Magyar Gyáripar, 1943 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-20 / 1. szám
1. szám MAGYAR GYÁRIPAR 3 Hegedűs Lóránt életrajza: Hegedűs Lóránt Budapesten született 1872 június 28-án. Atyja, Hegedűs Sándor publicista, politikus és Széll Kálmán minisztériumában 1899 és 1902 között kereskedelemügyi miniszter. A családot a rokonság és a szeretet kötelékrei fűzték Jókai Mórhoz. Hegedűs Sándor ugyanis Jókay Jolánt a nagy író egyik unokahugát vette feleségül. Jókai Mór egyébként keresztapja is volt Hegedűs Lorántnak. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen, Berlinben és Oxfordban végezte s 1895-ben az elsők között avatták a király gyűrűjével »sub auspieis regis« doktorrá. Tanulmányai végeztével miint fogalmazó a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, de állását két és fél év múlva elhagyta s inkább azokkal a közgazdasági és társadalomtudományi tanulmányokkal foglalkozott, melyekre nyilvánvalóan Herbert Spencer ösztönözte, akinek Oxfordban tanítványa volt. Főként a kivándorlás foglalkoztatta, erről nagy feltűnést keltő könyvet írt s a kivándorlási kérdés tanulmányozása, céljából Amerikában is járt. Egészen fiatalon 1898-ban Pápán szabadelvű programmal képviselővé választották, az 1905. évi választáson azonban kisebbségben maradt. Ugyanebben az évben fogadta el — Reményi Ambrus halála után — vezetőségünk meghívását és lett a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. Ezt a tisztet 1911 őszéig viselte, midőn a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatójának hívta, meg és — mint távozásakor évi jelentésünk írta — azzal az önérzetes megelégedéssel adhatta, át helyét utódjának, hogy amit működése alatt végzett, ami ideált maga elé tűzött, ami gondolatot érlelt és megvalósított: a magyar gyáripar fejlődésének szilárd pillérje lett. A gyáripar tömörítésének, a közszellem gazdasági irányban való átformálásának eszméjét Hegedűs Lóránt megértette egész jelentőségében, megértette abban a magasabb vonatkozásában, hogy a gyáripar önmagára eszmélése, szervezkedése és teremtő erejének teljes kibontakozása valójában gazdasági betetőzése a hatvanhetediki kiegyezés politikai tényének. Távozása után is sikerült megtartani Hegedűs Lórántot Szövetségünknek azáltal, hogy alelnökünknek — a későbbi években tiszteletbeli elnökünknek — választottuk meg. Időközben 1910-ben munkapárti programmal Sepsiszentgyörgyön ismét képviselővé választották s most bontakozott ki a parlamentben is közgazdasági és pénzügyi tudásán alapuló tehetsége. Már 1904-ben a budapesti egyetemen a pénzügytanból magántanárrá habilitálták. Számos önálló pénzügyi és gazdasági munkája jelent meg ebben az időben. A forradalmak idején a kommunisták túsz gyanánt börtönbe vetették. A rend helyreállítása után minden erejét az ország újjáépítésének szentelte, és 1920 december 20-án Teleki Pál akkori kormányában elvállalta a pénzügyminiszteri tárcát. Már másnap nagyszabású pénzügyi tervet terjesztett a nemzetgyűlés elé; megvalósította a forgalmi adót, nagyszabású vagyonváltságot hajtott végre; igyekezett rendbehozni az államháztartást és emelni a korona, árfolyamát. Elgondolásának ezt a részét, nem, tudta valóra váltani s 1921 szeptember végén az emberfelettii munkától megrendült egészségi helyzetben lemondott. Miskor egészsége helyreállott, 1925-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete élén folytatta közgazdasági tevékenységét. Egyre behatóbban foglalkozott történelmi és irodalmi tanulmányokkal. Könyvet írt gróf Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról, majd a, »Két Andrássy és két Tisza« című kötete megjelenése után a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjává, a Történelmi Társulat tagjává választotta, »Kossuth« című drámáját a Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatta be. Utolsó szépirodalmi műve »Ady és Tisza« címen jelent meg. Hű fia volt a református egyháznak és számos nagyhatású templomi beszédet tartott szerte az országban és a külföldön is. Az utolsó két évben egészségi állapota már nem volt kifogástalan, a nyáron Szováta-fürdőn keresett gyógyulást és kevéssel hazatérése után történt az a végzetes tragédia, melynek áldozata lett felesége és Margit leánya. Fizikai erejének romlása ellenére szellemi frisseségét megtartotta, még a múlt év végén hivatalában is járt és cikkeket is írt. Az év utolsó napjaiban állapota, hirtelen rosszabbra fordult, komplikáció állott be s 1943 január 1-én délelőtt 11 órakor elhúnyt. Januári 4-én délután 3 órakor kísértük örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Szövetségünk gyászülése Vezetőségünket és Szövetségünk minden egyes tagját mélyen megrendítette Hegedűs Lóránt elhúnytának váratlanul érkezett híre. A temetés napján, január 4-én hétfőn délben 1 órakor Szövetségünk igazgatósága gyászülésre ült egybe, melyen Haggenmacher Henrik elnökünk emlékezett meg a bennünket érit súlyos csapásról. — Gyászoló szívvel gyűltünk egybe, — mondotta — hogy fájdalmunknak adjunk kifejezést nagynevű tiszteletbeli elnökünk, Hegedűs Lóránt titkos tanácsos, felsőházi tag, elhalálozása miatt. A veszteséget, mely halálával az egész magyar közéletet érte, azt hiszem, senki nem érzi át oly mélyen, mint mi gyáriparosok és a Szövetség minden egyes tagja. Hegedűs Lóránt kivételes tehetségének ragyogó fénye már kora ifjúságában jelentkezett a magyar élet egén, de férfikora küszöbén ebben a körben fejtette ki a maga teljességében alkotó erejét, itt érlelte meg s váltotta tettekre azokat a gondolatokat, melyek szerint a nemzet anyagi megerősödésének és szellemi izmosodásának nemcsak párhuzamosan, hanem együttesen összeforrva, kell érvényesülni. Szinte elsőnek mutatván rá teljes tudományos felkészültséggel négy évtizeddel ezelőtt hazánk iparosodásának fontosságára, ebben a körben vált úttörőjévé annak a gondolatnak, a mélyítői egyedül lehetett ék lehet remélni az ország legfontosabb társadalmi és gazdasági problémáinak megoldását. Páratlan tudása, lángoló elméje, magyar szíve egy együttesbe foglalta össze a hit, a hazafiság, a művészet és a közgazdaság hatalmas gondolatköreit. Ha oly ragyogó és oly sokoldalú működésére emlékezünk. Hazánk legjobbjai közül a legnagyobbak jutnak eszünkbe-