága szükséges ahhoz, hogy az igazság teljes legyen." Chorin Ferenc legyen az az igazság, ami által a mi igaz­ságunk teljessé válik. (Nagy éljenzés és taps.) Nincsen kétsége senkinek sem ebben az országban, hogy méltó utóda leszel Fellner Henriknek és édesatyád­nak, néhai Chorin Ferencnek. Kimondván a Chorin ne­vet, hamar be is végzem beszédemet, mert azt nem tud­nám meghatottság nélkül folytatni. Ha a hívők templo­mot építenek, akkor annak alapkövébe aranyat tesznek, hogy a késői korok is tudják azt, hogy a templomot mi­lyen időben alapították, így ennek a gyáriparosépít­ménynek alapkövébe a Chorin Ferenc nevének aranya van beletéve. Téged ez a társaság, amely soha mást, mint a munkát, nem ismerte, a saját érdekében választ elnökévé, mert általad reméli, hogy annak a Chorin Fe­rencnek szelleme fog veled és velünk lenni, amely mind­nyájunkat alapított. Az ő szelleme nevében köszöntelek téged és engedd meg, hogy nem mint barát, hanem mint a Szövetség igazgatóságának legrégebben megválasztott tagja, szóljak hozzád. Az előbb választottak már mind elmentek és mi, távozó nemzedék, nagy örömmel és biza­lommal látjuk, hogy az a sok gond, sok álmatlan éjszaka, sok kínlódás és vergődés, amelyet mi távozó nemzedék a magyar gyáriparért végeztünk, nem volt hiábavaló. Bí­zunk benned, hogy akkor is, amikor mi már nem leszünk, a nemes tradíciók jegyében tovább fejleszted ezt az in­tézményt, nemcsak a gyáripar, hanem az egész magyar nemzet érdekében. Miután bízunk benned, szeretettel, büszkeséggel köszöntünk és kérjük, hogy fogadd el a GyOSz elnöki tisztét. (Nagy éljenzés és taps.) Láng Gusztáv: A Munkaadók Központja és a szak­egyesületek nevében örömmel veszünk tudomást arról, hogy a GyOSz elnökévé Chorin Ferenc felsőházi tagot választották meg. Mi valamennyien jól ismerjük Chorin Ferencet és tudjuk azt, hogy évtizedeken keresztül a Szövetség elnökségében kivette a maga részét a GyOSz munkájából és hogy az elért eredményekben nagy érde­mei vannak. Különösen ma, ezen nehéz időkben fontos az, hogy Szövetségünk elnöke olyan ember legyen, akinek sok iparággal van kapcsolata és aki előtt az ipar összes kívánságai ismeretesek. Új elnökünk magas színvonalú műveltsége, nagy gyakorlati tapasztalata, külföldi össze­köttetései, szeretetreméltó modora, biztosítékot nyújt nekünk arra, hogy nagyérdemű elődjeinek méltó utódja lesz. (Igaz! Ügy van!) Én a Munkaadók Központjának és valamennyi szakegyesületnek nevében szívem mélyé­ből üdvözlöm őt és kívánom, hogy összes törekvéseit siker koronázza és biztosítom őt őszinte szeretetünkről és ragaszkodásunkról. (Nagy éljenzés és taps.) Fenyő Miksa: Kedves elnökünk! Kedves jó barátunk! Nagy zavarban vagyok, amikor a szavakat keresem, amelyekkel méltóan és igazán tudnám kifejezni azt a baráti érzést, amelyet irántad a Szövetség tisztikara érez, vagy amikor keresem a szavakat, amelyekkel rá tudnék mutatni azoknak a feladatoknak komolyságára, amelyek rád ebben az új díszes pozícióban — talán nem túlzók, ha azt mondom a magyar közélet egyik legszebb pozíciójában — várnak. Azt hiszem azonban, hogy ma­gamat ezen kötelesség alól fel is oldhatom, hiszen sem a szubjektív érzések, sem az objektív feladatok tekintete­ MAGYAR GYÁRIPAR 3

Next